Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kirchner Elek. Egyházi énekeink ügyéről

Tjat cserepéldányokban beszerezni, a mi a prot. öntudat emelésére s külföldi hitsorsosainkkal való szorosabb együttérzésre serkentőleg hatna. Lám H németországi „Allgemeine lutherische Oonferenz" már is erre az útra lépett, már a németországi kör kicsiny neki, legközelebbi ülését Luudban Svédországban, folyó évi szeptember hó 3—6-án sartja. Mily nagyszerű eszme volna ezt a confe­rentiát egyszer mihozzánk Magyarországba meg­hívni. Most egyelőre, mielőtt még jól meg nem erősödünk, küldjünk ki valakit Lundba. Akad talán egy maecenás, a ki valamit áldoz, vagy talán az egyetemes egyház is adna valamit, mert az már nem lehet, hogy valamelyik lelkész áldozna any­nyit, a mennyibe ez az utazás kerül (körülbelül 180 frt.) Óriási haszna lesz belőle egyházunknak, mert egyidejűleg a Grotteskasten is ülésezik ott s ha jól informálja a küldött az illető köröket, na* gyobb segély juthatna szegény egyházainknak. Eme most felvetett eszmék a lelkészi érte­kezletektől várják megvalósításukat, ha van ben­nünk akarat és szeretet egyházunk iránt, úgy fokozatosan haladhatunk a tökéletesség felé, már pedig ez a czélunk. DR. TIRTSCH GERGELY. Egyházi énekeink ügyéről. (Folytatás és vége.) De hogy e kitérés után visszatérjek a tárgyra, nem szükség hangsúlyoznom, hogy teljesen indo­kolatlan dolog volna felütéses egyházi dallamain­kat kivétel nélkül kiküszöbölni s ezért felette ka­landosnak találom Kálmán Farkas ötletét, mely­lyel magas zenei auctoritása érzetében oda szól Kapi Gyulának:*) Ez pedig csak úgy le­hető (t. i., hogy minden izében magyar énekes­könyvet nyerjetek,) ha az eddigi munkából telje­sen tabula rasat csináltok, a mi, a mint a czikk folyamán ki is fejti, sőt a „Magyar Szó" 19-ik számában okoskodásának 5 pontban össze­gezett konklúziójából is kitűnik, egyértelmű azzal a követeléssel, „dobjatok ki minden idegen ere­detű (persze különösen „felütéses") dallamot. Igaz, hogy itt egy kis ellenmondásba keve­redett Kálmán Farkas, a mennyiben a felütéses *) (F. évi , Er. Egyh. ós lsk.« 1. 6. számában.) „Erős várunknak" és a „Jövel szentléíek u-nelr történeti emléküknél fogva megkegyelmezni szán­dékozik ! Én az ő álláspontján nem ismernék ke­gyelmet. A „tabula rasa"-ra biztat azzal, hogy az & (ref. egyház) eljárásukra hivatkozik, a hol com­binálják a dallamok kiválasztását a dallamok ma­gyaros ritmizálásával, valószínűleg saját mag á­nak, Kálmán Faruasnak, Ízlése szerint. Bocsánat, ha e helyen skepsisomhak adolr kifejezést, s azt mondom, hogy ezen szándék realizálásának valószínűségében kételkedem. Alig: tudom elhinni, hogy a ref. egyház egy kétes ér­tékű zenei Ízlésről tanúskodó experimentum ked­véért egyházi dal amkincsét oda dobná, s illetve mostani formájábc kivetkőztetni engedné. Mintha az csak olyan egyszerű dolog lenne : a nép ajká­ról százados fejlődés után mai alakját felvett s ez alakban közkincscsé vált dallamokat tőle el­venni s azt mondani : ezután ezeket a nótákat és­a többit is igy fogjátok énekelni. De tegyük fel a lehetetlen lehetőségét, te­gyük fel, hogy a ref. egyház belemegy a kalan­dos terv elfogadásába, kidobja papíron az ide­gen származású franczia zsoltárokat s elfogadja szabályként az ú. n. ritmizált s pedig kiválóan magyar choriambusokat felölelő choráléneket, váj­jon elhihetó-e annak preciz kivitele az éneklésnél? Elhiszi e maga Kál m án Farkas, hog)' az a szép, de kivitelében nagy nehézségeket támasztó ma­gyarosan ritmizált ének úgy hangzik e majd a hivők ajkáról, hogy az sem a zenei ^Ízlést, sem az áhítatot ne sértse. Aztán elég képességet érez-e magában Kálmán Farkas úr a ritmizálást úgy megejteni, hogy ez által sem a meglevő dallamok el ne torzitassanak, (kivált a felütésesek,) sem a magyar népdalritmus ne szenvedjen kárt. Valóban kíváncsi volnék az ilyen magyar sújtásos ritmizált, n. b idegen származású choráldallamokra, annál kíváncsibb volnék, mert bár magam ia értek valamelyest a magyar nótá­hoz, de abból a schemából, a mit Kálmán Far­kas ráhúzott pl. „K rísz tu s Urunknak ál­dott születósén"-re, nem tudtam egyáltalán értelmes zenei ritmust, még kevésbbé logikus zenei tagoltságot kibetűzni. Megjegyzem e helyütt, tudakozódtam, hogy inikép is éneklik falu helyütt karácsonykor a mendikáns gyermekek e nótát? s íme arról értesültem, nogy annak a sornak kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom