Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Mayer Endre. Bőjti gondolatok II.

maga Fii ed ner vállalkozott a mennyiben egy kis kerti házát erre a czélra használta fel s menháznak nyitotta meg nők részére. E menház rövid idő múlva magdalemummal kibővült, bukott nők befogadására s javítására, AZ 1835. évben kisdedóvót létesített kisdedóvónőképzővel s már a rákövetkező esztendőben Düsseldorfban diakonissza egyletet s Kaiserwerthben kórházat létesített egy diakonisszával. Fótörekvóse ebben nemcsak arra irányult, hogy a betegeknek ápolását kiképzett, vallásos önfeláldozással működő nőkre bízza, hanem arra is, hogy a nőknek tért nyisson az egyházban oly működésre, a mely természetöknek s tehetségűknek megfelel. Ez okból nemcsak ápolónőkké nevelte őket, hanem óvónőkké az általa alapított menhely és magdalenium gondozóivá, betegeknek látogatóivá, szegények felkeresőivé s általában minden oly szeretet munkára oktatta s nevelte, a melyet a hivatalos egyház a maga elöljárói által végezni nein volt képes. Szervezetök egészen más, mint a Wichernféle fivérek szervezete, a kik az őket felnevelő intézettel semmi összeköttetésben nincsenek, ha onnan kilépve valamely egyházban, vagy egyesületben működnek, a mennyiben a diakonisszák mindig tagjai maradnak azon diakonisszaszabálynak, a mely felnevelte s a diakonissza-ház kiküldöttjei s megbízottjaiként működnek állomásaikon, a meddig intézetök másként nem rendelkezik velők. Oka a nők önállótlanságában keresendő; a szükséges gyámolitást, bátorítást mindig a hátuk megett levő intézettől kapják, a mely egyúttal gondoskodik róluk nemcsak betegsógök, munkaképtelenségük s öregségök idején is, hanem ruházkodási s egyéb szükségleteiket is fedezi. A diakonisszák számát 15,000-re teszik. Újitást s módosítást hozott a nevelésökbe Löhe neuendettelsaui hires lelkész, a ki az uniált színezetű diakonisszaintézményt lu. theri egyházi irányúvá, tehát szorosan felekezetivó igyekezett tenni s a kiképeztetósökre nagyobb gon. dot fordítva, különösen eszthetikai tekintetben emelte az intézményt. Fliedner ós Wichern működése egymást kiegészíti, mig ez a férfi-, addig amaz a nőtagokat akarja belevonni az egyház áldásos szeretetmunkájában úgy azonban, hogy nem a hivatalos egyházat, hanem az egyháztársadalmat vonták bele működésük körébe, a miért sok táma. dásnak voltak kitéve, mert úgy a szélső orthodoxok, jnint a liberálisok az egyházat féltették tőlök. 3. A hivatalos egyház is megmozdult a keresztyén szeretetnek közös czélú s közös erővel végzendő munkára a Gusztáv-Adolf egylet alapítása által. Alapításra Gusztáv Adolf hős halálának 200 éves évfordulója 1832. szolgáltatta az alkalmat. Czélja mai napig is a megszorult protestáns egyháznak s híveknek gondozása vagyis a „szükségben lévő hitsôrsosoknak segítése és a szükségnek könnyítése, a melybe az idők viszontagságai és egyéb körülmények miatt kerülnek egyes prot. egyházak Némethonban és azon kivül"- stb. A Gusztáv-Adolf egylet, szellemi örököse akart lenni a hős svéd király nagy szellemének, a ki élettel adózott a protestantismus ügyeért s a különféle nemzeti egyházakká alakult prot. egyházak között a szellemi egységet, egymáshoz való testvéri tartozást s egyetemességet volt hivatva képviselni s hogy e rendeltetésének megfelelt, mutatja a nagy siker, a melyet mindenfelé elért s az, hogy daczára a nagy, útjába gördített akadályoknak, megtámadtatásoknak s a kezdet nehézségeinek évről-évre jobban izmosodott a prot. áldozatkészség szeretet filléreiből. Hazai ev. egyházunk legjobban tesz tanúságot a Gusztáv-Adolf egylet megbecsülhetetlen segitsógéről, melylyel gyülekezeteinket anyagilag s erkölcsileg emelte. Az alapító lipcsei Grossmann ós a darmstadti Zimmermann fáradozását megértették az összes protestánsok, mert Németországon kivül Svájczban, Svédországban, Dániában, Hollandiában, Francziaországban s Magyarországban is alakultak hasonló czólú egyletek, nemcsak segítségnyújtás, hanem a testvéri egymáshoz tartozás ápolása végett. Nevezetes forduló pontot jelez a belmissió történetében az 1848. évben tartott wittenbergi egyházi gyűlés (Der Wittenberger Kirchentag,) a mennyiben a társadalmi téren s az állami életben mutatkozó különféle politikai, társadalmat rontó ós az evang. egyház elpusztítására vezető törekvésekkel szemben, Wichernnek kierőszakolt felszólalására ós gyújtó beszédére, általánosan elis. merték, hogy az egyháziatlansággal ós vallástalan, sággal szemben az eddigi egymástól függetlenül — de 6gyóbkónt áldásosán — működő intézmények nem képesek elég eredmónynyel küzdeni; az egész prot. társadalomnak kell a nagy munkára szervezkednie, hogy az egyháztól elszakadt, elhidegült s tömegesen elpogányosodott egyháztagokban új hitet óleszszenek fel s élő, a szeretet által működő tagokat nyerjenek bennök. Nem keveseb-