Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Csanád-csongrádi egyházmegye

oitó-egyesület is közgyűlést ma'.y 4-éii reggel folyt le. Ebenspanger Jiios világi elnök Vörösmarty Mihályról értekezvén nyitotta meg a gyűlést; Stráner Vilimé egytiád elnök megnyitó beszédiben hí ós lelke? mnkára buzditotta a tagokat. Z i p s e r »»bírt az egyesület elhalálozott alelnöke, Kröbel Mitiily tiszteletére mondott emlékbeszéd ít. A. tisztíjitás erednínye: Egyházi elnök Stráner Vilmos pinkától p ip ; világi elnök Ebenspanger János a felsőlövői ev. tanítóképző intézet fóiö'te; alelnök Jakab Elek rétfalusi tanító. Elóadis négy volt. Leyrer János (Eioháza) és Ziermann Mihály (Bükkösd) az egyetemes iskolai bizottság tantervjavaslata alapján a vallástanitásról értekezett. A tantervjavaslatot jelen alakjában elfő gadhatatlannak nyilvánítják, mely véleményt a közgyűlés is magáévá tett. Rehning Simu (Nt.-Szt.-Mihály) a korszellemről, Lise h ober S. (Újlak) a kérdező tanításról tartott előadást Az alapszabályokat akként kívánja a gyűlés módosítani, hogy az egyesület tisztviselői (az elnö köt is beleszámítva) az összes tagok sorából szabadon választassanak. Ez az indítvány a kerületi gyűléshez felterjesztetik, a társegyesületek felhi valnak, hogy hasonló indítványt terjesszenek elő. — Július 5-én reggel 8 órakor gyámintézeti istenitisztelet volt. Az oltári szolgálatot Sere gély Dávid helybeli lelkész végezte, szónoklatot Fábry Pál dobrai lelkész tartott; rendkívül szép volt a vegyes kar éneke, melyet Feiler János tanitó dirigált. Az egyházmegyei közgyűlés elnökei S tett ner Gryula esperes és Hrabovszky István egyházm. felügyelő voltak. Dávid Károly e. m. ügyész e minőségben leköszönvén, ügyészül dr. Kas per Samu felső-eőri ügyvéd választatott meg, ki is a hivatalos esküt nyomban letelte. — Felső-Eőr felhivatott, hogy második tanitói állást szervezzen. Számos kisebb ügy elintézése után a közgyűlés S tett ner Gryula esperest az alkalomból, hogy 25 óv óta működik Felső-Lövőn mint lelkész, lelkes ovaczióban részesítette. IRODALOM. Magyar Állam. „A mondva csinált protestáns sérelmekről" irván, ki akar bennünket oktatni arról, hogy semmi bajunk. „Az állam ha egyszer fizeti a protestáns lelkészeket, fenntartja az iskolákat, parancsol is a pénzéért. A protestáns iskolákat egyszerűen államosítaná, felekezetlenné tenné s a lelkészek fegyelmezését is bizonyára magához ragadná. Ezzel aztán a protestáns autonómiának egyszeriben vége szakadna. — (Ha ez természetes a protestánsoknál, természetes a r. katholikuso'cnál is. Miért zúgolódnak hát mindig az állami befolyás ellen, hiszen javaikat az államtól lopják! Az államnak semmi befolyását nem a'tarják elismerni, a pápának ellenben teljís befolyást készséggel juttatnak!) A főispáni beiktatásnál sem ni s/.ükség nincsen a Veni Sanctéra. E'.t mi mondju't és s/.ivesen el is engedjük, hogy a felekezetien állam kocsira a kath. templomodban kórjenek áld ist. Kiljibîti is az ilyen formalitásszerű istentiszteletnek jelentősége nincsen. Ni azt kérjé't tehát a protestánsok, hogy hozzájut fs elmenjenek installáláskor a főispánoi, hanem kívánják azt, ho^y a hisoíl ) tís'-tái állatai jellegű íiriepeket vógv/zílt a sajit helyiségeikben. (Helyes,, ehhdz hozzajárulu í't mi is. Hittem nagyon nagy lefűzése ára ez azoknak a protestáns főispánoknak és protestáns tisztviselőknek, a kik ilyen alkalmaknál r. kath. misére szoktak elmenni. Pápistábbik a pápistánál !) A protestáns katonai lelkészeknek száma valószinüleg azért kevesebb s a legfőbb elöljáró is azért marad katonai rangban alatta a tábori vikáriusnak, mert a protestánsok számra is sokkal kevesebben vannak. Ezért nem alkalmazhatnak külön protestáns katonai lelkészt a hitoktatásra sem a katonai nevelő intézetekben. Nem szándékos mellőzésből rendelték ezt igy, hanem csupán a protestáns katonák és katonai növendékek csekély számánál íogva. Am kérjék fel a protestánsok a közös hadügyminisztert és a honvédelmi minisztert, hogy a protestáns növendékeket egy hadapród iskolába ös/.pontositsa . . akkor sikerül a hadseregbe is bevinni a külön protestáns szellemet — és akkor lehet alkalmazni külön protestáns hitoktatókat. Különben is az osztrák hadseregben H ay nau, Hentzi, Benedek, protestáns létükre elég nevezetes szerepet vittek. Ha dicsekedni akarnak velük a protestánsok, ám tessék. (Az érv nem állja meg helyét. Van ott annyi protestáns. hogy lehet is, kell is miattok rendes vallástanárt tartani. Hanem igenis az a baj, a mit meg akarnak előzni : bevinnék a hadseregbe is a protestáns szellemet. De hiszen ehhez jogunk van a polgári és katonai életben egyaránt! A r. kath. szellemnek volna kizárólagos joga a hadseregben?! Mi oka annnak, hogy a hol van is prot. vallástanár, kisebb fizetést kap mint a r. kath. ? I Azzal a három katonával nem dicsekszünk Amit tettek : nem protestáns létükre tették, hanem osztrák katona létükre; nem voltak magyarok, tehát nem magyar protestáns iskolában nevelkedtek, nem vagyunk értük felelősek. Ha védeni akarnók őket, azt mondanók, hogy a mit tettek : r. kath. vallásúak rendeletére tették, nem protestánsoktól kapták rá a kinevezést és meghatalmazást I Ha r. kath. főurak be nem hívták volna a muszkát, ta Ián alkalmuk sem lett volna arra, a miért most gyanúsítja őket a „M. Á.")