Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Czékus László. Adalékok a r. kath. lélekhalászatokhoz

teínket még jobban védi, mint mi magunk!" Amaz ismeretes convertita báró is azt hiszem, hogy pár év előtt még ev. egyházi felügyelő volt, miden a klerikális lapok panegyriákat zengtek a czikkeiről és a tetteiről. A „Kath. hitvédelmi folyóirat" egyik „szerk. üzenet"-ében már ekkor ama jellemző nyi­latkozatot olvastam felőle: „N. N."-nek. A kérdezett báró úr vallására nézve lutheránus ugyan, de többet tesz a katholikusok érdekében, mint 30 közönyös plébános együtt­véve !" Hiába ! minálunk, ha fényes czimmel, rang­gal. névvel vagy előkelő társadalmi állással bir valaki, sietünk az illetőt azonnal egyházfelügyelóvé is megválasztani. A rátermettség, az egyház iránti buzgóság vagy a hithűség az ilyeneknél ritkán jönnek tekintetbe. De bocsánat e kis kitérésért! Hogy mily szellem honolhat az ú. n. „kath. legény egyletek "-ben, annak eklatáns bizonyítéka a sz.-fehérvári eset is, a hol az egylet helyiségé­ből a „hazafias" jelzőt aligha érdemlő püspök ki­tiltotta a Kossuth képét csak azért, mert nagy ha­zánkfia véletlenül nem katholikusnak született. A kath. hitélet fejlesztésére a „sz. rózsafű­zéres olvasós" asszonyok egyletén kivül sok he­lyen ott van még „a hajadonok sz. egylete" is, melynek tagjai minden hónapban összejönnek és gyónnak. Ennek két tagja nálunk a mult évben a „tilalom" daczára rósz tvett a százados emlékün­nepünkön tartott ú. n. „lutheránus bál "-on, a ki­ket ekkor e tettükért fegyelmi eljárással, a sz. körből való kirekesztéssel fenyegettek. Nem tu­dom, hogy megtettók-e? . . . Egy ref. pap collegám tudomása szerint a kath. bábák is sok helyen a plébánosok szol­gálatában állanak, a kik azon igyekeznek, hogy a vegyes vallású szülők evang. gyermekeiket a kath. templomban kereszteltessék meg, vagy legalább is kath. keresztszülőket hívjanak. Az itteni plébános elfogad ugyan keresztszü­lókül protestánsokat is, de nem igy van ám ez minden helyen. Igy p. o. Nagy Károlyban is a kath. lelkész pár óv előtt nem akarta az anyóso­mat beirni keresztanyaként, mivel lutherános, va­gyis szerinte „eretnek" volt. (Kapott is ezért eléggé megszégyenítő leczkét az anyósomtól.) Néhol, igy p. o. Tállyán is, nem harangoz­nak a protestáns halottnak, még drága pénzért sem. S vannak a róm. katholikusok közt több he­lyen ú. n. „tudós asszonyok" is, a kik kuruzs­lásból élnek, vagy pedig azzal bolonditják a hoz­zájuk sokszor mesze főidről zarándokló tudatlan hiszékeny népet, hogy ők a halottakkal tudnak társalogni, s ismerik azoknak vágyait, óhajait ós kívánságait is. Ilyen volt a pár év előtt el­halt híres dormándi asszony Hevesben, s ilyen asszony él ma is ugyancsak Hevesmegyei Uovaj­kán. Ez utóbbihoz pár év előtt elment egy szántói róm. kath. férfi ref. neje is, hogy tőle rég meg­halt leánya felől tudakozódjék ! Midőn hozzá be­lépett s kérdezősködött tőle elhalt leánya felól r. ez mindjárt azzal fogadá őt, hogy elhalt 1 e á­nya a másvilágon folyvást búsul é s s i r r mivel az édes anyja nem az igaz val­lást követi. Az^órt ha azt akarja, hogy a leánya a másvilágon ne sir j on, térjen át az igazi vallásra, vagyis legyen ró katholikussá, tegyen olvasót a nyakába, s mindennap mondjon el a leányért egy miatyán­kot, egy hiszekegyet és tiz „üdvözlégy máriát" s akkor a leánya fel fog vidulni. S az asszony csakugyan igy is tón. Hazajövet mindjárt áttért róm. katholikusnak s az olvasó azóta mindig a nyakába függ. Szegény sorsban élő vegyes házasok közép­szerű tehetséggel biró fiait is, a kiknek nincs kedvök a mesterségre, s a kik nálunk gyengébb tehetségeik miatt jótéteményre nem igen számit­hatnak, igyekeznek a plébánosok maguknak meg­keríteni. Így taníttattak ki nálunk néhány év 'előtt egy ref. iparos fiát, s igy taníttatják ma is egy evang. iparos hívem fiát, kiknek mindkettejét a kassai apáczák látták, illetve látják el szállás, élelem és ruházattal ! Községi, megyei ós országgyűlési képviselők választásánál pedig náluk nem az érdem, nem a rátermettség, de a vallás jő majd mindig tekin­tetbe. Ilyenkor kiadják a jelszót, hogy csakis r. kath. egyénre kell szavazni I A mit a tiszántúli érdemes ref. püspökkel Kis Áronnal megtettek, azt megteszik ők a hol csak tehetik másutt is. Igy p. o. a mi városunkban is több igen közönséges r. kath. gazda ember foglal helyet a képviselőtestületben, de ennek a testületnek az öt felekezet papja közül nálunk több mint egy évtized óta csakis a r. kath. plébános a tagja (a ki ezenkivül még megyebizottsági tag s a helybeli adókivető és más különféle bizottságoknak is az elnöke,) a ref. kollega csakis az utóbbi időben jutott be oda r

Next

/
Oldalképek
Tartalom