Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Hetvényi Lajos. A középiskolák vallástanítási terve

le m igénytelen szavamat s a közoktatási bizottság kebeléből kiküldött albizottság munkálatára megtéve szerény észrevételeimet, egyúttal közlöm ama tervet, a mit az ügy kellő meghánvásavetése után a legjobbnak tartok. A szóban levő munkálat az I. osztály számára az ó- és új-szövetségből olyan kiválasztott részleteket vesz fel, melyekben a vallásos igazság történeti alakban nyer kifejezést, a II ik osztály számára pedig az ó- és új-szövetségből olyan kiválasztott részleteket, melyekben főleg a tanitó elem lép előtérbe. Ez a legsikerültebb újitás az egész tervezetben. A régi tantervnek nagy hibája volt, hogy az Iső osztály számára pusztán ó-szövetségi, a Il-ik osztály számára pedig kizárólag csak új-szövetségi történeteket jelölt ki. Az I ső és Il-ik osztályban a vallásoktatás czélja más nem lehet, mint az, hogy bibliai történetek és tanítások alapján a gyermekekkel könnyen érthető alakban vallási és erkölcsi igazságokat közöljünk. Nem volt tehát semmi értelme annak, hogy ezen a fokon az óés új szövetséget osztályok szerint külön válaszszuk; minthogy itt a czél nem az üdvtörténetnek a feltüntetése. A tervezet indokolása is megjegyzi : „Ezen eljárás nagyon egyoldalúvá tette eme két osztályban a vallásoktatást, holott az ó- és újszövetség szorosan együvé tartozik, úgy, hogy azt egymástól elválasztani a vallásoktatásnál sem lehet. Továbbá paedagógiai szempontból is nagyon kívánatos az anyagnak ilynemű beosztása, a mennyiben egyrészről nagyobb mértékben helyet enged a zsoltárok és próféták könyvei örökérvényű kincseinek, másrészről az anyag tervszerű beosztása megfelel az I. és II. osztály fokozati különbségének, a gyermekek lelki fejlettségének." — A tervezet az I. és Il-ik osztálynál még megjegyzi, hogy a bibliai történetek a káté felhasználásával tárgyalandók. Ezt is természetesnek, helyesnek találom, de szükségesnek tartanám, hogy a káté anyagát határozottan megjelöljük a tervezetben is, olyan formán, hogy I-ső osztályban a teremtés történetével kapcsolatban az első hitágazat, a törvényadás történetével kapcsolatban a tiz parancsolat Luther magyarázatával, a Il-ik osztályban pedig szintén a megfelelő helyen a második hitágazat és az úri imádság hasonlóképpen Luther magyarázatával. A III-ik osztály számára a tervezet egyháztörténetet jelöl ki kor- és életrajzokban, egyes történeteket az új-szövetségből, különösen az apostolok cselekedeteinek könyvéből. A mi a bibliaolvasást illeti, ezen a tokon azt az apóst. csel. könyve 1—12 részeire redukálnám és ezen kivül felvenném a korinthusbeliekhaz irt első levél 13 ik részének könyv nélkül való megtanultatását azon a helyen, midőn Pál apostolról van szó. Bibliai olvasmányul kötelezőleg többet nem vennék fel, mert számolni kell azzal is, hogy heti 2 óra nagyobb anyagnak a felölelését nem engedi meg. A tervezet indokolása felemliti, hogy „midőn a keresztyének üldöztetéséről van szó, minő alkalmas volna elő venni a bibliát, olvasni, megmagyarázni p. o^ Máté evangéliomának 10-ik részét, melyben az Űr többek közt mondja: „Lesztek azért gyűlölségesek mindenek előtt az én nevemért, de a ki végiglen megáll: megtartatik," — vagy Pál apostol által a rómaiakhoz irt levél 8 ik részét, hol ezt mondja: »Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől?" Az természetes, hogy a tanárnak a magyarázat alkalmával az ilyen helyeket fel kell használnia, de részletesebb bibliaolvasásra itt nem jut idő. Tehát határozottabban formuláznám a Illik osztály bibliai anyagát ilyen-formán: Olvastatás az ap. csel. könyve 1—12 részeiből, a tár gyak történeti anyaggal kapcsolatban a korinthusbeliekhez irt első levél 13 ik része s egyéb oda illó, különösen az üldöztetésekre vonatkozó szentírási helyek könyv nélkül. A káténak itt sem szabad hiányoznia. A pünkösdi történettel kapcsolatban tárgyalandó a harmadik hitágazat Luther magyarázatával. Igy három osztályon keresztül az alkalmas helyre beosztva átvehetjük a káté első három részét. A keresztyén felekezetek közt lévő különbséget is a történettel kapcsolatban kell feltüntetni, úgy itt, valamint a Vl-ik osztályban is. A IV-ik osztály számára a tervezet hit és erkölcstant jelöl ki Luther kátéja alapján a szentírás oda illő helyeinek, szentírási mondatoknak, történeteknek a tárgyalt anyagba való beolvasztásával. Minthogy a IV-ik osztálylyal a vallástannak alsóbb fokú oktatása befejezést nyer, a tervezetben közölt anyaghoz rövid bibliaismertetést is vennék, a mi azonban csak a biblia felosztására, a kanonikus és apokryphus könyvek közt levő különbségnek feltüntetésére, az egyes könyvek tartalmának rövid általános megjelölésére szorítkoznék. Mint már fentebb is említettem a tervezet az V-ik osztály számára az ó- és új-szövetségi