Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Hetvényi Lajos. Vallásoktatás a középiskolák felsőbb osztályaiban
sal, illetőleg a valláserkölcsi világnézet ismertetésével kapcsolatban kellene olvastatni ; az ó-szövetségi kanon egészéről, annak keletkezéséről és egyes könyvéről pedig a történeti elvnek megfelelóleg a Makkabeusok korának tárgyalásánál lehetne bevezetési ismereteket közölni. Itt megjegyzem, hogy a történeti keretnek áttekintőnek, rövidnek kell lenni; az legyen a gerincz s a bibliaolvasás a hús és vér rajta. A Vlik osztály feladata az volna, hogy első sorban a keresztyénség eszményi lényegét ismertesse meg Jézus Krisztus életének és tanításának az előadásában. Ezt a czélt egy rövid vezérfonal használata mellett kiválasztott evangéliumi részletek olvastatása ós magyarázatával lehet a leghatásosabban elérni. Ezt követné az egyháztörténet, azaz annak előadása, hogy Krisztus evangéliuma e világban miként öltött testet. Első sorban az apostoli kort kell részletesebben ismertetni az apostolok cselekedeteiről irt könyv alapján, hogy a tanuló tiszta, képet tudjon magának alkotni a keresztyénség első megvalósulásáról. Ebből kiindulva a fősúlyt arra kellene fektetni, hogy mik voltak azok az okok, melyek a tiszta keresztyénség elferditósót vonták maguk után. A mi a bibliaismertetésnek eme keretbe való beolvasztását illeti, a bibliaolvastatás a négy evangéliumra s az apostolok cselekedeteiről irt könyvre szorítkoznék ; az evangéliumokról, a levelekről, azok tartalmáról rövid bevezetési ismereteket az evangélisták és apostolok élettörténetének előadásával kapcsolatban lehetne közölni. A Vl-ik osztály főanyaga e szerint a keresztyén eszménynek és fokozatos deformacziójának a feltüntetése volna. Ehhez csatlakoznék a Vll-ik osztály anyaga, mely a reformáczió történetét foglalná magában. Itt az oktatás vezérlő elve annak kimutatása lenne, hogy valamint a mózesi törvény a krisztusi szeretet nélkül farizeismusszá fajult, úgy a keresztyénség a Krisztusba vetett élő hit nélkül jesuilismusszá aljasul. Kiindulásul Pál apostolnak a hit által való megigazulásról szóló tanát kellene ismertetni a rómabeliekhez és a galatákhoz irt levelek megfelelő helyeinek olvastatásával kapcsolatban. Ezt követné a reformáczió történetének előadása. Kérdés tárgya lehetne az, hogy a magyarhoni reformáczió történetét az egyetemes történetbe beleolvas7tvae, vagy pedig külön állólag tárgyaljuk. Idő közben több ok ez a utóbbiról győzött meg ; e szerint a magyarhoni reformáczió története a második félév anyagát képezné. A jelenleg még érvényben levő tanterv S7erint ugyan a magyarhoni reformáczió története az egész év tananyaga volna ; de a VI-ik osztályban lehetetlen az egyetemes egyháztörténetet egészen elvégezni, egy jelentékeny rész a VII-ik osztályra marad, igy tehát a mostani beosztás mellett sem jut a magyarhoni reformáczióra félévnél több idő; de különben ez alatt el is lehet végezni. A VIII-ik osztály anyaga a mostaninak megfelelóleg hit- és erkölcstan volna az ágostai hitvallás részletesebb ismertetésével és egy tetszés szerint választott apostoli levél olvastatásával és magyarázatával. Véleményem szerint ezen tervezet biztosítaná a felsőbb osztályokban a vallásoktatás egységét és intensivebbé tételét. De eme általános érvelés kellőképen még nem világítja meg a dolgot, nem ismerteti meg, hogy miképen lehet eme tervezetet a gyakorlatban sikeresen megvalósitani, azért szükségesnek tartom, hogy tervezetemet részleteiben is közöljem. (Folyt, köv.) Válasz Hurtai György úrnak. Ismételten foglalkozik Ön velem az Evang. egyházi szemlében —gy jegy alatt, s miután mostani nyilatkozatában azt írja, hogy a nagy közönség ismeri —gyt, hát nem tesz különbséget, ha teljes nevére czimzem nyilatkozatomat. Először azt tetszett irni, hogy „adhatna nekem néhány leczkét a tisztelettudásból," „olyan Ízléstelenséget még provokálva sem képes elkövetni (t. i. azon a hangon válaszolni, a milyenen én irtam Szeberényivel folytatott eszmecserémben,) mert meglett ember, pap vagyok, illik nekem Jézusom példáját követnem" stb. Nos hát mostani nyilatkozatában ezeket vonatkoztatja rám : a kutya ugat, nomina stultorum. Ebben bizony nem „Jézusom példáját követi," s azért csak ismétlem minapi kijelentésemet: nha komolyan azt hiszi, hogy mostani nyilatkozata megfelel a tisztelettudásnak, mini azt tisztelettudó társaságban s a nyilvánosság mezejen értik : akkor sejtelme sincs a tisztelettudásról, s ne akarjon abból leczkét adni, hanem igyekezzék leczkét kapni belőle. Ráfér." Ha én irnók igy, vagy engednék igy irni a lapban valamelyik papról: majd lenne mit hallgatnom Hurtaitól, meg Szeberényitól. Jézusom, hová jutottunk, ha ilyen tisztelettudó ember, a ki egyházi lapban, paptársáról igy ir, egy hónapi meggondolás után: azt