Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Horpács[537 - Hegyalja

vözölte. Ezzel ellentétben mélyen lehangoló hatást tett a közgyűlés tagjaira T ú r ó c z y Pál főesperes leköszönésének bejelentése, ki nagy elfoglaltságára hivatkozással kéri lemondásának elfogadását. Előbb az egyházmegyei felügyelő, majd a lelkészek egy­másután keltek fel, hogy a szeretett fóesperest elha­tározásának megváltoztatására birják, a mi a mun kával tényleg nagy mértékben elhalmozott főespe­resnek dicséretére legyen mondva, legalább egye­lőre sikerült is. Felemlítendő még, hogy gróf Andrássy Dénes a nemes szivüségéról országszerte ismert főúr a monoki fiókegyháznak 2000 korona segélyt ajándékozott. Méltó, hogy a nemes gróf e csele­kedete nyilvánosan, itt is elismeréssel honoráltas­sók. Á váczi ev. egyház javára néhai b. e. Ben­kár Dénes egyházi felügyelő hatezer koronát hagyott. — Legyen áldott emléke. A hegyaljai ág. hitr. er. egyházmegye közgyűlése f. hó 2-án Miskolczon tartatott meg. Közgyűlést megelőző napon Friedrich Zsigmond csanálosi lelkész szónoklatával gyámintézeti isteni­tisztelet, majd gyámintézeti közgyűlés volt s ezt követte a lelkészek, majd az egyházmegye köz­gyűlést előkószitó értekezlete. A közgyűlést Radvány István kir. tanácsos egyházmegyei felügyelő egyházszeretetről és vallá­sos buzgóságról tanúskodó szép beszéddel nyitotta meg, mely után a tárgysorozat pontjai sorrendben vétettek tárgyalás alá. Mindenekelőtt a világi jegy­zői állás töltetett be Fidler János miskolczi ta­nitó személyével. A főesperes az egyházmegye mult évi köz­igazgatási életére vonatkozó terjedelmes jelentését a közgyűlés lelkesedéssel fogadta s azt, valamint a felügyelői megnyitó beszédet jegyzőkönyvbe venni határozta. A kerületi nyugdíjintézet válságának el­enyésztetése tárgyában készített bizottsági kettős javaslatot csekély módosítással elfogadta a köz­gyűlés. Megdöbbenést szült az a körülmény, hogy az egyházmegyei 13 gyülekezet közül 11 kérvénye­zett segélyért: kiáltó jele ez Szegénységünknek. Az idei egyházmegyei gyámintézeti adomány Csa­nálosnak lett oda ítélve. A Baldácsy-segélyért az egyházkerülethez 9 egyház terjesztett fel kérvényt s valamennyi egyenlő ajánlattal láttatott el. Az egyházmegye részéről az egyházkerületnek ,adni szokott illetékre vonatkozó jelentés tárgyalásánál azon határozatot hozta a közgyűlés, hogy miután az egyházmegye jövedelme csekély s e miatt kis tőké­jét 2—3 év alatt biztosan felemészti, felir a ke­rülethez állandó évi segélyezés czéljából. Az egy­házmegyei és egyes egyházak számadásai rendben találtattak. A népiskolai tanitás által elért ered­mény a leglelkiismeretesebb munkáról tesz tanú­ságot. A Luther-társaság felhívása értelmében a közgyűlés egyhangúlag elfogadta Kovács Andor lelkész határozati javaslatát, mely szerint minden egyes egyházközségben lehetőleg fiókegyletek álli­tandók fel, melyek a társaságot nemes törekvésé­ben anyagilag és erkölcsileg támogatni lesznek hivatva. A csanálosi egyházközségnek önálló tanitói állomás szervezése ügyében beadott kérvénye pár­tolólag terjesztetett fel a kerülethez. A lelkészek tanuló fiait segélyezni hivatott országos egyesület támogatása érdekében beterjesztett Kovács An­dor lelkész azon indítványa, mely szerint az egye­sületbe az egyházmegye lelkészei lehetőleg vala­mennyien lépjenek be és az egyházmegye tagjai az egyesületet buzgón támogatni kegyeskedjenek — egyhangúlag elfogadtatott. Örvendetes ós megható jelenet volt, midőn az esperességi felügyelő S z t e h 1 o Andor stooszi lel­készt 40 éves működése alkalmából a szeretet és elismerés érzelmeinek tolmácsolásával melegen üd­KÜLFÖLD. Hiickel és a keresztyénségl'ŐI igen ér­dekes közlemény található Beyschlag „Deutsch Ev. Blätter"-jeinek júliusi füzetében. Hâckei Jéná­ban a botanika professora, ki a természettudomá­nyok terén is elsőrangú tekintély. Darwin mellett ó a fejlődés tanának, az ú. n. „monistikus evolu­tionismusnak" legkiválóbb képviselője. Mult év karácsonyán „Welträthsel" cz. művével ismét ma­gára vonta a közfigyelmet, de egyúttal el is érte a nemesis. Haeckel á la Celsus a keresztyén ős­korban a keresztyénség nyilt ellensége. „Világtalá­nya" az, „hogy a hitnek, mint teljesen feleslegesnek helyére a tiszta tudásnak kell lépnie." Ellenséges érzülettel hirdeti, hogy „a keresztyénség ellen­sége a tudásnak és a kultúrának," s azt jövendöli, „hogy a XX-ik században a babona helyére a műveltek monistikus hitvallásának kell következ­nie." „A mint a középkori katholicismus dómjai a Protestantismus, úgy az a „monistikus hitvallás­nak" tulajdonába megy át." S kétségtelen, hogy az evolutionismus alapján álló egységes világnézet­nek igen sok hive van az egyoldalúan szakkép­zett körökben. Monismusa azonban materialistikus, a melynek sejtelme sincsen a keresztyénség valódi lényegéről. Különösen „az emberiség nagy nyo­morát" nem tudja összeegyeztetni „a keresztyén istenfogalommal s a gondviselés tanával. „Úgy ta­lálja, hogy „az isten, mint örök jóság és szeretet már Jób könyve óta össze nem egyeztethető azzal a sok bajjal ós szenvedéssel, a mely a teremtett világkörében kétségtelenül észlelhető." „Nagy lelki küzdelmeibe került" — s ezt el is hisszük neki — „szakítania a keresztyén istenfogalommal." A keresztyénség megítélésében „századunk két legnagyobb theológusának, Straussnak ós Renan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom