Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kund Samu. Az evang. két egyház közti jó viszony fenntartásáról

azonban a napirendről nem került le. Még 1898/34. és 91. számú határozatai által panaszos felterjesztést tett a dunamelléki ev. ref. egyházkerület az ev. ref. egyház egyetemes konventjéhez, hogy Felső Baranyában az ev. testvérek kicsiny egyházi adófizetési kötelezettség Ígérete mellett az ev. ref. egyháztagokat áttérésre csábitgatják, a nagy-geresdi egyezség ellenére tiszta református lakosságú területeken fiókegyházakat, szórványokat alkotnak, itt híveiket az ev. ref. egyház és iskolái köteléke és adófizetése alól kivonják, mig viszont a köztük élő ev. reformátusokat súlyos adókkal terhelik. Megkeresendő volna tehát a testvér ág. h. ev. egyház egyetemes konventje, hogy tekintettel a több százados jóviszony és egymáshoz tartozandóságunkra, tekintettel egy czélra törekvésünkre, tekintettel arra, hogy ezen kitérések legtöbbnyire csak a súlyos, majd elviselhetetlen egyházi terhektől kiszabadulás miatt történnek, a mely nagy egyházi terhek a két evang. egyháznak közöe baja, hasson oda, hogy az áttérések csak akkor fogadtassanak el, ha azokat a meggyőződés és nem az egyházi adóterhektől való megszabadulás vágya idézi elő. Mindenesetre nagyon sajnos, hogy a fentebb emiitett bizottsági tanácskozás csak értekezlet jellegével birt, az evang. egyetemes egyház indítványának tárgyalásába nem bocsátkozhatott és igy a dunamelléki ev. ref. egyházkerület panaszának eleje nem vétetett. De jobb későn, mint soha. Most immár tehát a két ev. egyház egyeteme által a tárgyalások a geresdi egyezség revidealására, illetve újabb egyezség létesítésére elrendeltettek és hallomás szerint január hóban érdemlegesen meg is indulnak. Sajnos mindenesetre az is, hogy a két evang. egyház nem volt egyetértésben akkor, midőn tekintettel a megnehezült viszonyokra, az ág. h. ev. egyház a két hazai evang. egyházat közösen érdeklő ügyekben kiküldőt'. bizottság által egyöntetű eljárást akart foganatosítani a prot. egyháznak, az 1848. t. cz. szellemében segélyezése és ennek a törvényhozás útján való biztosítása érdekében, és hogy az ág. h ev. egyház egymaga volt kénytelen a kormány elé járulni, fellépésének mindenesetre nagyobb súlya lett volna, ha vele együtt a lélekszámra nézve sokkal nagyobb ev. ref. egyház közös fellépése támogatta volna. Remélhető, hogy midőn majdan a két egyházat közösen érdeklő ügyekben kiküldött bizottság január hóban tanácskozásra összeül, az ág. h. ev. egyháznak megújított indítványa pártolásra fog találni, mivel most már túlnan is elismerik, hogy a nagy egyházi terhek az ev. ref. és az ág. h. ev. egyházaknak közös baja, baj is, közös is. Bizonyára, ha a haza oly mértékben váltaná be 1848. országos nagy igéretét, hogy agyon terhelt egyházhiveink egyházi adóterhén is könnyithetnénk : akkor nem fordulnának elő oly esetek, hogy a kisebb egyházi adó csábjaival lehetne valakit kitérésre reá birni ! Mily széles alapon nyugszik az ev. ref. egyház panasza, hogy kis egyházi adófizetési kötelezettség ígérete megingatja egyházi adóval megterhelt híveinek hithűségét, — nem tudom. De azt tartom, hogy a geresdi egyezség víziója vagy új egyezség nem fog segíteni, ki L-iiet ugyan ebben mondani, sőt ki is kell abban mondani, a mint régiben is ki volt mondva, hogy a lélekvadászás ellenkezik az evangelium szellemével ; való igaz, hogy az áttéréseknek csak meggyőződésből kellene történnie ; ámde a pénzes zsák és a fukarok ezt az intést nem veszik be. Azt meg még se mondhatjuk ki újabb egyezségünkben, — a mi ellen évszázadokon át küzdöttek apáink, hogy t, i. az áttérés ellenkezik az evang. egyház szellemével. A ki képes egyházából kilépni azért, mert sokallja az adót, az csak nagyon gyenge szálakkal van kötve egyházához, kitérésével egyháza nem sokat veszt, áttérésével a másik nem sokat nyer. De ha már el kell őt vesztenie, a vesztes (?) fél csak inkább megnyughatik abban, ha mindjárt a szomszédban marad meg az atyafiaknál, mintha még messzebb elhajtaná oda. a hol még olcsóbbért lehet üdvözülni, ott épen az 5$ iskolai adóval kívánna boldogulni — a felekezetnélküliség I Ezen megnyugvás is egy neme a százados jó viszony fenntartásának. Azt is felpanaszolják, hogy az ág. h. ev. egyház tiszta református területeken fiókegyházakat, szórványokat alkot s itt hiveit az ev. ref. egyház és iskola köteléke és adófizetése alól kivonja. Alkalmasint azon intézkedésről van a szó, mely szerint az egyházkerületek az országban levő minden politikai községet valamely egyházközségbe kebeleztek be, missiói köröket is szerveznek, a szórványban lakó egyházhivek lelki gondozására. No de ezt az eljárást kötelességükké teszi az egyházi alkotmány. És elrendeli az 1868. 3-ik törvény. Ámde az ev. ref. egyház is felkeresi széttört csont jait, gondozza a szórványban levő hiveit ! Erősb közalapjával sokkal nagyobb apparatussal dolgo-