Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Budapest
«iiszes és szívélyes volt. Az utczák zöld fákkal és zászlókkal voltak díszítve ; a tanintézetek előtt fenyő.gályákból épített diadalív állott e két felirattal : „Éljenek vezéreink 1" és „Isten velünk !" Az elnökséget itt Stettner Gyula üdvözölte. Úgy a püspök, mint a kerületi felügyelő megköszönte a szívélyes fogadtatást. — 11. és 12. a kerületi elnökség az előadásokat hallgatta meg, a könyvtárt «és gyűjteményeket tekintette meg, bizottsági ülést és tanári értekezletet tartott. A bizottsági ülésben fontos határozatok hozattak. A tapasztaltak felett a kerületi elnökség megelégedését nyilvánította. 12-én délben az urak Kőszegre utaztak az ottani kerületi leányiskolát látogataiidók. KÜLFÖLD. Mikor Schönerer kijelentette, hogy maga is ott hogyja a r. kath. egyházat, ha 10.000 lesz a kitértek száma : ellenfelei gúnyolódva jósolgatták, hogy azt meg nem éri. Most már jelenti Schönerer alapjában, hogy a 10.000 megvan, azokkal pedig, a kik nála nem jelentették kitérésüket, lehet a számuk 16.000. A kimutás adatai ezek : község kitértek Csehország 188 4519 Alsó Ausztria 31 2124 Stájerország 39 1398 Morvaország 36 364 Salzburg 8 101 Karinthia 12 99 Felső Ausztria 12 158 Tirol 6 78 Szilézia 7 23 Vegyes 27 136 összesen : 367 10 000 Magában Bécsben 1780 a kitértek száma, Turnban 508, Gablonzban 448, Grazban 245, Linzben 105. Mindez csak kezdet! Az ellenfeleknek a kedvük elment a gúnyolódástól, hanem annál inkább dühöngenek, piszkolódnak sajtóban, gyűléseken, templomban. Braunanban azt prédikálta a r. kath. pap, hogy halálos bűnt követ el a r. kath., ha protestáns templomba elmegy, özönlöttek a protestáns templomba; egy másik a nagyhéten olyan beszédet tartott az áttérések ellen, hogy csak úgy hangzott a templom a kaczagástól. A fölvilágositások is érdekesek. Egy beszéd után neki búsulta magát egy szolgáló, mert azt mondotta a vándor lelkész a beszédjében, hogy inost a pápát a pogányok fogták el s csak egykét embere van vele; mikor egy olvasottabb r. kath. nő azt mondta neki, hogy ó arról nem olvasott az újságokban, azt válaszolta neki a búsuló hiszékeny leány : majd irják azt nemsokára. Némely polgári iskolában olyan Evangeliomi könyvet használnak, hogy egy atya kijelentette: régen elvettem leányom kezéből ezt a könyvet, inkább lemondok a vallásos nevelésről, mintsem ilyen evangeliomot megtűrjek nála. A hatóságok is segítségére sietnek a r. kath. egyháznak. Az erdész bejelentette kitérését. Főnökéhez hivatalos felhívást intéztek : tegyen jelentést : ép eszü-e az erdész. Pörökkel üldözik azokat, a kik ezen mozgalomra vonatkozó protestáns iratokat tovább adtak; a r. katholikusoknak azonban a protestáns egyház gyalázása miatt semmi bántódásuk sincs, megtiltják protestáns istenitisztelet tartását. IRODALOM. ' Nemzeti iskola. Fejes Istvánnak nyilatkozatát, a tanári fizetések ügyében, tárgyalja, gúnyosan, fitymálva, gyűlölettel, elfogultsággal tele. Szemére veti, hogy tanár lévén, elfogadta a s. a.újhelyi lelkészi állomásra a meghívást, mert az zsírosabb." (Furcsán esik ez a szemrehányás olyantól, a ki éppen magának a „zsírt" követeli.) Szemére veti, hogy sokfélét dolgozik : ir, szónokol, igazgat, gyűlésezik. (No lám, a lelkészt már azért is gúnyolják a tanárok, lia dolgozik?!) „A tanári fizetések tételeinek szertelen emelkedése folytán nagyobb és nagvobb államsegélyt kénytelenek a prot. egyházak igénybe venni, ami évek során a felekezeti autonómiát veszélyezteti íme a lóláb és a szélkakas. A felekezeti autonómia veszélyben, a tanárok tehát éhezzenek. Az én nem polihistori logikám a tiszteletes úr szózatából ezt a következtetést vonja le azzal a kis ráadással, hogy ha a tanári fizetesek emelése fenyegeti a felekezeti autonómiát, hát a tisztelt felekezet ne tartson fenn iskolákat, hanem adja át őket teljesen az államnak." (Tehát mindenek fölött áll a tanárok fizetései) „Ha a tiszteletes úr az autonómiát, a tiszteletes úr húsos fazekát félti, akkor e félelmét, a iólábat, mint tanári rendes tanulmányokat nem végzett férfiú, a ki tehát nem ért a középiskolai dolgokhoz, ne iparkodjék oly hülyeségekkel leplezni." (Nem oly régen, még csupa olyan tanárink voltak, a kik tanári rendes tanulmányokat nem végeztek, mégis kitűnő tanárok és nevelők voltak, igaz hogy nagyon kevés igény nyel — a fizetés tekintetben. De hiszen a czikk elején azért is gúnyolta Fejest, mert tanár is volt, — most meg mar nem ért a középiskolai dolgokhoz. Mintha bizony azt egyedül az „oklevél" tennél) „A tanárok kérelmének van határa és a tanárok nem akarják a legnagyobb fizetést a világon, de még akkorát sem, a mekkora a tiszteletes úr jövedelme, jóllehet képzettségük és munkájuk alapján sokkal jobban megérdemelnék, mint a tiszteletes úr." (No lám : theol. rendes tanulmányokat nem végzett a czikkező úr, nem is volt pap — mégis ért a papi
