Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Horpács[537 - Hegyalja
vözölte. Ezzel ellentétben mélyen lehangoló hatást tett a közgyűlés tagjaira T ú r ó c z y Pál főesperes leköszönésének bejelentése, ki nagy elfoglaltságára hivatkozással kéri lemondásának elfogadását. Előbb az egyházmegyei felügyelő, majd a lelkészek egymásután keltek fel, hogy a szeretett fóesperest elhatározásának megváltoztatására birják, a mi a mun kával tényleg nagy mértékben elhalmozott főesperesnek dicséretére legyen mondva, legalább egyelőre sikerült is. Felemlítendő még, hogy gróf Andrássy Dénes a nemes szivüségéról országszerte ismert főúr a monoki fiókegyháznak 2000 korona segélyt ajándékozott. Méltó, hogy a nemes gróf e cselekedete nyilvánosan, itt is elismeréssel honoráltassók. Á váczi ev. egyház javára néhai b. e. Benkár Dénes egyházi felügyelő hatezer koronát hagyott. — Legyen áldott emléke. A hegyaljai ág. hitr. er. egyházmegye közgyűlése f. hó 2-án Miskolczon tartatott meg. Közgyűlést megelőző napon Friedrich Zsigmond csanálosi lelkész szónoklatával gyámintézeti istenitisztelet, majd gyámintézeti közgyűlés volt s ezt követte a lelkészek, majd az egyházmegye közgyűlést előkószitó értekezlete. A közgyűlést Radvány István kir. tanácsos egyházmegyei felügyelő egyházszeretetről és vallásos buzgóságról tanúskodó szép beszéddel nyitotta meg, mely után a tárgysorozat pontjai sorrendben vétettek tárgyalás alá. Mindenekelőtt a világi jegyzői állás töltetett be Fidler János miskolczi tanitó személyével. A főesperes az egyházmegye mult évi közigazgatási életére vonatkozó terjedelmes jelentését a közgyűlés lelkesedéssel fogadta s azt, valamint a felügyelői megnyitó beszédet jegyzőkönyvbe venni határozta. A kerületi nyugdíjintézet válságának elenyésztetése tárgyában készített bizottsági kettős javaslatot csekély módosítással elfogadta a közgyűlés. Megdöbbenést szült az a körülmény, hogy az egyházmegyei 13 gyülekezet közül 11 kérvényezett segélyért: kiáltó jele ez Szegénységünknek. Az idei egyházmegyei gyámintézeti adomány Csanálosnak lett oda ítélve. A Baldácsy-segélyért az egyházkerülethez 9 egyház terjesztett fel kérvényt s valamennyi egyenlő ajánlattal láttatott el. Az egyházmegye részéről az egyházkerületnek ,adni szokott illetékre vonatkozó jelentés tárgyalásánál azon határozatot hozta a közgyűlés, hogy miután az egyházmegye jövedelme csekély s e miatt kis tőkéjét 2—3 év alatt biztosan felemészti, felir a kerülethez állandó évi segélyezés czéljából. Az egyházmegyei és egyes egyházak számadásai rendben találtattak. A népiskolai tanitás által elért eredmény a leglelkiismeretesebb munkáról tesz tanúságot. A Luther-társaság felhívása értelmében a közgyűlés egyhangúlag elfogadta Kovács Andor lelkész határozati javaslatát, mely szerint minden egyes egyházközségben lehetőleg fiókegyletek állitandók fel, melyek a társaságot nemes törekvésében anyagilag és erkölcsileg támogatni lesznek hivatva. A csanálosi egyházközségnek önálló tanitói állomás szervezése ügyében beadott kérvénye pártolólag terjesztetett fel a kerülethez. A lelkészek tanuló fiait segélyezni hivatott országos egyesület támogatása érdekében beterjesztett Kovács Andor lelkész azon indítványa, mely szerint az egyesületbe az egyházmegye lelkészei lehetőleg valamennyien lépjenek be és az egyházmegye tagjai az egyesületet buzgón támogatni kegyeskedjenek — egyhangúlag elfogadtatott. Örvendetes ós megható jelenet volt, midőn az esperességi felügyelő S z t e h 1 o Andor stooszi lelkészt 40 éves működése alkalmából a szeretet és elismerés érzelmeinek tolmácsolásával melegen üdKÜLFÖLD. Hiickel és a keresztyénségl'ŐI igen érdekes közlemény található Beyschlag „Deutsch Ev. Blätter"-jeinek júliusi füzetében. Hâckei Jénában a botanika professora, ki a természettudományok terén is elsőrangú tekintély. Darwin mellett ó a fejlődés tanának, az ú. n. „monistikus evolutionismusnak" legkiválóbb képviselője. Mult év karácsonyán „Welträthsel" cz. művével ismét magára vonta a közfigyelmet, de egyúttal el is érte a nemesis. Haeckel á la Celsus a keresztyén őskorban a keresztyénség nyilt ellensége. „Világtalánya" az, „hogy a hitnek, mint teljesen feleslegesnek helyére a tiszta tudásnak kell lépnie." Ellenséges érzülettel hirdeti, hogy „a keresztyénség ellensége a tudásnak és a kultúrának," s azt jövendöli, „hogy a XX-ik században a babona helyére a műveltek monistikus hitvallásának kell következnie." „A mint a középkori katholicismus dómjai a Protestantismus, úgy az a „monistikus hitvallásnak" tulajdonába megy át." S kétségtelen, hogy az evolutionismus alapján álló egységes világnézetnek igen sok hive van az egyoldalúan szakképzett körökben. Monismusa azonban materialistikus, a melynek sejtelme sincsen a keresztyénség valódi lényegéről. Különösen „az emberiség nagy nyomorát" nem tudja összeegyeztetni „a keresztyén istenfogalommal s a gondviselés tanával. „Úgy találja, hogy „az isten, mint örök jóság és szeretet már Jób könyve óta össze nem egyeztethető azzal a sok bajjal ós szenvedéssel, a mely a teremtett világkörében kétségtelenül észlelhető." „Nagy lelki küzdelmeibe került" — s ezt el is hisszük neki — „szakítania a keresztyén istenfogalommal." A keresztyénség megítélésében „századunk két legnagyobb theológusának, Straussnak ós Renan-