Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Név nélkül: - A közoktatás statisztikája

{633 leállói állami reáliskolák pedig végleg gimnasiumokká alakultak át. A gimnáziumok összes száma ezzel 158-ról 162-re emelkedett. A szaporodás kizárólag az állami iskolákra esik, a melyeknek száma, minthogy az ujon létesült intézeteken kivül a gyöngyösi községi gimnázium állami kezelésbe ment át, 25-ről 30-ra emelkedett. A reáliskolák száma ellenben PB-ról 32-re csökkent. Népoktatásunk az 1897—98. tanévben általában örvendetes fejlődést tüntet fel s áll ez mindenekelőtt kisdedóvóinkra nézve. Óvóink összes száma 2.427 volt, 2.516 óvóval, óvónővel és állandó dajkával, 1.820 kisegitő dajkával, 203.861 (97.276 fiú és 105.585 leány) növendékkel és 2.23 millió korona fenntartási költséggel. Az előző évekkel szemben ez jelentékeny haladást jelent, óvóink összes száma az előző évvel szemben 122-vel, 1891-gyel szemben pedig 1*670 nel, a rendes óvószemólyzet 104 s illetőleg 1*625 tel, a növendékek száma 13.827-tel s illetőleg 135.289czel, a fenntartási költségek 0 17 s illetőleg 1*27 millió koronával növekedtek. Az 1897—98. tanévben a magyar anyaországban 17.098 népiskola állott fenn ; ezek között 16.765 elemi, 31 felső népiskola, 277 polgári és 25 felsőbb leányiskola. Népiskoláink között jelleg szerint volt 1.511 állami, 1 878 községi, 13.453 felekezeti, és pedig 5.452 róm. kath. 2097 görög kath., 1.793 görög keleti, 1.391 ág. hitv. ev., 2.160 evang. reform., 38 unitárius és 522 izraelita, végül 166 magán és 92 társulati. Legjelentékenyebb a szaporodás az utolsó 8 év alatt állami iskoláinknál, a melyek száma 1891. óta csaknem megkétszereződött (812ról 1 511 re,) mig a községi iskolák újabban eppen az állami iskolák javára, 1.934-ről 1.876ra, a felekezetiek 13.904 ról 13.453 ra és a magániskolák 171 ról 166-ra csökkentek. Különösen jelentékeny az ev. ref iskolák számának csökkenése (2.3:>8-ról 2.160ra,) de számottevő a görög kath. iskolák fogyása is (2.166 ról 2.097 re ) Az iskolák tannyelvét tekintve, tisztán magyar tannyelvüek az unitárius iskolák, azután következnek az ev. ref. iskolák (89*31 százalék,) az állami iskolák (99-27 százalók,) az izraelita iskolák (96*36 százalék.) a magánjellegüek (95-78 száza, lék) ós az egyesületiek (92*39 százalék;) már jóval kedvezőtlenebb a helyzet a községi népis kóláknál (71.32 százalék,) róm. kath. iskoláknál (66*29 százalék; az ágost. evang. iskoláknak már csak 31*70 százalékában, a görög katholikusoknak 19*21 .százalékában, a görög keletieknek pedig 0*56 százalékában volt a tannyelv kizárólag magyar. A fejlődési irányzatot tekintve egyébként örvendetesen foglal tért a magyar nyelv. Egyre emelkedik ugyanis az iskolák száma, a melyekben az oktatási nyelv kizárólag magyar (1892-ről 1898 ra: 9.484-ről 10.143-ra, 56.06 százalékról 59 50 százalékra,) valamint egyre szaporodnak a magyarral vegyes nyelvű iskolák is (2.699-ról 3.466-ra : 15*96 százalékról 20*27 százalékra,) mig a tisztán más nyelvű iskolák szám szerint és viszonyilag is fogynak. A népiskolák túlnyomó nagy része vegyes iskola (84 02 százalók) és csak aránylag kis része olyan, a melyben a két nem elkülönitve nyer oktatást. Ez az arány azonban, bár lassan (8 év alatt mindössze 0*8 százalékkal,) de évről-évre javul. A népiskolai tanitók összes száma 27.717 volt az 1897—98. tanévben, 567-tel több, mint 1897-ben ós 2584-el (10*28 százalékkal) több, mint 1891-ben. A tanitók között volt 25*362 rendes, 2.355 (8*50 százalék) segédtanitó, férfi tanitó 22*603, tanitónó 5.114 (18*45 százalék,) végül okleveles 25.168 (90.80 százalék.) Örvendetes tény, hogy ez arány állandóan javul (1891ről 1898 ra: 88 07 százalékról 90*80 százalókra,) valamint nő a magyarul tudó tanitók száma. Az 1897—98. tanévben 2,044.060 6—12 éves, 881.245 13—15 éves tanköteles Íratott össze, ezek közül tényleg iskolába járt, az elemi iskolákba 1,699.204, általános ismétlő iskolákba 485.842, felső nép és polgári iskolákba 46*512, összesen 2,231.558, középiskolákba, iparostanoncz vagy kereskedelmi iskolákba 104.747, mindössze tehát 2,336.305, vagyis a tankötelesek 79*87 százaléka. Az egyes felekezetek közül legkedvezőbb volt az iskoláztatás aránya az ágostai evangélikusoknál (89 51 százalék,) ele kedvező volt a római katholikusoknál (86 07 százalék,) továbbá az ev. ref (82 60 százalók,) és az izraelita hitfelekezetnól (82*56 százalék,) mig a görög keletiek (62*89 százalék,) és a görög katholikusok (61*69 százalék,) az országos átlagon alul maradtak. A nemzetiségek között a legnagyobb volt az arány a német anyanyelvüeknól (90*48 százalék,; azután következnek az országos átlagot meghaladó arányszámokkal a tótok (85*29 százalék,) az oláh