Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Magyar egyháztörténeti monographiák. Ism. Kovács S.

75 kranke. Ára jól bekötve 11 márka. (Én a ná­>Iam megrendelőnek szívesen megszerzem a köny­vet 6 forintért.) Választom e müvet következő okoknál fogva : 1. Nemcsak a theologusok, de a művelt kö­zönség számára is van irva. Több lelkósztársam, ki már régóta tudományos theologiai művel nem foglalkozott, ezen mű olvasásánál kedvét könnyen nem vesziti, mert Luthardt e műve könnyen ért­hető és élvezettel olvasható. Luthardt irálya egy­szerű és a ki keveset is szokott németül olvasni, megérti, különben theologusnak németül tudnia kell. 2. Luthardt egyházunk hitvallásának alapján áll. Mi mindnyájan telszentelésünkkor a confessió augustanára tettük le az esküt, tanításunk kell, hogy evvel legyen öszhangzó. Ha talán a világ és mindenféle olvasmány itt-ott hivataloskodásunk alatt szivünket kételyekkel töltötte el egyházunk valamely tana felett, ezen mű tanulmányozásánál van alkalmunk álláspontunkat megvizsgálni ós ezt egyházunk tanaival összhangzásba hozni. 3. Luthardt művének van apologetikai jel­lege, belőle tanulhatjuk, hogy miképen védelmez­hetjük egyházunk tanait a hitetlenek ellen, éles, biztos fegyvert ad kezünkbe egyházunk minden ellensége ellen. 4. Es végre elég rövid a mű, hogy espe­rességünk akármelyik lelkésze egy óv alatt ala­posan átvehesse. A jövő évekre közös olvasmányul ajánlanék egy bibliai könyvet valamely kommentár haszná­lásával, úgy például Máté evangeliomát Kübel ma­gyarázatával, vagy Lukács evangeliomát Godet kommentárjával vagy Pál apostolnak valamely levelét. Ha lelkésztársaim valamely tárgyat közös tanul­mányozásra ajánlanának: ón szívesen beleegyezem. Az evangelikus lelkészi kar tudományos mi" veltsége protestáns országokban mindig a legma* gasabb színvonalon állott, törekedjünk, hogy mi is tudományos képzettségre nézve hazánk papságá­nak első sorában álljunk és haladjunk. Fogadja Nagytiszteletűséged e sorokat, mint tisztán egyházunk iránti szeretetből eredőket. Kiváló tisztelettel maradtam Modoron, 1899. január havában testvére az Úrban HOLLEEUNG KÁSOLY esperes. Magyar Egyháztörténeti Monográ­fiák.*) Napról-napra s úton-útfélen halljuk a szinte szálló igévé vált mondást, hogy a magyar protes­tantismus történetét kimerítően, alaposan, szépen megírni addig nem lehet, a míg egyes méhszor­galmu munkások, a monográfiák irói az épület­anyagát az eljövendő nagy történetíró teremtő és fennálló szelleme számára össze nem hordták. Hasztalan álmodozunk addig az egész anyagot ós életet összefoglaló nagy műről, mig az egyes rész­letkérdéseket nem. tisztázta a tudomány. E nélkül hamis úton jár s ingatag alapra épit a historikus. S talán nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy az Irodalmi Társaságot jórészt ez a gondolat kész­tette a monográfiák kiadására. E felfogás azonban fölöttébb egyoldalú s kö­vetkezetes alkalmazása helytelen ösvényre viszi az irót, közönséget egyaránt. Való, hogy a részlet­kérdések tisztázói megkönnyíthetik az egyetemes történelem írójának munkáját, nyilvánosságra hoz­nak adatokat, de a tényekről s a tények össze­függéséről alkotott Ítéleteknek alig veszi valami hasznát. Azt mindenesetre megkívánjuk tőle, hogy a forrásokból közvetlenül merítsen s ne mások felfogása szerint igazodjék; autopsia nélkül lehe­tetlen az egész tárgyat áttekintenie s látását gyen­gíti, megfigyelése eredményét meghamisítja a más írók tekintélyére támaszkodás. Sőt bátran megfor­díthatjuk a dolgot. Az igazi monográfiának nem szabad tárgyát a történelemtől elszigetelnie, sőt akkor éri el igazán czólját, ha akármily jelenték­telen részletben is éreztetni tudja az egész törté­nelem lelkét, az egyénben a kor érzéseit és vá­gyait festi elénk s az eseményekben az emberöltő belső életének irányjelzőit látja. Ilyen monográfiát pedig csak az tud irni, a kinek az egyetemes tör­ténelem megírására is megvan a rátermettsége, a ki minden adatot és kérdést ugyanazon szempont­ból vizsgál és mérlegel, a ki az egész anyaga alapos ismereténél fogva a részleteket sem érté­köknél magasabbra nem becsüli, sem kicsinylés­sel nem mellőzi. A reformatio történelménél azon­ban még egy különös nehézség is van. Történet­íróink jórósze a protestantismust a történelmileg *) Magyar Protestáns Egyháztörténeti Monográfiák. ír­ták : Zoványi Jenő, Révész Kálmán, Payr Sándor, Földváry László. Kiadja a Magyar Prot. Irodalmi Társaság, Buda­pest. 1898.

Next

/
Oldalképek
Tartalom