Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - VII. Temető - Delhányi Zsigmond

A Gusztáv-Adolf-egyesület 53 ik évi nagygyűlését szept. 11—13 napjain óriási részvétel mellett Königsberg városában tartotta. 45 fóegyletével, 590 nőegyletével s 1918 fiókegjletével eddig is csudákat művelt a diasporában. Gyarapodott bensőleg és külsőleg egyaránt, úgy, hogy ma egyházunk hiterós ev. életrevalóságának egyik kiváló bizonyitéka. Német eredete daczára nemzetközi jellegű, de a progressiv katholicismussal szemben is a felekezeti kérdésekben irenikus jellegű. A jövő században főleg az Európában leélt katholicismussal szemben a Gotteskastennel való szorosabb összekapcsolására van szüksége a Gusztáv-Adolf egyesületnek. A nagy szeretetadoinányt 20.000 márkát szótöbbséggel Mundenheim, egyenként 6541 márkát pedig Liauv és Tum gyülekezete kapta. Maga a keleti porosz foegylet 42.000 márka vendégajándékkal járult a GusztávAdolf-egylet czéljaihoz. A német pápások nagygyűlése hasonlóan szept. havában Bonn városában ülésezett. A „Chr. der Ohr. W." nyomán ismertetjük a következőkben : Ez alkalommal is szokásszerűleg deklamált a pápai világhatalom függetlenségéről, a rendek szabad megtelepedéséről, az iskolák felekezetiségéről s a szintelen sajtóról. — Majd a közép és egyetemi oktatásokra került a sor, s itt újból hangsúlyozta a paritás elvét. A „hochgebildetes kath Deutschland" érdekében az oktatásügy klerikalizálását kivánta az egész vonalon. Hiszen M német állami egyetemek szabad tudomá nyossájjnt régóta gyanús szemmel kiséri az ultrainontaiiiMiius. — A pápás politikáról Lieber centnimpárti képviselő tartott előadást, sőt a jelenlegi világpolitika állása sem kerülte ki a pápai világuralom érdekében az ó figyelmét. — A német pápás katholicismus legnagyobb hálójáról, a Bonifácz-egyesületről Bonaventura berlini dömés páter értekezett, s különösen fájlalta a berlini katholicismus fokozatos hanyatlását. 500,000 kath 'afeosa helyett ma csak 230,000 pápás hive van Berlinnek. „A sociáldemokratia legyőzése érdekében évi 1 000,000 val sególyeztetné a kormány az egyesületet," vagyis a kormány is tollja az ulínunontanismus középkori rozoga szekerét. Végül Mansbach müncheni tanár a szabadságról ós a tekintély elvéről értekezett a kath. egyházban. Kiindulva Harnack ama tételéből, a mely szerint „a római egyház a leghatalmasabb, legkomplikáliabb s mégis legegységesebb alkotás a törté nelemben," példányképül tekintélynek a kath. egyházat ajánlotta az államnak. „A római egyház tekintélyének árnyékában és szellemében legjobban működik az állam." „A kath. egyház a szabadságnak és a tekintélynek legáldásosabb kapcsolata" stb. stb. — Döllinger, Seil és mások esete megtaníthatta volna a tudós tanárt arra, hogy milyen tekintély és szabadság uralkodik Rómában. Valóban vakmerő napjaineban az ultramontanismus agressiv mozgolódása a modern állammal és a protestantismussal szemben ! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. TEMETŐ. Delhányi Zsigmond. (1824. július 10. — 1900. október 4.) Sárguló lomb, hulló falevél, mulandóságra emlékeztető őszi elégiái hangulat, minő csodás összhangzásban vagytok Delhányi jó nevú gimnáziumi tanártársunk halálával ! Delhányi Zzigmond a szarvasi ág. h. evang. főgimnázium több évtizeden át buzgó tanára f. évi október hó 4-én örök nyugalomra hajtá le fejét. Október 6 án a tanulóság, a tanárkar, a közönség, az ismerősök és közelebbi távolabbi tisztelők osztatlan részvéte mellett eltemették általa annyira szeretett családjának ót a halálban már megelőzött tagjaihoz, a szarvasi ó temetőbe. Példás és tanúlságos élet áldott emléke ragyog felénk az imént behantolt sirról. Kegyeletes kötelességünk emlékét fenntartani közöttünk, kit Isten sokak javáért nekünk adott s most a hoszszú munkás élet alkonyán körünkből kiszólított. Emlékét újítom föl alábbi életrajzi adataiban. Delhányi Zsigmond Csóvárott született, Pestmegyében 1824. július 10-én, hol atyja közkedveltségű evangélikus lelkész volt. Családi köre, főleg vallásos lelkű édes anyja egyszerűségben fegyelmesen nevelte fiát, mig a gimnáziumi tanúlmányok megkezdése végett Aszódra került. A vasszorgalmú ós sokféle ismeretekben bővelkedő Korén István tanár vette ót atyai gondozásba. A közeli vidékről oda sereglett rokon és ismerős protestáns családok gyermekeivel együtt — mondhatni — tágabb családi körben ós nemes versenyben növekedett az eszmélni kezdő gyermek. Sárkány Sámuel mostani püspökünk, Sárkány János, Esztergály Mihály, Petőfy Sándor, Földvár y Mihály, Mikulás János. Neumann Károly stb. jeleseink társaságában élte át Delhányi az ó gyermekkorát. A kis város erkölcsös légkörében, a polihistor tanár naponkénti ellenőrzése és példája alatt termókenyült Delhányi lelki világa s bizonyosan későbbi tanári pályáján át jótékony befolyást gyakorolt reá az a szeretetteljes gyöngédség, az a törhetetlen munkaszeretet, az a vallásos életirány, melyet előbb tanáránál tapasztalt 8 később tanártársában, Korén István szarvasi tanárban, humoros észrevételeiben és hálás elismerésében dicsőíteni mindig kész volt.