Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Hetvényi Lajos. A középiskolák vallástanítási terve

23. szam. Tizenkilenczedik évíolya

m ^ ; 23. szam. C MIBJGÍIZÍS Ofosftáza, 1901. június 6. Előfizetés dija : K^ész évre. . IS kor. . Kél évre ... © , Negyedévre . 3 „ Kgy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . 16 kor. Fél oldal... 8 » Negyed oldal . . Nyolczad oldal . 2 h A középiskolák vallástanitási terve. Az új vallásoktatási tervezet a végleges megállapítás stádiuma felé közeledik. Az egyetemes evang. közoktatási bizottság kebeléből kiküldött albizottság munkájával elkészült s ez nyomtatásban meg is jelent. Sokkal jobb, czéltudatosabb ez a tervezet, mint akár a régi, akár periig az a javaslat, a mit a vallastanárok mult évi július hó 2-án tartott értekezletéből kifolyólag a többség határozatának megfelelően küldöttünk tel a közoktatási bizottsághoz. De azért még ezt a tanterv javaslatot sem szeretném végleges megállapodások totinteni, mert csak fél munkát végez; végig vonul ugyan a tervezeten az a szándék, hogy a vallásoktatásnak alapja a biblia és ezélja a szentírás lelkének az elsajátítása legyen, de a bibliai anyagot még sem olvasztja bele logikusan ós czéltudatosan a vallásoktatás keretébe, továbbá nem ad helyet a vallásoktatás felsőbb fokán a bibliaismertetés ama módjának, mely biztosítaná az oktatás sikerét, intensivebbé tételét. Még most is ragaszkodom ama kijelentésemhez, hogy a bibliaismertetésnek ama módja, a mit a régi és új tervezet a gimtiáziümok V-ik osztálya szamára kijelöl, a középiskola didaktikai és paedagógiai elveinek meg nem felel s azok a tankönyvek, melyek az egyes szentírási könyvek keletkezésére és szerzőikre vonatkozó kritikai ismertetéseket közölnek, a középiskolák V-ik osztályába nem valók. Továbbá az egész bibliának, ó- és újszövetségnek egyes könyvek szerinti ismertetése a tanuló elméjében csak nagy chaost idéz elő. Azonkivül, hogy az anyag maga is igen terjedelmes, ezen az alapon nincs is az oktatásnak olyan támasz pontja, gerincze, a melyhez az újabb és újabb ismereteket fűzhetnók. A legtermészetesebbnek tartom most is a bibliaismertetésnek ama módját, a mit tavalyi czikkemben megjelöltem s a mit értekezletünk alkalmával is elfogadásra ajánlottam. E szerint Izrael népe történetének keretében kellene olvastatni az ó-szövetségi könyvek megmegfelelő helyeit, a 4 evangéliom alapján pedig Jézus életét és tanítását kellene egységes képben feltüntetni s az apostoli kort pedig az Ap3stolok cselekedeteiről szóló könyv alapján ismertetni. Ezt követné azután az egyháztörténelem, vagyis annak kimutatása, hogy a Jézus életében és tanításában feltüntetett keresztyén eszmény a történelem folyamán miként valósult meg. Az apostoli leveleket is az egyháztörténelemmel kapcsolatban kellene a megfelelő helyen ismertetni. Egyszóval a bibliaismertetésnek tórteneti alapon keii iöiiémii s a mennyiben lehetséges, azt az egyháztörténet keretébe is bele kell olvasztani. Csak ezen az úton ébreszthetünk az ifjúságban világos és határozott evangéliomi öntudatot. Első vallástanári értekezletünk is ily értelemben foglalt állást a következő határozatában : A tüzetesebb bibliaismertetés a felsőbb osztályokban három év folyamán történeti keretben (V—VII. osztály) és egy év folyamán a, hit- ós erkölcstan keretében (VIII. osztály) történjék. Addig tehát jó, a czélnak igazán megfelelő középiskolai vallástanitási tervünk nem lesz, mig az V-ik osztályban a rendszeres, bibliai bevezetésszerű szer/'rás ismertetés megmarad; egyrészt mert ez a irgy ilyen alakban nem oda való, másrészt pedig mert azt az anyag terjedelmes volta miatt lelkiismeretesen egy év alatt lehetetlen elvégezni. Rövidre fogott bibliai irodalomnak az előadását a középiskolában azért én is szükségesnek tartóra, de nem az ötödik, hanem a nyolczadik osztályban a hittan bevezetésében a szentírásról szóló ismertetésnél. Az ügy érdekében tehát még egyszer feleme-