Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Orosháza

ván Urunk sz. vacsorájának élvezetében részesültek, melyet kenetteljes szavak kíséretében Masznyik János tiszaföldvári agg nestorunk volt szives a testvéreknek kiosztani. A 82 éves lelkésztársnak fáradozását, szives készségét a lelkészek köszönettel véve hálás elismerésöket jegyzőkönyvben is nyilvánítják. Esperes megnyitván az értekezletet, jelzi, hogy felkérésére a cura pastorális ismert ügyére vonatkozólag Czinkotszky Márton irt dolgozatot, melyet a szerző felolvas. A lelkészi értekezlet a felolvasott dolgozatért köszönetet mond s azt, mint feldolgozásra alkalmas anyagot egész terjedelmében püspök urunk ő méltóságához fölterjeszti. Esperes jelenti, hogy a mult évi bányakerületi közgyűlés jegyzökönyvének 70 pl. alatt kiküldött bizottság „Az egyházmegyei elnökség egyház látogatásáról" szóló szabályrendelet tervezetével elkészült. A szabályrendeletet Saguly János ismertette s határozati javaslatot nyújtott be. Saguly János előadó utal az egyes egyházközségeknek az egyházmegyei elnökség által való látogatásának szükséges és üdvös voltára; kiemeli, hogy e tekintetben egyházi Alkotmányunk 94. §-a csak nagyjában körvonalozza az egyházmegyei elnökségnek hatáskörét, de másrészt nem óhajtja, hogy az egyházlátogatás az egyháztisztviselőinek zaklatásszerű nyomon követésévé fejlődhessék, valamint, hogy az egyházmegyei tisztének végzésében a tervezett szabályrendeletnek törvényerejével kötelező paragrafusai által kötve legyen : mindezeknél fogva az egyházlátogatási szabályrendelet tervezetnek csak azon feltétel alatt ajánlja részletes tárgyalás alapjául való elfogadását, ha belőle a tisztviselői karban visszatetszést kelthető pontok és kitételek töröltetnek s lia az egész tervezet az egyházlátogató elnökség ebbeli eljárásában való szabadságának biztosítása végett nem szabályrendeletnek, mint inkább egyházlátogatási útmutatónak tekintetik. Az egyházmegyei értekezlet az előadó elvi álláspontját és feltételét magáévá tette a tervezett szabályrendeletet tehát csak pótlásokkal hozza elfogadás végett javaslatba az egyházmegyei közgyűlésnek. A magyarországi ág. h. ev. lelkészek tanuló fiait segélyező egyesület alapszabályait ismertette Draskóczy Ede. Előadó utal arra, hogy az ev. lelkész anyagi helyzete napról-napra súlyosabbá válik a mi a növekedő igényekben, egyházpolitikai törvények által okozott hátrányokban, nemkülönben ama körülményben leli magyarázatát, mely szerint az ev. lelkésznek főleg városokban más felekezetű egyházaknak aránytalanul gazdagabban dotált lelkészeinek társadalmi terén lépést kell tartania. Ez okból üdvösnek ítél minden olyan intézményt, mely az ev, lelkészeket hivatásuk teljesítésében segiti. Ily szempontból melegen üdvözli az eszmét s a segélyző egyesületet megteremtendónek találja. Az értekezlet a beterjesztett határozati javaslatot indokainál fogva elfogadja az egyesület anyagi ós erkölcsi támogatására magát lekötelezettnek kijelenti. A politikai községeknek anyaegyházakba való beosztása helyesbittetett. Egyliázmegvei segélyegylet alapszabályai némi változáson mentek át. Pl. ki 3 évig nem fizeti illetékét kizárható, ki 30 évig tagsági dijat fizetett ós sem özvegyet sem árvát nem hagy maga után évi segélyt húzhat. A felügyelet, igazgatás és kezelésbe az esperes mellett az egyházmegyei felügyelő is bevonatott. Egyházmegyénkből a Luther-társaságba 75 en léptek be. Ez örömmel vétetett tudomásul. Majba Vilmos könyvvállalatának létesítését, mint nagy fontosságú indítványt magáévá teszi s az egyházmegyei közgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A lelkészi iktató mintája elfogadtatván az egyes egyházak pénztárainak terhére beszerzendők lesznek. Papi értekezletek minden évben s mindig más egyházban tartatnak meg. Cz. Kerületi bizottsági Ülések. A dunáninneni egyházkerület f. évi augusztus hó 9. ós 10 én tartja bizottsági üléseit Pozsonyban a balassagyarmati kerületi gyűlést előkészitendő. A protestáns irodalmi társaság szeptember 18-án tartja meg évi közgyűlését Pozsonyban. Orosházán Rédei János ev. tanitó nyugalomba lépett s kap 2280 kjr. évi nyugdijat. Furcsa rendeletet adott ki a belügyminisztérium. Egészen „bizalmasan" utasította a hivatalnokokat, hogy a r. kath. egyház által rendezendő 900 éves ünnepélyeken hivatalosan ne jelenjenek meg, s ezen rendeletben a r. kath. vallást „államvallás" nak nevezte. Megtámadtatván a rendelet miatt, azt letagadta, csakhogy a „Magyarság," mely a rendeletet először hozta nyilvánosságra, kijelenti, hogy „a rendelet eredetijót a saját szemünkkel láttuk, lapunkban a rendelet eredetijének betű szerinti másolata jelent meg, a szótküldésről több helyen meggyőződtünk stb. Tehát a kormány „belső használatban" államvallásnak tekinti a r. kath. vallást?! Megfigyeljük : vájjon a kormány csakugyan nem vesz-e részt ebben a felekezeti ós egyúttal pártérdekből rendezett ünnepben?! Az orosházi gyülekezet évi értesítőjéből: az Egyházi alkotmány értelmében átalakitatta a gyülekezet az adózást tisztán pénzre, megszüntetvén a búza fizetést ; hivatalnokaival a búzafizetésre nézve úgy egyezett ki, hogy évről-évre az utolsó 10 év átlagas termésének átlagos árával fizeti meg a búzát. Az iskolai könyvtárban van 513 mű. A falubeli 12 evang. iskolában járt