Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Bars

kérelemmel a közalaphoz és az egyházi segélyzó intézetekhez. Örömmel konstatálta a püspök azt is, hogy az egyházközség anyagi viszonyai rendben talál­tattak s hogy a legutóbbi egyházlátogatás óta az egyházközségben több alap létesíttetett, a miért is az egyházközség felügyelói és lelkésze iránt elis­merésének és köszönetének ad kifejezést. A püs­pök további jelentése és a jegyzőkönyv további pontjainak olvasása folyamán kiiűnt, hogy az egy­házközség anyakönyvei rendben vannak, a vallás­erkölcsi állapot megnyugtató, a vallásoktatást az egyház elemi iskolájában is maga a lelkész végzi s különösen a konfirmatiói oktatást a kötelezett­nél hosszabb ideig nagy lelkiismeretességgel tel­jesíti; a miért a főpásztor elismerését nyilvánítja s őt melegen üdvözli. A lévai uradalomnak s az egyház többi jólte­vőjének a püspök köszönetet mondott s megnyug­vással vette tudomásul, hogy a város az egyház­községet a többi felekezeteknek adott segély ará­nyában támogatja. A szórvány gondozása tekinte­tében a főpásztor utasítja a lelkészt, hogy arra gondot fordítson, Zselizen évenkint egyszer isten­tiszteletet tartson s a közalap segélyének igénybe vételével a szórványbeli iskolakötelesek vallás­oktatását is teljesítse. Szükségesnek nyilvánította még a püspök azt is, hogy az iskolai óv tartama alatt hetenkint legalább 2 szer reggeli istentiszte­let tartassék s azon a hideg téli hónapot kivéte­lével az iskola növendékei részt vegyenek; to­vábbá, hogy az egyháznak bűnbánati napja legyen s végül, hogy a nyári hónapokban legalább 6 vasárnapon át a lelkész katechisátiót tartson az ifjúsággal. A közgyűlés a késő esti órában ért véget. Másnap, csütörtökön reggeli 10 órakor ün­nepélyes istentisztelet volt, melyen előbb Bándy Endre lelkész mondott egyházi beszédet a püspök által kijelölt szentirásbeli szakasz felett, azután pedig a mély tudományú püspök intézett szép szavakat a gyülekezethez, melynek minden mon­data a szónok mély vallásos kedélyéről és nem közönséges biblia-ismeretéről tanúskodott. A beszéd befejezte után az előző napon fel­vett jegyzőkönyv felolvastatott. Végül a püspök ismét az oltár elé lépett s buzgó imádkozás után áldást mondott az egybegyűltekre. Május hó 3 án délután Se h ö el 1er Gusztáv lovag, illetőleg Leidenfrost Tivadar lévai egy­házfelügyelő négyes fogatán vitte a püspököt éj­szakára Nemescsónybe Kosztolányi Sándor barsi egyházmegye érdemdús felügyelőjének há­zához. A püspök itt a legnagyobb tisztelettel s előzékenységgel fogadtatott. Igazi nagy úri kénye­lemben részesült a bizottság minden tagja. Min­denki jól érezte magát a barsi egyházmegye e megszokott kedves helyén, mely rendszerint az egyházmegye évenkénti gyűlésezési helyének és a barsi lutheránus szellem mentsvárának tekintetik. A püspök tiszteletére itt megjelent Barsvármegye derék alispánja Simonyi Béla és dr. Rud­nyánszky Titus központi főszolgabíró. Ezeknek és a nagy-szelezsónyi egyháztanács kiküldöttei je­lenlétében felolvastatta a visitationalis jegyző­könyvet. Másnap május 4-én az egyházmegyei fel­ügyelő fogatain a püspök A.-Maróthon keresztül, hol a megye alispánjánál viszont tisztelgését meg­tévén, kisérve a megye derék alispánjától és a központ főbirájától Nagy Szelezsónybe ért. Mind­járt a hidnál, szakadó esőben, a felállított disz­kapu alatt Wladny Endre körjegyző, a paplak­nál B o d ó János felügyelő fogadta. Megnézve az anyakönyveket, a nagy úti sáron keresztül az egybegyűlt hívekkel megindult az isten háza felé. Itt Sárkány Dezső lelkész végezte az istentisz­teletet magyar nyelven a kitűzött sz. igék alap­ján. Utánna a püspök szintén magyar nyelven tartotta szép bibliai zarnatú beszédet. Megható volt, midőn oly s/ivhez szólóan s biztatólag mondja a nagy szórványban élő egybegyűlt ki­csiny hivő néphez: „ne félj kicsiny sereg." Azután kihirdettettek a határozatok, melyeknél fogva el­rendeltetett, hogy A.-Maróthon különösen a nem­zeti ünnepek és más egyházi ünnepek alkalmával időközönként gyermek istentiszteleteket kell tartani, a szórvány jelleg magára az anyaközségre is ki­terjesztetik, de az egyház testületi joga épségben és érintetlenül meghagyatik, — Kosztolányi, Bodó, báró Lindehoff Henrik és Szent­iványi Oszkárné családok érdemei méltatva let tek, — A.-Maróthon istentiszteletet évenként két­szer tartani, s e czélra egy imaházat kell létesi­tani. Azután Bodó János felügyelő dúsan terített asztalához ült a visitáló bizottság ós a többi ösz­szejött hivek, hol a felköszöntőkben nem volt hiány. Délután átment a püspök és a visitaló bi­zottság báró Lindehoff Henrik vendégszerető házához, hol fényesen és igazi szivélyességgel fogadtatván, másnap a délelőtti órákban a nyitrai álloináshoz indult, hogy a nyitra-völgyi vonalon az utolsó állomás Nemes Kosztolány felé vegye útját. Május 5-én délután 6 óra felé a püspök ós a bizottság Nemes Kosztolányba ért. Az indó­háznál az egyház derék felügyelője dr. Koszto­lányi László melegen fogadta és vitte egyenesen az ő saját vendégszerető házához. Megjelent a püspök tiszteletére Lüley János és oszlányi já­rás főszolgaVúrája. Itt olvastatott a visitationalis jegyzőkönyv is. A visitáló bizottság ennek alapján a nemes-kosztolányi egyházat megeiósödve s meg­izmosodva találta. Az utolsó canonszerű látogatás óta szép lelkészlakot ópitett, templomát ós iskolá­ját is tetemesen megjavította. E tekintetben leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom