Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Beszterczebánya

BELFÖLD. , IC? i)r. Bííliik Frigyes, a dunáninneni ág. h. h. ev. egyházkeiület püspöke, f. é. április 20-tól 28-ig canonszeiű egyházlátogatást végzett a pozsonymegyei esperesség máljusföldi és csallóközi teiületén fekvő Német Gurab, Puszta Fedémes, Felső Szeli, Alsó-Szeli, Misérdi. Somorja és DunaSzerdahely anyaegyiiázközségekben és közben a f.-szelii egjházhoz tartozó Kajal leányegyházban. Ezen egyházban canoni visilatió legutoljára 1878. évi május havában tartatott, boldog emlékezem dr. Geduly Lajos szuperintendens által ; azóta tehát 23 év folyt le; hogy ez idő nem apadás, sem nem tespedés, hanem haladás és megerősödés ideje volt majdnem valamennyi most megvizsgált egjházban; ezt mint legfőbb örvendetes eredmén)t mutatta ki a mostani visitatió, az eljáró püspök űr nagy lelki örömére. Az eljárás kevés eltéréssel maidnem mindenütt azonos volt. A hol menet a vasutat kellett felhasználni, ott vagy kiszálláskor az utolsó állomáson, vagy pedig egy-két állomással hamarébb is, mint pl. Duna-Szerdahelyi, közigazgatási helyhatóságok főnökei, a főszolgabirák üdvözlettel fogadták az érkező főpásztort és kisérték az illető egyházba; a hol pedig kocsin kellett egyik egyházból a másikba indulni : ott hasonló volt a fogadtatás a község bejáratánál. Azon egyházak, melyeknek módjában állott, az által vetekedtek a tisztelt, várt vendég iránti hódolatuknak kifejezést adni, hogy lovas bandériumokat küldtek elébe, melyek közül a két Szeli községbeliek tűntek ki leginkább, főkép pedig az alsó-szelii lovasok azon példás katonás rend által, melylyel a főpásztort és kíséretét nemcsaki Felső-Szeliből haza Alsó Szelire vitték, hanem onnan harmadnap szintúgy elkísérték Kajalig s ott türelmesen bevárva indulását, vele mentek egész a galánthai vasúti állomásig, a nélkül, hogy egy is közülök megsokallotta volna a fáradságot. Az egyházak hivei nagyja, apraja teljes számban nagy családként mindig ott várták be a szeretett főpásztort a paplak bejáratánál, a hol a lelkész üdvözlő beszéde után, a fehér ünnepi diszbe öltözött iskolás gyermekek üdvözlő versek elszavalása közben, átnyújták szebbnél szebb virágcsokraikat, a mi könnyekig megható befolyást gyakorolt az ősz és saját családjában is már sok örömet élvezett, de nehéz búbánaton is át át küzködött főpásztor szivére. Itt-ott, pl. Somorján, most számos testületek tisztelgése 'következett, a mit azonban a püspök csak mint elkerülhetetlen és soha személyére, hanem mindig hivatalos állására vonatkozó szokásként tűrt, de az általa képviselt egyház nevében igazán és megnyerő modorban megköszönte. Legtöbb helyütt azonban igen rövid pihenés után azonnal a munkához látott, a mely a gyülekezet állal előkészített visitationális jegyzőkönyvnek a zsúfolásig, megtelt templomokban folyt tárgyalásával vette kezdetét s addig nem engedett sem magának, sem kísérő személyzetének, sem a visitált egyház képviselőinek nyugtot, mig e jegyzökönyvek legnagyobb és legfontosabb része alaposan megvizsgálva és meg birálva nem volt. Az után rövid vacsorai pihenés után, melyet mindenkor lehetó szűk körben csak a papiakban költött el. újból felvette a munka fonalát, annak teljes bevégeztéig. a mi bizony gyakran éjféfjg leköté úgy a fáraclhatlan visitator, mint a többiek erejét. Másnap a visitatió tulajdonképpeni napján reggel 8 órakor az iskolák beható vizsgálatával kezdte meg a munkát, 9 óra kor nyilt meg az ünnepélyes istenitisztelet, melyen a helyi lelkészek a püspök által nekik előre megjelölt szent igék felett tartották szent beszédjeiket. utánok a főpásztor ugyanazon igéből indulván ki, atyai szózatot intézett a gyülekezet népéhez, példás homiletikai ügyességgel és mindig gyengéd lelkipásztori szeretettel bele szővén a jegyzőkönyv nyomán szükségesnek mutatkozott intéseket, buzdításokat, elismeréseket, de helytelenítéseit is; a mit azonban az előbbieknél a szeretet, úgy ezeknél mindig csak tántoríthatatlan igazság és törvénytisztelet vezette és sugallta minden szavát. Mindezekből folyólag nem csoda, hogy ezen visitatió minden egyházban a legmélyebb benyomással végződött és bizonyosan elvárható, hogy áldásos gyümölcsöket fog teremni. Ennyi elegendő ezen főpásztori út külső s elfogulatlanul szembe ötlő körülményeiről és általános lefolyásáról. A mi már most a főpásztor által az egyes egyházakban talált körülmenyeket és tett rendelkezéseket illeti, ezekről részletesebben és egyenkint szóljanak a következők : A püspök úr április 20 án délután a pozsonymegyei esperesség elnöksége és egyházmegyei jegyzője kíséretében a vágvölgyi vasút Báhony állomásán kiszállván és ott a szempczi járás főnöke Rajeczi Burián Pál főszolgabíró által fogadtatván, Német-Gurabra menve, ennek az útba eső csataji leányegyházában állott meg legelőször és vizsgálat alá vette az iskolát. A püspök úr figyelme itt és később is minden iskolában elsó sorban a vallás tárgyaira és azok tanítása módszerére terjedvén ki, behatoct az után a hazai nyelv tanításának fokára minden osztályban, valamint arra ís, hogy a népoktatási törvény rendelkezései hogyan tartatnak be. A csataji iskolát e szempontokból szép rendben levőnek ismerve el, azon, a szülők szivére kötött intéssel hagyta el, hogy a gyermekeiket rendesen küldjék az iskolába és a legalább 8 hónapi szorgalmi idő feltétlenül betartandó. Német-Gurabra erve, az egyház gura})i es csataji gondnokai és néhány presbyter jelenlété-