Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Dunántúli ker.

"kegyurat, a kormányt, a püspököket, hogy ők milyen korlátok közt akarják az autonomiát. A kisebbség ezt csak halasztgatásnak tekinti, s a komoly tárgyalást sürgeti. Figyelemmel kisérjük a tárgyalásokat, s szemelvényekkel is szolgálunk olvasóinknak. November hóban ág. hitv. ev. menyaszszony r. kath. vőlegénnyel kötött házasságot 42 esetben az apa, 24 esetben az anya vallása javára, ev. vőlegény r. kath. vallású menyasszonnyal 13 esetben az apa, 65 esetben az anya vallása javára kötött egyezséget. Veszteség ezen egy hónapban 75 eset, az ev. ref. egyház vesztesége ezen a czimen 85 eset. A dunántúli kerületben négy theológus jelentkezett szakvizsgára : B a 1 d a u f G., M este rházy S. Greifsvaldból, Berecz G. Jenából, Szomora I. Rostockból. Evangélikus testvéreink figyelmébe. Az „Ev. Szemle" szerkesztője szokása szerint bősz dühvel tör ismét ellenem s az evangéliumi keresztyén ifjúsági egyletek hatalmas világszövetségének elnöke és titkára, Barde Eduard és Fermaud Károly úr ellen. Az „Ev. Szemle" szerkesztőjének támadásával ón ugyan nem törődöm, de mivel félek, hogy erőszakos terrorizmusa evangelikus testvéreink körében legalább is félreértést, szúl ama tiszteletre méltó férfiak s az általok képviselt ügy ellen, — egy nevezetes tényre hivorn fel a figyelmet, t. i. arra, hogy az evangéliumi keresztyén ifjúsági egyletek világszövetsége legközelebb, 1902-ben Norvégia fővárosában, Christianiában tartja gyűlését. A norvégek pedig, tudjuk, nagyon jó lutheránusok, hanem abban különböznek az „Ev. Szemle" szerkesztőjétől, hogy a Krisztus evangéliumában hivők iránt testvéri szeretettel viseltetnek. Hiába mondja tehát az „Ev. Szemle" szerkesztője, hogy Barde úr és Fermaud úr más evangéliumot hirdetnek, mint ő. Ez kétségkívül igaz. Barde úr és Fermaud úr azt az evangéliumot hirdetik, a mit Pál apostol hirdetett s a mi a norvég és svéd lutheránusokat ós sok más lutheránust is élteti és nem az „Ev. Szemle" gyűlölködő evangéliumát. Reméljük azért, hogy a magyarországi evangélikusok közt is lesznek, a kik az „ Ev. Szemle" szerkesztőjét pápául el nem ismerik s terrorizmusától nem félnek. Dr. Szabó Aladár. A dunántúli ág. h. evang, egyházkerületi lelkész-egylet. Kőszegen 1899. évi szept. 5-én Főtisztelendő s Méltóságos Gyurátz Fe rencz püspök úr elnöklete alatt tartott évi közgyűlésének jegyzőkönyve. 1. „Erős vára mi Istenünk- éneklése és Varga Gyula esperesnek buzgó imája után elnöklő püspök úr megnyitja az ülést. Melegen üdvözli az egybegyűlt tagokat, kijelentvén. hogy a lelkészegylet megalakulása egyházunk iránt tartozó kötelességünk teljesítésének kifejezése. Ha valaha, úgy manapság nagy szükségünk van a szoros egyesülésre, az egymás hitén való épülésre, lángoló, meg nem lankadó lelkesedésre. Mert egyházunk helyzete valóban aggasztó. Kétszáz évvel ezelőtt a durva erőszak támadt, egyházunkra, ma más oldalról fenyeget veszély. Akkor az üldözött lelkipásztor körül hitéhez való törhetetlen ragaszkodással sereglett a nyáj s a legválságosabb időkben is biztosította az egyház fenmaradását s megerősödését, — ma úgy látszik, hogy az egyházunkért önfeláldozásra kész lelkesedés a hivek soraiban ritkul, s mindinkább szaporodik a közönyösek, az elhidegült tagok száma. Az előkelők közül sokan, igen sokan keveset törődnek a küzdő egyházzal, a köznépet pedig csüggeszti a reánehezülő nyomasztó teher. Nagy czélok, fontos feladatok várnak ránk s ezek megvalósításánál egyrészről a terjedő hitközönnyel kell küzdenünk, másrészről minden lépten nyomon a haladást akadályozó sziklába, a szegénységbe ütközünk. E nehéz helyzet is indokolja egyesületbe sorakozásunkat. Szükséges, hogy közös erővel élesszük, ápoljuk a hívekben az anyaszentegyházhoz való hű és meleg ragaszkodást, a rendithetetlen hitet, mely minden akadályt legyőzni képes és győzelemre segít. Tanuljunk a szent ügyért imádkozni, harczolni, szeretettel és bizalommal munkálkodni, követvén a töviskoszorúzta Megváltót, ki hű szolgáinak diadalt igér. A jóságos Isten élessze mindegyikünkben a hitet, a kötelességérzetet s adjon erőt, Szentlelket szent feladatunk tel » jesitéséhez I 2. Az elnöki megnyitó után a főjegyző felolvassa évi jelentését az egyes egyházmegyei lelkészegyletek lefolyt évi működéséről. 3. Ezen jelentós alapján a Főtisztelendő elnök úr által az egyházmegyei lelkészi körök elé adott kilencz, egyházi életünket igen közelről érintő, fontos belmissiói kérdésre vonatkozólag a közgyűlés a következő megállapodásokra jutott: a) Elsó kórdós: „Egyházi fegyelem; ennek közelebbi meghatározása. Indokolt-e és mily mértékben, mily módon ajánlható az egyházi fegyelem gyakorlása gyülekezeteinkben? Igy p. o. viselhet-e gyülekezeti elöljárói, gondnoki, felügyelői tisztet azon egyháztag, a ki a házasságkötésnél gyerme keinek más vallásban való nevelésére tett kötelező nyilatkozatot?" A kérdés elsó részét, illetőleg Horváth Sámuel esperes elnöklete alatt egy — Bancsó Antal, Madár Mátyás, S c h o 1

1 z Ödön, Z á b r á k Dénes és Barcza Géza esp. felügyelő tagokból álló bizottság küldetik ki oly utasítással, hogy az egyházfegyelemnek gyülekezeteinkben leendő gyakorlására nézve részletezett és körvonalozott javaslatot terjesszen a kerületi lelkészértekezlet jövő évi közgyűlése elé. A második részt és az abban felhozott spe-