Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Beszterczebánya

stóla elengedése állal — mit mai napság úgy sem követelhetünk oly pontosan — bizonyára kikéren­dik az egyház áldását. Ha azonban ennek daczára sem boldogulnánk a hajthatatlanokkal, a legcse­kélyebb, mit velük szemben meg kell tennünk, úgy a vőlegénynek, mint a jegyesek atyáinak min­den egyházi tisztségből való kizárása. De hozzá­csatolnám még azt is, — mire őket már a házas­ságra lépéskor figyelmeztetném. — hogy elhalá­lozásukkor — rossz példaadásuk folytán — őket a legegyszerűbben fogjuk eltemetni. A mi a házasulandód kihirdetését illeti, úgy mint eddi£ — háromszor egymásután — fenntartanám, hogy a hivek fenn ne akadjanak e csekélynek látszó változtatáson sem. Az egy­házilag megkötött házasság kihirdetését a legkö­zelebbi istenitiszteleten eddigelé is megtettem s ajánlom is, — azoknak a neveit azonban, kik az egyházi esketést mellőzték, nem emlitem, s a magam részéről mellőzendőnek tartanám ezután is, noha elismerem, hogy ez is a büntetés némi jellegével bir, ezen eljárás azonban talán — a megszégyenitós folytán — inkább az egyház iránti elhidegülésre, mint ragaszkodásra vezetne. Ezt pedig kerülnünk kell I Végül még a temetésről néhány szót. A te­metés a mi népünk szemében a legfontosabb egyházi cselekmények egyike, — s méltán I Nem is fogják ezt elmulasztani a gyászoló felek — azt hiszem — soha sem. Ha azonban mégis elő. adná magát ez az eset, a mi csakis a meghalt­nak utolsó akarata, kivánsága lehet, megtagadandó az illetőnek egyházunk temetőjébe való eltakarit­tatása. S miután a község kötelessége temetó­helyről gondoskodni, ha valamely községben vol­nának már felekezetnélküliek, vagy nazarénusok és anabaptisták, kik noha még nem váltak Ki egy­házunk kebeléből, de a lelkész szolgálatát igénybe nem veszik, valamint azok részére is, kik az egy. házi temetést mellőzik, — jelöljön ki a község temetőt. Azért is óhajtom ezt, mert tudom, hogy vallásos népünknek igen rosszul esnék, ha — mint ő mondja — „megszentelt földbe" (felszentelt temetőbe) lelkész nélkül is lehetne temetkezni. Szerény inditványom tehát, a fentebb mon­dottakat összegezve, ez lenne: 1. Az egyházi cselekményeket (keresztelést, esketést, temetést) mellőzök, minden egyházi hi­vatal viselésétől (egyháztanáesos, gondnok stb.) eltiltandók. Ezen eltiltás a házassági áldás, elmel­lőzése esetén kiterjed nemcsak a vőlegényre, ha­nem a jegyesek atyjára is. — A ki családjában nem tud rendet tartani s jó példaadással előljárni, — attól az egyházban sem várhatunk semmi jót. 2. Keresztyént nem keresztyénnel, valamint más egyházhoz tartozó keresztyén jegyeseket agy­házunk templomában összeadni nem lehet. 3. Az oly vegyes házasság egyházi esketése, melynél az evang. fél Ígéretet tett arra nézve, hogy gyermekeit nem ev. hitben fogja neveltetni, — tilos. 4. Keresztv^zülőkül nem keresztyének (zsidók, felekezetnélküliek,) valamint azok, kik reverzálist adtak, s végül, kik tőlünk más egyházba áttértek, — el nem fogadhatók. 5. Az egyházi szent cselekményeket elmulasz­tók temetése lehetőleg egyszerűen — csak imá­val — végzendő. Mindenesetre ekként az egyhá­zunk kárára reverzálist adott házastárs temetése. 6. Eszközöltessék ki az oly községnél, hogy az olyanok számára, kik a temetkezésnél az egy­ház szolgálatát igénybe nem veszik, — külön te­mető helyet jelöljön ki. Midőn nézetemet előadom s szerény inditvá^ nyomat ezennel én is megteszem, sejtem, hogy sokaknál szigorúnak, talán túlszigorúnak is látszik eme igénytelen javaslat. Pedig evang. egyházunk­nak igaz szeretete diktálta e sorokat is. Megen­gedem, hogy oly szerencsés körülmények közepette levő községben, hol tisztán csak ev. lakosok van nak, s azok is igazán buzgó egyháztagok, — hol nem kísérhetik figyelemmel híveink más egyház vagy egyházak beléletét, belügyeit s intézkedéseit, hol éppen ezért nem nyilik alkalom az összeha­sonlitgatásra sem, — hol nem egy igazán buzgó, vallását szerető s egyházához felette ragaszkodó kath. fél áll szemben egy kevósbbé buzgó prot. féllel, s hol végül a beteges áramlatnak legkisebb tünete sem észlelhető, — ily rendszabályok alko­tására s alkalmazására egyelőre nincs szükség. Ámde jó lesz talán már eleve a jövőre is gon­dolni ilyen helyeken is. Jöhetnek farkasok a juhok közé. Kicsiny kovász megposhasztja az egész tész­tát l — Egyébként, a ki egyházunk e mostaai nehéz viszonyai közepette, jobb, alkalmasabb, czél­hoz vezetóbb, áldást hozóbb módot tud ajánlani, — e sorok irója leend az első, ki azt elfogadja. RÉDEI KÁEOLY evang. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom