Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Schönwiesner Kálmán. A hazafias és egyéb ünnepélyek miként leendő megtartásáról

so dem Evangelio entgegen, verwerfen." Továbbá: „Es ist auch am Tage, dass menschliche Aufsatzung unzählig überhand genommen haben. Man hat täglich neue Feiertage, neue Cereraonien und neue Ehrerbietung der Heiligen eingesetzt, mit solchen Werken Gnad und alles Guts bei Gott zu verdienen. — Item die menschliche Satzung aufrichten, thun auch damit wider Gottes Gebot." — Továbbá: „So nun die Bischöfe Macht haben die Kirchen mit unzähligen Aufsätzen zu beschweren und die Gewissen zu verstricken, warum verbeut dann die göttliche Schrift so oft die menschliche Aufsätze zu machen und zu hören?" Továbbá: „Was soll man denn halten vom Sonntag und dergleichen andern Kirchenordnung und Ceremonien? Dazu geben die Unsern diese Antwort, dass die Bischöfe oder Pfarrherr mögen Ordnung machen, damit es ordentlich in der Kirche zugehe. — Doch also, dass die Gewissen nicht beschweret werden, dass mans für solche Ding halte, die noth sein sollten zur Seligkeit, undes dafür achte, dass sie Sünde thäten, wenn sie dieselben ohn der andern Aergerniss brechen. — Also ist die Ordnung vom Sonntag, von der Osterfeier, von den Pfingsten und dergl. Feier und Woeise." —Végre: „S. Petrus verbeut den Bischöfen die Herrschaft, als hätten sie Gewalt, die Kirchen, wozu sie wollten zu zwingen." — (I. Petr. V. 3.) Ugyancsak az ünnepekre, azok számára és mikénti megünneplésére vonatkozik, ha az 1791-ik évi 26 t.-cz. értelméből kivesszük, hogy: „a protestánsoknak szabad vallásgyakorlatuk legyen, csak saját felsóbbségeiktől függjenek; a nevelést és a tanítást a királynak főfelügyelete alatt saját hitelveik alapján rendezzék be. A dunáninneni 1880-ban kiadott „Rendtartás" 264. § ban, a hol az ünnepek felsorolvák, az úgynevezett hazafias ünnepekre vonatkozólag csupán kettőt, illetve négyet említett, ezt mondva: „A király és a királyné születés és név napjai, kivált a városi egyházközségekben a helyben uralkodó szokáshoz képest" — ünneplendók. A zsinati törvény, úgy szintén a dunáninneni 1895-ben kelt egyházkerületi szabályrendelet mind ezekről és sok egyéb fontos dolgokról bölcsen hallgat. Hogy még sem volt helyes, az egyházi cselekvónyekről és az istentisztelet idejéről egészen megfelejtkezni, az világos, ha a zsinat utáni új aerabeli kerületi és egyetemes közgyűlési jegyzőkönyveket olvassuk. A dunáninneni 1898. egyházkerületi jegyzőkönyv 3-ik pontja szerint „a püspök úr bemutatja a vallás és közokt. miniszter 66.1542/1897. sz. a. kelt rendeletét, a melyben felhívja az egyházkerületet, hogy a fennhatósága alatt álló iskolákban ó felsége neve és születésnapjának, valamint a koronázás és az 1848. évi törvények szentesítése emléknapjának méltó mepünnepléséról intézkedjék." A kerületi gyűlés pedig elhatározza, hogy nem határoz semmit, hanem, hoijy az ügyet intézkedés végett az egyetemes közgyűléshez terjeszti föl. Az ugyanezen évi egyetemes közgyűlés (108. punt) is azt határozza, hogy nem hogy nem határoz semmit, hanem „az iskolai ünnepségek mikénti megtartását az illető egyházkerületek, illetve iskolafenntartó testületek saját hatáskörébe tartozónak jelenti ki, felhívja az egyházkerületeket, hogy a helyi viszonyok tekintetbevételével intézkedjenek." Daczára annak, hogy az egyetemes közgyűlés a dunáninneni kerületnek 1898-ban nem akart határozattal szolgálni, már 1899-ben a dunántúli egyházkerület indítványozza, — hivatkozással a miniszter úr 44,196. sz. Erzsébet királyné ő felségének emlékezetére „Erzsébet" napjának az iskolák által évenkint történő megünneplésére vonatkozó leiratára, — hogy az egyöntetű eijárás érdekében az összes hazai protestáns iskoláinkra nézve határozat hozassék. De az egyetemes közgyűlés most is azt mondja 1899. óvi jegyzőkönyvének 99-ik pontjában : rendezzék a dolgot az egyházkerületek, illetve az iskolafenntartó testületek saját hatáskörükben, és a helyi viszonyok tekintetbevételével, saját belátásuk szerint intézkedjenek. A miniszter úr kénye-kedve szerint iskoláinkra ráparancsolja az ünnepeket — no mert itt a subventió, a püspök úr itt csak engedelmeskedik, a mikor a rendeletet végrehajtás végett kiadja. De 1899. okt. 11. kelt 3674. számú levelében a püspök úr is, mert tapasztalja, hogy a reformátió napja helyenként megtartatik az iskolában, felhívja az iskolák elöljáróságait, hogy okt. 31-ét tartsák meg úgy a tanuló ifjúsággal, hogy ezen a napon a tanítás szüneteljen, a tanuló ifjúsággal istentisztelet tartassék és annak utánna a tanteremben is a nap fontossága nekik megmagyaráztassók." — „És minden iskolaszéknek