Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Budapest

Mrafás becsléséhez V ! Csak más nem érthet a táuáii dolgokhoz, de a tanár ért mindenhez?!) „Bezzeg nem szuntyorgatja az egyházkerületi ura-, kat F. I tiszteletes úr, lévén neki semmi dolga és zsiros papi hivatala." A tanárok dolgáról azt mondja a czikkező, hogy legfölebb 18 órát adnak ugyan, de „a gyakorlatjavitás, osztály főnökség, konferencziázás, jegyzókönyvirás, leltárkészítés és másolás, könyvtárkodás, szertárak őrzése, rendbetartása, ifjúsági könyvtárkezelés, előadásokra való készülés, lépéstartás a kor irodalmi és tudományos haladásával, végül önképzőköri vezető tanárkodás stb. (Igaz, hogy ezek nagy része kevés és könnyű munka, meg külön fizetéssel is jár, de másrészt p lelkésznek is van ám efféle foglalkozása sok, ingyen. Az is igaz, hogy a tanárok nagy része drága kosztos diákok tartásával nagy mellékjövedelmet szerez, a lelkésznek ilyen jövedelmező foglalkozása nincs.) Felhozta azt is a czikkiró, hogy a tanár nagy koczkázattal dolgozó specziálista, ha nem kap tanári állást, mehet Írnoknak ; továbbá, hogy 1200 frttal kezdi ugyan a tanár a rendes tanári pályát, de mennyivel végzi ?! No, a lelkész még nagyobb koczkázattal dolgozó speczialista, a működést pedig kezdi (most már) 600 frttal, végzi a legtöbb 800 frttal, középiskoláktól távol ; nyugdíjul a tanár teljes fizetését kapja 2000 frt körül, a lelkész pedig kaphat 8 év múlva 400 frtot. A tanár tehát ne irigyelje a lelkész „zsiros" fizetését, mi sem irigyeljük a tanároknak — a mienkhez képest csakugyan irigylésre méltó állapotát, de azt nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy rólunk, képzettségünkről, hivatalunkról olyan magas paripáról beszéljen egy tanár. Ali is vagyunk ám valamik, nemcsak a tanárok! „A dolgokhoz értő, tisztán látó emberek, a kik fittyet hánynak a felekezeti autonómiáknak, egyszerűen kikacagják F. I. szertelen okvetetlenkedéseit." (Különös, hogy a dolgokhoz értő és tisztán látó emberek mellett is oly szomorúan áll a tanügy, hogy közönség, közvélemény, szaktestületek mindig panaszkodnak és elégedetlenkednek ! Tisztán látó és a dologhoz értő emberek kikaczagják az ilyen hányaveti tanügyi bácsikat, a kik nagyon el vannak telve a maguk fontosságával!" Az „Uránia," mint a tudományok s a művészetek népszerűsítése czéljából alakult „Uránia magyar tudományos egyesület" egyik eszköze, megkedveltetni igyekszik a nagyközönséggel a közművelődés minden ágazatát felölelő ismereteket, a miket tartalomra nézve komoly, de formára nézve lehetőleg könnyed alakban fog czikkei értelmében olvasóival közölni. — Az „Uránia" czélja világos, és kétség kívül teljesen jogosult. E czélra törekvésében kerülni akar minden nagyképűsködést, a nélkül, hogy a komoly czél követelte szinvonalat egy perezre is elhagyná ; távol igyekszik tartani magától a vaskalaposság vádját, de modernségében minden túlzástól óvakodni fog.jAz „Uránia" jó barátként akar meghonosodni a művelt magyar házakban, a ki se nem pedánskodik„ se nem léháskodik, hanem egyszerű, vonzó modorban komoly dologról beszél. — A szerkesztőség mindent el fog követni, hogy az „Uránia" rövid időn beigazolja létjogosultságát és életrevalóságát; a közönség remélhetőleg nem fogja megvonni támogatását, a mi nélkül természetesen a szerkesztőség legjobb igyekezete sem elegendő. — Az „Uránia" egyelőre havonkint egyszer, a szükséghez képest — különösen a téli időszakban — két hetenkint egyszer fog megjelenni. Július és augusztus hónapokban azonban szünetel, — Az „Urániá"-t az „Uránia magyar tudományos egyesület" tagjai — mint a tagsági kedvezmények: egyikét — külön díj fizetés nélkül kapják ; nem egyesületi tagoknak az „Uránia" ára egész évre 8 korona. (Egy füzet ára 50 fillér.) — Az előfizetések Hornyánszky Viktor könyvkiadóhivatalához (Budapest, V , akadémia uteza 4.) intézendők. Prot. pap. Egyházmegyei papi hitelszövetkezetek alakítását ajánlja, ekkép: „Egy egyházmegye lelkészi kara képezne egy hitelszövetkezetet. Megalakulna a szövetkezet 10 évre. Kötelezné magát minden tag évenkint 10—20 stb. korona befizetésére. A befizetett összegek a tagok közt kölcsönöztetnének mérsékelt kamatra, úgy, hogy a kölcsön Vio-része évenkint okvetetlen törlesztetnék. A szövetkezet, mint testület, hitelt is vehetne igénybe a tagok kölcsönszükségletének kielégítésére, a mely hitelről az egész szövetkezet testületileg és tagjai egyenként felelősséget vállalnának. Hitel csupán csak gazdasági beruházásra, p. o. marhaállomány beszerzésére nyújtatnék első sorban azoknak, a kik újonnan léptek hivatalba (és egyszersmind a szövetkezetbe.") Alkotmány. A kultuszminiszter ismeretes rendelete egy csudálatos vezérczikkre „lelkesítette" ma a „Pester Lloyd" ot. Ez a kazár lap először is imperűnensül gúnyolódó hangon azt a szemenszedett valótlanságot meri — talán jobb tudása ellenére — állítani, hogy Mail át h gróf püspök maga adta magának apostoli hivatalának erejénél fogva ezt a czimet: „erdélyi püspök." Vegye tudomásul a „Pester Lloyd," hogy Mailáth gróf püspököt nem bántja a hiúság, hanem bántja talán azokat, a kik nagy előszeretettel olvassák ezt a kazár lapot. Ha a „Pester Lloyd" gúnyolódni akar, hát gúnyolja ki, a mennyire kazár tehetsége engedi, Wlassics minisztert, a ki ezen intézkedés ügyében azt se tudja, hogy fiú-e vagy leány? A ki történetileg és közjogi okiratok alapján igazoltnak jelenti ki az „erdélyi püspök" czimet és mégis, hogy a reformátusokat magára ne haragítsa, azt mondja, hogy más czim is jó és helyes. Gúnyolja ki a „Pester