Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Alsó-nógrádi papi értekezlet

r •kifizetésének módozatait a kerületek állapitsák-e meg a miniszterrel vagy a konvent, olyan nagy vitát folytatnak: addig sokkal nagyobb fontosságú •kérdésekben szinte idegesen keresik a megoldásinak olyan módját, hogy a felszólalások minden oldalról elmaradjanak. Mintha félnénk ügyeinket a nyilvánosság előtt traktálni! Pedig nem tapasztaljuk, hogy ez akár evangelikus testvéreinknek, akár a katholikusoknak ártana, sőt azt látjuk, hogy s férfias, nyilt fellépésnek mindenütt megvan a maga eredménye. A mi konventünkből azonban éppen ez hiányzik. Ha az evangélikusok felhívnak, hogy közös akcdóval sürgessük a tudományegyetemeken a prot. theológiai fakultás felállítását : a konvent hoz egy se hideg, se meleg határozatot, melyből az állam képviselője észreveheti, hogy a kérdés megoldására a konvent nem fektet súlyt; leteszi az ügyet a kerületekhez véleménynyilvánításra s titkos megelégedéssel szemléli, hogy felhívására a kerületek nagy többsége ügyet sem vet, nyugodtan várja a sürgetést, a mely könnyen el is maradhat. — Az az erélytelen meghunyászkodás, melyet egyetemes egyházunk magasabbrendű érdekei, méltósága védelme körül tanúsítunk, — ez valóban elszomorító. Súlyosabb dolog a konvent ez évi hires nagy ténye: az „erdélyi püspök" czim kérdésében elfoglalt álláspontja. Tudomásul vette ós ez „idő szerint," „tekintve a tekintendőket" megnyugodott benne. Igen, mert ez volt a „szükséges" intézkedés egy csávába került miniszter megszabadítására ós egy kormányt érhető kellemetlenség elhárítására. Bánffy Dezső báró pedig hiába igyekezett megmagyarázni, hogy a zsinati törvényben a .szükséges" kifejezés az egyház ós nem a kormány érdekeire vonatkozik. — Leszavazták. Bámulva kérdezzük, hogy miként történhetett ez, hogy a konvent saját jobb belátása ellenére cselekedett? A magyarázatot az a lidórcznyomás szolgáltatja, melytől a konvent szabadulni nem tud s a melynek neve — politika. A politikának egyházi ügyeinkre gyakorolt káros hatását eléggé érezzük arra, hogy keressük immár a szabadulás útját. A ki megszabadít e lidércznyomástól, nagy jót fog tenni egyházunkkal s hálánkra érdemes." „Die Geschichte der ev. Friedhöfe in Kreuillitz" (a körmöczbányai ev. temetők története) czimú füzet. Tárgya első sorban helyi érdekú ugyan, s azért tekintettel a helyi nyelvi viszonyokra németül lett megírva Krizsko Pál városi levéltáros (Melanchthon levelének ismertetője által,) súrú hivatkozással a városi levéltárban meglevő okmányokra, a mennyiben azonban elénk tárja az ősrégi egyház gazdag múltjának egy részletét s festi azon küzdelmeket, melyeken keresztülment, midőn a vártemplom tőle elvétetett, az e mellett fekvő régi temetóból kiszorittatott s új temetőkről kellett gondoskodnia, a történelem kedvelói általában érdekkel olvashatják. Portómentes küldéssel ára 53 fillér, mely levéljegyekben is küldhető Kaab Károly espereshez. A tizenhárom aradi vértanú gyönyörű csoportképe fekszik előttünk művészi szinhatással, remek korhűsóggel megfestve. Az aquarelli műnyomatok ezen példánya meglepett bennünket, mert még nem volt alkalmunk a szabadságharc/, vértanúinak örökké dicső alakjait ilyen gyönyörű csoportozatban, ilyen magyaros motívumokkal megfestve szemlélhetni. — E képen úgy a megdicsőült tábornokok arc-vonásainak feltűnő hasonlósága, mint az egyenruhák korhűsége és a plasztikai szépség, mellyel a tizenhárom alak egyöntetű jelenetté van csoportosítva, a festő művészetének tökéletességét igazolják; előrelátható tehát, hogy e kép egyike lesz a legnépszerűbb és legkedveltebb képeknek, melynek minden magyar család szobájában helye lesz ós minden lakásnak díszére válik. — Az 1848—49. honvédmenház főparancsnoka a képre vonatkozó következő elismerő sorokat intézte a kép kiadójához: „Tekintetes Székely Aladár képkiadóvállalatnak Budapesten, VII. Klauzál utcía 6. sz. A kiadásában megjelent és hozzám benyújtott „Tizenhárom aradi Vértanút" ábrázoló festményt megtekintettem ós szívesen tudatom Önnel, hogy a mártírhalált szenvedett, boldogult tábornokok, kiket személyesen ismertem, alakjokra nézve korhúek ós a festmény méltó arra, hogy szóles körökben elterjedjen. Szenti m rey Kálmán az 1848—49 Honvédmenház főparancsnoka. — Mi is ajánljuk e képet t. olvasóinknak, mely minden vidéki kópkereskedésben, valamint a kiadónál Budapesten megszerezhető. A magyar stylus. Művészi és nemzeti érdekből egyaránt igyekeznek újabban magyar stylust teremteni, a sikernek kevés jeleivel találkozhatni azonban e téren, mert a stylusnak szabatos fejlődése megkívánja, hogy a kultúrával együtt fejlődjék ós hirtelen új stylusnak az alakulása teljességgel lehetetlen. A régi stylusok hozzánóttek az épületekhez, elemei meg voltak a régi, egyszerűbb kis épületek elemein és mint az épület nőtt széltében ós a magasság felé, a szerint változtak elemei is ós úgy nőtt a styl ós a nagy épületek. — A maga nemében legszebb építészeti emlékünk a román stylű jáki templom, melynek sikerült reproductióját találni a „Nagy Képes Világtörténet" 113. füzetében. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr. M a r c z a 1 i Henrik, egyetemi tanár, az V. kötet szerzője dr. Mika Sándor. Egy-egy kötet ára díszes félbórkötósben 16 kor. füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllói-út 18. sz.) s minden hazai * könyvkereskedés útján.