Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Dunántúli ker.

ciális kérdést illetőleg kimondja az értekezlet, hogy oly egyháztag, a ki gyermekeinek más vallásban leendő neveltetésére nézve kötelező Ígéretet tett, saját egyházunk iránt hűtlenséget követett el és semminemű egyházi tisztséget nem viselhet. Ezen határozat jóváhagyás végett az egyházkerületi közgyűlés elé terjesztendő és miheztartás szempontjából a lelkészi hivatalokkal közlendő. b) Második kérdés : „Mikép munkálkodhatik a lelkész sikeresen azon, hogy az egyházi szertartásokhoz a születési, egyházkelési, esketési, halálozási eseteknél az illető családok elődeik hűségével ragaszkodjanak? Mennyiben támogathatja öt e törekvésénél az egyházi elöljáróság?" Határozat: A lelkész mindenegyes funkcziónál járjon el teljes buzgósággal és komolysággal, akkor a hivek az egyházi szertartást mellózni nem fogják. c) Harmadik kérdés : „Nem volna e óhajtandó, hogy a hétköznapi templomi könyörgések alkalmával akkor is, mikor Írásmagyarázat nem tartatik, szentírási helyek olvastassanak fel az oltár előtt? Mily okok teszik szükségessé, hogy a lelkész úgy a szentségek kiszolgáltatásánál, mint az egyházkelő kibocsátásánál s a temetésnél is az előfohász után szent igék olvasásával kezdje a szertartást?" Határozat: Hétköznapi reggeli könyörgéseknél még akkor is, midőn írásmagyarázat nem tartatik, megfelelő szentírási szakasz olvasandó. Ilyen hétköznap olvasandó szentírási szakaszoknak kijelölésére Stettner Gyula esperes elnöklete alatt egy kisebb bizottság küldetik ki, mely a következő tagokból áll: Poszvók Sándor, Bancsó Antal, Bognár Endre, Turcsányi Andor, Kiss János és Zábrák Dénes. Funkczióknál elegendő, ha a lelkész valamely szentirásbeli helyről indul ki. d) Negyedik kérdés: „Mennyi időt tart a lelkészegylet szükségesnek a^-konfirmácziói oktatás sikeres végzésére? Elég-e e czóira, ha a növendék csak egy évben nyer konfirmációi tanitást? Nem volna-e tanácsos oly intézkedés, hogy a konfirmálandó 12 éves tanulókkal a 10, vagy legalább 11 éves növendékek is részesüljenek az oktatásban, hogy igy előkészítésük a konfirmáczióra annál alaposabb legyen?" Határozat: A konfirmácziói cselekvény nagy fontossága szükségessé teszi, hogy gyülekezeteinkben, ahol csak a helyi viszonyok azt megengedik, minden gyermek legalább két évi tanfolyamban részesüljön a konfirmácziói oktatásban ; egy évig mint „hallgató," egy évig pedig mint „konfirmandus." e) Ötödik kérdés: „A gyülekezetben a rend, egyetértés fenmaradására tagadhatatlanul nagy befolyással van az egyház anyagi helyzetének szilárd alapon állása. Azért méltán irányul erre is az egyház ügyeit vezetőknek gondja. Mikép munkálhat jó eredménynyel közre a lelkész a gyülekezet anyagi erejének emelésénél ? Mely utat, módot ajánl a lelkészegylet egyházi alaptőkék gyűjtéséhez?" Határozat: A gyülekezet anyagi helyzetének megszilárdítására, egyházi alaptőkék gyűjtésére a helyi viszonyok szerint annyiféle mód ós alkalom kínálkozik, hogy azokat részletesen felsorolni majdnem lehetetlenség. Szükséges azonban, hogy a lelkész kellő körültekintéssel és tapintatossággal — az egyházi elöljáróság közreműködése mellett —• minden alkalmas eszközt használjon fel a gyülekezet vagyoni gyarapodására és anyagi viszonyainak rendezésére. f) Hatodik kórdós: „A gyermek-istenitiszteletek. Mi indokolja ilyenek rendezését? Mily liturgiái eljárással és mely időközökben ajánlható alkalmazásuk ? A kerületi lelkészi értekezlet helyesli és a hol csak lehetséges, falusi gyülekezeteinkben is melegen ajánlja a gyermek istenitiszteletek behozatalát és kellő ünnepélyesség mellett való megtartását. E ezélból a gyermek-istenitiszteletek liturgikus formájának, menetének és módozatainak megállapítása végett P o s z v é k Sándor lyceumi igazgató elnöklete alatt egy: Kapi Gyula, Renner Henrik, Lőw Fülöp és Scholtz Ödön tagokból álló bizottságot küld ki, hogy az javaslatot terjeszszen a jövő évi ker. lelkószegyleti közgyűlés elé. g) Hetedik kórdós : „Mily eljárást, programmol javasol a lelkészegylet a vallásos esték rendezésónél? Felolvasási ós előadási tárgyak ajánlása." Népünk lelkigondozása czóljából, a hol csak lehetséges, kívánatos, sót szükséges ily vallásos esték rendezése, a midőn éneklés, felolvasás vagy szabadelóadás, szavalatok stb. által igyekezzünk híveinkben az egyházhoz való ragaszkodást fentartani és fokozni. A hol e czólnak megfelelő tágasabb helyiség nincs, ott — legalább is az adventi és böjti időszakban — hétköznapokon is délesli istenitisztelet és templomi áhitatosságok tartása ajánltatik. h) Nyolczadik kérdés: „Egyházunk érdekében hivatva vagyunk oda hatni, hogy a gyülekezeti tagok otthon, a családi körben is alkalmat találjanak lelkiépülésre, hogy valláserkölcsi, evang. egyházias irányú munkákat olvasgassanak. Mikép éleszthető az ily vallásos iratok iránt népünkben az érdeklődés? Mikép volna legczélszerűbben eszközölhető, a hol még hiányzik, a bibliának, imádságos könyvnek, továbbá a „Luther-társaság" és a „Magyar prot. irod. társaság" olcsó kiadványainak híveink között teljesítése?" Határozat: A kerületi lelkészi értekezlet ily valláserkölcsi evang. egyházias irányú olvasmányoknak a nép között leendő terjesztését a legmelegebben ajánlja ós legczélszerűbbnek tartja, ha