Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Deszpot Sz.-István

előadását s szűnni nem akaró éljenzés volt a közönség felelete a remek megnyitóra. Ezután Menyhárd Frigyes budapesti hitoktató tartott szabad előadást a lelkészi pásztorkodásról, a mely inkább irályának szépségével, mint a tárgy rendszeresitésével lűnt ki. A balassa-gyarmati ev. iparos ifjúság vegyes kara éneke után Gaál Mihály agárdi lelkész olvasta fel Báróczy Sámuel nógrádi eg>házi jótevő életrajzát, mely szintén mindvégig le kötötte a hallgatóság figyelmét. A gyámintézeti gy űlés vasárnap folyt le. Megelőzte azt a város népének nyelvi viszonyaihoz mert két rendű istentisztelet, a mikor is a tót isten tiszteleten Dér er János nagylsmi, a magyar istentiszteleten Maróthy Emil vanyarczi lelkész szónokolt. A gyűlésre br. Badvánszky Béla koronaőr, a gyámintézet világi elnöke is eljött és elnökölt. Dr. Bal tik Frigyes elnöki jelentéséből kiemelendő, hogy a lefolyt évben volt felszentelhető a szabadkai ev. templom s segélyek czimén körülbelül 20,000 koronát osztott ki. A GusztávAdolf egylettől befolyt 36,000 korona, a Gotteskastentól 7000 korona. A gyámintézet részére az egyes gyülekezetek szintén igen szépen adakoztak. A nagy szeretetadományt a gyűlés Ipolyságnak és Balassa-Gyarmatnak osztotta ki. SelnieczMnyára Droppa Sámuel, MezőBerónybe Moczkovcsák Ernő mennek segédlelkészeknek. Értesítés. Tisztelettel értesitem a Luthertársasági fiókegylet rendes tagjait (2 frtos) és örökös tagjait, valamint a pártoló tagjait, hogy tagilletményüket e napokban postára adom. Mindazok, a kik október 20-ig tagilletményüket meg nem kapják, szíveskedjenek hozzám (Budapest, VII. ßottenbiller u. 12.) fordulni. A rendes és örökös tagok kapják az értesítőt; a pártoló tagok 8 népiratot. Az alapító (100 frtos) ós rendes (4 frtos) tagok tagilletmónyüket megkapják, ha a nyomtatás alatt lévő apológia elkészül. Hitrokoni üdvözlettel Majba Vilmos vallástanár. A magyar prot. irodalmi társaság f. évi pozsonyi nagygyűléséről közlött tudósításunknak kiegészítéséül közöljük dr. Szeberényi János katonai superintendens és nyug. egyetemi tanár táviratát, a melyet e kiváló férfiú a nagygyűlés alkalmából a társaság elnökségéhez intézett: „A magyar protestáns irodalmi társaság Elnökségének, Pozsonyban. Új 1 y c e u m. Áldás, üdv önökkel a szellem halhatatlan hajlékaiban. Ezt kívánja a hála d a t o s protestáns, s mint ilyen, magyar hazájának, a lelkek megváltása körül sok véráldozat árán szerzett érdemeiért, életben-halálban hű fia, dr. Szeberényi János." Olvassák a távirat szövegét széles e hazában mindenfelé s értsék meg a tanulságot, a mely belőle szól, Turócz-Szent Mártonban, Békés-Csabán egyaránt. (Beküldetett.) A költs^gyetésbeil az ev, ref. és ág. hitv. ev. egyházak állami segélyére 69,500 koronával több van most felvéve, mint eddig volt. Iskolaszeiitelés. A Báes-Bodrogh megyébe kebelezett Deszpot-Szent-Iván ágostai hitv. evangelikus leányegyház új iskoláját október 7-én szentelte be, Pétry Károly bácsi alesperes és újsóovéi lelkész. E leányegjház •— állván csupán 46 házaspárból, kik mint szegény napszámosok 2 földbirtokos kivételével — 7 év előtt, lelkészük Ábrahám Vilmos buzgólkodása folytán, gróf András s y Dénes római katholikus mágnás úrtól 2000 koronát kapott iskolaépítésre. E tőke gyümölcsöztetve lett és igy felépülhetett az iskola, imaterem és tanitói lak. E kisded gyülekezet hivei, vénei és ifjai, nagyjai és aprai éltették is torkuk szakadtából a nemesszivű adakozót az ünnepélynél. KÜLFÖLD. A franczia ultrámontán sajtó újabban sokat panaszkodik a klérus körében jelentkező tömeges kitérés felől. Joggal, mert éppen a klérus tagjai azok, kiknek körében új evang. szellem mutatkozik ós a kik ennélfogva számosan hagyják oda egyházukat. Folyó év elején a Páris közelében épült papok menedékházának bizottsága a tömeges jelentkezés következtében kénytelen volt a felvételt szigorúbban rendszabályozni. Ezzel elérte azon kettős eredményt, hogy egyrészt csak valóban Megváltójuk iránti szeretetből, a kath. egyházból kilépett papokat számlál falai között, egyúttal elejét vette az ultramontán sajtó azon vádjának, mely szerint „a protestánsok minden, kidobott papot tárt karokkal fogadnak." A vád alaptalanságát ugyan legjobban bizonyítja az, hogy pl. 1898-ban a jelentkezők közül a mondott intézet igazgatósága 40 papot ós seminaristát utasított vissza a következő megokolással : „Nem a mi feladatunk a kath. egyház rossz papjait átvenni. Nemcsak külső tisztességet követelünk, hanem őszinte vallásos kutatást. Csak olyan embereket használhatunk, kik vallásos meggyőződésük érdekében mindenről lemondanak, kitéve magukat azon veszélynek, hogy az utczán esetleg éhen vesznek. Olasz és Görögországból, Armeniából és Marokkóból, de kivált Spanyolországból sok pap jelentkezett felvételre — sajnos azonban — az intézet szűk volta miatt, kérésük meghallgattatásra nem találhatott.