Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - I. Versek - Pekár Károly. Új-évre

évek óta agitál a mellett, hogy egész Finnországot áttéritse a görög orthodox vallásra s mivel ez a terve igy nem sikerül, erőszakosan akarja megfosztani a finneket a vallásuktól is. IRODALOM. Evang. egyházi szemle. Az első csikkben —gy a bányai kerület idei jegyzökönyvének 63-ik pontjáról ir, a mely a szarvasi lelkészi hivány ügyében beadott fölebbezóst utasítja el. Erről az ügyről a mi lapunk is több czikket közölt már. „Tudvalevő dolog, hogy a kerületi közgyűlésen jogászok viszik a vezérszerepet és mégis, vagy talán éppen azért lett hozva ilyen minden törvényt s minden jogérzéket sértő határozat." (Ha a kerületi gyűlésen jogászok viszik a vezér^zerepet: azért nem a jogászokat, hanem a lelkészeket érheti a vád; miért engedik ki a kezükből egyházi gyűlésen a vezérszerepet? Köszönet illeti a jogászokat, hogy egyházi ügyeinkkel foglalkoznak ; de a lelkészeknek éppen úgy módjukban áll a kerületi gyűlésen felszólalni, miért nem szólnak? a kerületi gyűlés többsége szivesen meghallgatja az okos szót jogásztól is, lelkésztől is. Ha a lelkészek nem akarnak, vagy nem tudnak érvényesülni : akkor nagyon furcsa az utólagos fennhéjázó kicsinylés egy lelkésztől, éppen jogi kérdésben a jogászokkal szemben, éppen papi hivány ügyében.) „Lehet (a fölebbezés) vád a szarvasi egyház és békési főesperes ellen, lehet íöljelentés, de panasz semmi esetre sem. Ezt még azok a gyerekek is tudják stb." (A mostani békési esperes ellen nem lehet vád, mert én a gyűlésen nyíltan, határozottan, állást foglaltam ellene, de már Áchim esperessége idejében volt eldöntve a kérdés lényegileg az előbbi hiványnál. Ha vád: akkor vád A c h i 111 ellen. Hiába akarja —gy a mostani esperest allitani bűnbaknak ! Szokása szerint egy kicsit nagyon magas paripáról beszól —gy a jogászokról, meg a törvényről meg a kerületi közgyűlésről.) „Szerinte: Justitia isteu aszszuny (evang. papnak ilyen istenasszonya is van?) csiklandozás nélkül is görcsöket kap a nevetéstől az indokolás hallatára." Pedig nincs rá oka és joga, mert —gy indokolása felett még több oka volna nevelni. Nézzük csak! Azt mondja —gy : „az egyszer megállapított, a hiványkönyvbe bejegyzett hiványról a legrégibbb jogszokás, a bányakerületi utasítás és a legújabb alkotmány azt mondja: megcsonkítani nem szabad." (A bányakerületi utasítás sem mondja, az alkotmány sem mondja ezt. Az utasítás azt mondja, hogy a lelkésznek „kisebb tizetésre, mint a minő az esperesség jegzókönyvébe, püspöki egyházlátogatás folytán beiktatva van, hivatalt vállalni tilos," de ha a püspöki látogatás, vagy most az illetékes hatóság törvényes módon kisebbre szállítja le at fizetést, és a hivány igy van az esperességi hiványkönyvbe bejeg}ezve: az csonkítás lesz ugyau az előbbivel szemben és mégis szabad azt a lelkésznek elfogadnia. Igy szállította le Szarvas még1894 ben Sárkány J. halála után a hiványt, a kerület jóváhagyása mellett. Az alkotmány 44. §-a azt mondja: „a hiványilag megállapított s az egyházi felsóségek által megerősített fizetéseket alább nem szállítja a közgyűlés " De ha hiványilag állapítja meg a felsőség megerősítése melleit a réginél kisebbre : akkor lehetséges a csonkítás, a mint a 28 ö. §. is mondja : „a felsőbb egyházi hatóság jóváhagyása nélkül tett intézkedés, melynek következménye a lelkész vagy tanitó hiványilag megállapított illetményeinek csökkenése: érvénytelen ;

4 tehát: felsőbb egyházi hatóság jóváhagyása mellet lehet érvényes. Még világosabb az alkotmány 30. § a „oly egyházközségek, melyek népességi vagy anyagi erőtlenedés miatt lelkész stb. állásokfenntartására képtelenekké váltak: a szomszédos anyaegyházközséggel lelkószeti szempontból összevonatnak." Bizonyosan nem a két régi hivány teljes épségben tartása mellett ! Az új szabályren delet pedig igy intézkedik: „A javadalom alább nem szállítható, kivéve azon esetet, midőn az E. A. 30. §. rendelkezése szerint 10,000-nól nagyobb lélekszámmal biró egyházközségek lelkészi körökre oszlanak, a mikor is új hivany szerkesztendő éppen ez történt Szarvason l Ázt mondja —gy „Üresedés vagy nem üresedós, az mindegy az egyházjog e kettő, között különbséget nem ismer, különbséget tenni nem enged." (Ej dehogy nem! Nagy a különbség, — szerzett jogról nem hallott még —gy soha semmit?! Ezután—gy-re lehet elmondani az ó szavait: „E/, csak világos beszéd, ki hitte volna, hogy még ennek is az ellenkezőjét lehet állítani." Természetesen egészen más kérdés az, hogy ha szabad ós lehet is : csakugyan okos és tanácsos dolog-e csonkítani a hiványt?! Az a concret esetben megfontolando körülményektől függ. Én most a magam részéről a szarvasi esetben nem helyeseltem.) A czikk czélja ezen szavakban van kifejezve: „Tiltakozzunk ós ne nyugodjunk addig, a mig ez a sérelmes és romlásnak csiráit magában rejtő határozat újabb közgyűlési határozattal megsemmisítve nem lesz." (Hogy azonban mikép lehet ezt megsemmisíteni, azt nem mondja meg —gy, pedig éppen azt volna érdekes megtudni, mert az E. A. 114. § n) világosan azt mondja: „a kerületi közgyűlés véglegesen határoz a lelkészi hivány ok ügyében." De föl kell tennünk, hogy —gy, a ki acliót kiván e végleges határozat ellen: ennek a törvényes módját is tudja, hiszen ő nagyon kicsinylően szól a jogászokról, ha azonban nem tudja és nem mosdja annak a módját : akkor hiába vagdalja a levegőt, hiába üti a jogászokat.