Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Csanád-csongrádi egyházmegye

lött FiánaK és az ő drága evangeliomának szent ügyét, hogy a lu öl követi, ne járjon setétben, hanem az élet világossága legyen annak. Hazánk és egyházunk viszonyai a XIX. században egy aránt küzdelmes képet tárnak elénk. Ám a küzdelem nem maradt meddő. A század — minden elődeinél — a jogok és kötelességek között teljesebb összhangot teremtett.. AZ áléltságból felocsúdott nemzet megérti prófétáinak az isteni gondviselés által vezérekül rendelt nagy hazafiak, lángeszű államférfiak ébreszlő szavat. A nemzeti ébredés napjai, a csodás kitartással előkészített. Európa osztatlan tiszteletével és bamulatával kisért 1848 íki események — korszakos törvények — majd egy gyászos megpróbáitaiás után fejedelem és nemzet közt létrejött kiegyezés, a vele eleibe lépett és megszilárdult alkotmányos élet: méltó koronája a lefolyt küzdelmeknek, legszebb öröksége a letűnt századnak. Egyházunk története hasonló jelenséget mutat. 1790—91-ik 26. t. cz. birtokában is küzdelem az egyház sorsa. Kibővítését vívja ki XX. törvény a hazában törvényesen bevett vallásfelekezetek tökéletes egyenlőségét és viszonosságát állapiíja meg. Fájdalom az eltörölt alkotmánnyal, az újabb megpróbáltatásnak alávetett protestáns autonómiára is csak az 1867. kiegyezéssel nyilt meg az új korszak. Évtizedeken át folytatott előmunkálatok után a század utolsó évtizedében 1891—93-ban önrendelkezéséből kifolyólag egyházunk a Budapesten megtartott egyetemes zsinaton alkotta meg végre királyi megerősítést nyert egyházi Alkotmányát. A letűnt század alkonya azonban a keresztyénségnek nemzetünk által való elfogadásának s ezzel a magyar állam fennállásának kilenczszázados fordulójával esvén össze: ez által ünneplésünk úgy nemzeti, niHit vallási tekintetben még nagyobb jelentóséget nyert. Egyházmegyei közgyűlésünkkel csaknem egyidejűleg vettem püspök urunk ó méltósága útján a nm. kultuszminiszter úr 46558. sz a. kelt leiratát, melyben ót arra figyelmeztette, hogy Nagylakon és Pitvaroson elemi iskoláinkban a magyar nyelv tanítására ke)ló gond nem fordittatik. Aug. 29-ki felterjesztésemben a dekanusi jelentés, illetve egyházm. nópiskolaszéki végzések alapján utaltam, hogy tanítóink vetélkednek abban, hogy az előirt tanterven túl is menve, immár akárhány iskolában már az első osztálytól a valláson kivül minden más tantárgyat szép eredménynyel tanítanak magyarul. A kultuszminiszter a beszüntetett államsegélyt a pitvarosi tanítók részére újra folyóvá tette. A pitvarosi egyházközség közgyűlésileg tárgyalta a kultuszminisztérium iskolák államosítása ügyében küldött leiratát. Az egyházi- özség a vallástarnak anyanyelven[való

roktatásához ragaszkodik. r Azért. is, mert az 1868. XL1Y, t. ez. 17. §a nem köti ki minden tárgyrak kizárólag magyar ryeKű tanítását; az 1868. évi népisk törvény 38. i. cz. 58. szakasza szerint is minden növendék anyanyelven nyeri az oktatást ; Egyh. Alkotmánjunk 205. §a megkívánja, hogy a vallásoktatásban mirden növendék lehetőleg anyanyelven részesüljön." Csanád m. volt tanfelügyelője s Boór Lajos közt előfordult kihágási ügy feJebbezés folytán elintéztetett Boór felmentetett, mert panaszos tanfelügyelő iskola-lálogatási szándékát az iskolaszékkel levéJileg nem közölte, sót az egészségügyi bizottsági eljárás alkalmával a gyermekeket illetéktelenül vizsgálás alá fogta és igy a panaszos tanfelügyelő az, 1876. évi 20311. sz. kultuszmin. utasítás 59. és 57. § ainak rendelkezését szem elől tevesztette. A terjedelmes az egyházi élet minden mozzanatát felölelő jelentós után, tárgyaltattak a jelentés és a tárgysorozat pontjai. Egyházi elnökség látogatásáról szóló szabályrendelet az esperes megjegyzéseivel elfogadtatott. Utazási költségről az esperesek tiszteletdíjának felemelése által gondoskodjék a kerület. A cura pastoralisra vonatkozólag határoztatott, hogy a Bányakerületi Utasítások (VII. r. 2 — 14.) szakaszainak az új viszonyokhoz alkalmazkodó újabb megszövegezéséről a kerület gondoskodjék s igy az újonnan megszövegezett utasítások e részét s cura pastoralisról szóló szabályrendelet erejével ruházza fel. A belmissiói egyletre vonatkozólag. A közgyűlés úgy van meggyőződve, hogy a czél megvalósítására vezető eljárás mindenkor a helyi gyülekezeti viszonyok szerint alakulván, a belmissiói munkásságot a lelkész maga a cura pastoralis okszerű gyakorlása közben bzerzett tapasztalataihoz képest irányithatja s fejlesztheti eredménynyel. E nembeli tapasztalatok vezetik rá, kik azok a tényezők, a kiket munkájába bevonhat, minő mozgalmakat indíthat társadalmi úton is az ev. élet fejlesztése érdekében a nélkül, hogy azokkal az egyleti élet iránt kevés érzékkel biró népünknél idegenkedést vagy bizalmatlanságot keltsen. A belmissiói egylet szükségét nem látja. Egyetemes tankönyvvállalatot pártolja. Anyagi és erkölcsi haszon szembetűnő. A szarvasi tanítóképző ügyében értekezlet hivatik össze Szarvasra, hol minden el fog követ tetni a szükséges iniézet tovább fejlesztése ügyében. Az egyházmegyét közelebbről érdeklő ügyek elintézése után a közgyűlés befejeztetett. Cz. M. A vasi felső eyang. egyházmegye. 1901. július 4. és 5-ik napjain Szalonakon közgyűlést tartott. Ez alkalommal tartotta az egyházmegyei ta-