Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Név nélkül: - A kormány a vallási helyzetről

jövetelt rendeztek a külföldön működő evang. német lelkészek s németországi barátaik a mű­kincsekben bővelkedő Dmdában Az összejövete­len Meyer, bukaresti lelkész a romániai, szer­biai és bulgáiiai evang. németnyelvű gyülekeze­tek, Naumann, brazíliai lelkész pedig a Eis Grande do Suli gyülekezetek életéről tartottak előadást Nem tanulhatnánk-e mi e férfiaktól? Előttük még a tenger se képez akadályt, hogy egy értekezleten, melyen tanulhatnak s taníthatnak, meg ne jelenjenek; minálunk pedig gyakran az esperessegi g^űlén n való megjelel éne is kény­szeríteni kell a lelkészeket! M á r a XX • i k német ,. P1 o t e s 1 a n t e n­tag" is foglalkozott az ausztriai evang. nemetek ügyével, azt a határozati javaslatot fogadva el, hogy a németországi evangélikusok — értsék meg az idők komoly intő szavát s tőlük telhetőleg gyámolitsák a náluknál kevesebb szabadságnak örvendő ausztriai német testvéreiket. A „Protes­tantentag" kiemelkedő pontjait néhány előadás képezte, melyekből azt a tanúságot vonhatja le a szemlélő, hogy Németországban a protestantismus a társadalomra, annak betegségeire is kiterjeszti figyelmét s keresi a gyógyszereket, melyekkel a bajt orvosolni lehetne. Fischer, berlini lelkész, az igzságo sságró 1 az egyházban tárgyalt előadásában arra ct mindenki által helyeselt kö­vetkeztetésre jutott, hogy az egyházban és a theologiai kutatásban feltétlen szabadság enge­dendő, s kívánatos, hogy a kutatás alapján nyert szabad meggyőződés az egyházban kijelenthető is legyen. A jelenkor vallásellenes áramlataival három előadó is foglalko/oit Nevezetesen Rein ke, kiéli tanár a természettudományoknak a valláshoz való viszonyáról; K u 1 e­ni a n n, tanácsos Braunschweigből a s o c i a 1 i s­musnak a valláshoz való viszonyáról, s Weuck, brémai lelkész a modern ethikai m o z g a 1 o m r ó I értekeztek. ÖKtóber 3-án nyílt meg Strassburgban a bel missiói congressus, melyen Német­ország minden vidékéről igen számosan jelentek meg. A congressuson Faber, berlini general­superintenelens hatásos előadást tartott, a jelen­kor követelményeiről. Ilon liefbeil egy gazdag tőkepénzes halt meg, a ki másfél millió márkát érő vagyonát a bonni egyetemre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy ez Honrielben egy női otthont állítson fel 12. a felsőbb körökből való evang. vallású hölgy részére. Ezek közül 6 a bonni egyetem tanárainak, segédtanárainak, gondnokainak s bírói­nak a leánya legyen. A női otthon mellett ház­tartási iskola létesítendő, melybe bármely val lásfelekezethez tartozó leányok felvétessenek. — Az alapítvány kamatainak feleslegéből 2500 már­kás ösztöndijak létesítendők, tehetséges és érde­mes egyetemi magántanárok számára. Vajha nálunk is sok olyan maecenás akadna, a kik nem milliókkal, nem is ezrekkel, de csak százakkal is segítenék szegény iskoláinkat! A bécsi evang, tlieol. facultásra a mult 1898/99. tanévre 21 ág. h. ev. ; 9 ref. és 1 gör. kel. vallású iheológus iratkozott be. Az orosz középiskolák reformja. Az orosz közoktatásügyi minister is belátta, hogy a kornak a közoktatásügy terén is elválhatatlan kivánalmai varinak, s egy körlevelében felszólli­totta az iskolakerületek gondnokait, hogy tapasz­talt paedagógusokból bizottságot alakítsanak, mely a következő kérdésekre adjon feleletet: kell-e az ifjúság testi nevelésére figyelmet fordítani s az ifjúság vallásosságának hazaszeretetének s köte­lességérzetének fejlesztésére különös figyelmet fordítani ? Bécsben gyakorlati socialis tanfolyamot ren­deznek a r. katholikusok, főképpen lelkészek. Egyik a nőkérdésről tartott előadást, s ebben utalt a „Máriacultusnak jótékony és nemesítő hatására a női szívben és lélekben, s arra intett, hogy a nő az eltévelyedés ellen csakis a kath. egyház és Mária védőszárnyai alatt talál oltalomra." (No lám, protestáns és zsidó nők tehát nem volnának az eltévelyedés ellen védve, és Máriának már védő­szárnyai is vannak ! az üdvözítő még arra tanított, hogy az istenhez kell imádkozni a kísértés idején !) Egyik telolvasó a mezőgazdasági szövetkezetekről, másik a munkásszervezetről beszélt, s kijelentette, hogy „az a lelkész, a ki a munkás egyesület zász» laja mellett örömmel halad, hasonlithatlanúl ma­gasztosabb hivatást tölt be, mint az apát a salon­ban." A r. kath. egyház ügyesen jár el; elküldi emberét a salonba is. a socialisták gyűlésére is ; szövetkezik a királyokkal is, a köztársaságokkal is, megfér mindenkivel, csak hasznot lásson belőle! Az újoliczok iskolázatlanságát a követ­kező adatokkal világosítja meg egy bécsi lap. 100 újoncz közül iskolázatlan Oláhországban 80, Orosz s Szerb , Portugalországban 79, Horvát-, Spanyolországban 63, Olaszországban 48, Magyar­országban 43, Ausztriában 39, Írországban 21, Belgiumban 16, Francziaországban 15, Angolor­szágban 13, Hollandiában 10, Észak-Amerikában 8, Skótországban 7, Svájczban, Finnországban 2, Németországban 1 ; ellenben 1000 újonezra esik Svéd Norvégországban és Dániában csak 3 isko­lázatlan, 10 000 újonezra 2 iskolázatlan Würt­tennbergben Francziaországban 1789-ben körülbelól 60,000 szerzetes volt, 23,000 férfi, 37,000 nö. Most 160,000 van, 30,000 férfi, 130,000 nö. 1789 ben a zárdák birtokát 8 millióra becsülték, ma mintegy 10 milliárdra rug az. 1870 ben 35,000, most 65,000 növendéke van a szerzete­seknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom