Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Eperjes

{630 (5942 százalék) és legvégül (58'45 százalékkal) a ruthén anyanyelvűek. Sajnos azonban, hogy a tankötelesek összeírása nem történvén a kívánt pontossággal, a szóban forgó adatok, a melyek a népoktatási viszonyoknak és jelesül az iskoláztatás mérvének megítéléséhez pontos tájékoztatást volnának hivatva nyújtani, csak megközelítő ér= tékkel bírnak. Népiskoláink felsőbb fokozatait tüzetesebben véve tekintetbe, apadást látunk felső népiskoláinknál, melyek száma az előző évről 32-ről 31-re csökkent. Polgári iskoláink száma viszont állandóan növekedik; az 18^7—98. tanévben 277 intézet állott fenn, mig számuk lb91ben 173, az előző évben 268 volt. Az intézetek között 109 fiú- és 168 leányiskola 39.192 növendékkel, a mihez még 931 magántanuló járul. A fiánövendékek száma csökkent az előző évvel szemben 436-tal, mig a leánynövendékek 804-gyel szaporodtak. A tanárok száma 1.922 ről 2.159 re emelkedett, a kik között középiskolai oklevéllel 203, felső nép és polgári iskolai oklevéllel 1529, elemi iskolai oklevéllel 275 bírt, oklevele nem volt 152 nek. A fenntartási költségek 4'07 millió koronáról 4-33 millióra emelkedtek. E felsőbb leányiskoláknál az 1897—98. tanévben növekedett az állami iskolák száma 2 vei, a szegedi községi leányiskolával, a mely államosittatott, és egy új intézettel (Mezőtúr,) a községiek száma viszont csökkent 1 gyei, mig a többi intézet változatlanul maradt. A növendékek száma 4.525 ről 4.627-re növekedett, kik közül 672 internátusban volt elhelyezve. A tanárok száma 372 volt, köztük 98 középiskolai, 192 felső nép és polgári iskolai, 53 elemi iskolai oklevéllel, — oklevél nélkül 29 az előző évvel szemben 22-vel kevesebb. A fenntartási költségek 1.10 millió koronát tettek, 73 ezer koronával többet, mint az előző évben ; az összes fenntartási költségek 70 százaléka az állami intézetekre esett. A tanitó és tanitónőképző intézetek száma az 1897—98. tanévben a soproni róm. kath. tanítónőképzővel kapcsolatban megnyílt polgári iskolai tanitónőképzővel 75-ről 76-ra emelkedett. Összesen fennállott tehát az 1897—98. tanévben 6 polgári iskolai képző (5 tanitónők számára) és 70 elemi iskolai képző (22 nők számára.) Az intézetek között 25 állami és 50 felekezeti, 30 róm. kcith., 5 görög kath., 5 görög keleti, 6 ág. ev., 3 evang. reform., 1 izraelita és 1 egyesületi jellegű volt. A tanárok száma 853, a növendékeké 6.345 volt; a fenntartási költségek összesen 3.01 millió koronát tettek, 0'83 millió koronával többet, mint az előző évben. 1897—98-ban 926 tanitójelölt és 775 tanitónőjelölt nyert oklevelet; a férfiak közül 68-an, a nők közül 110 en felső nép- ós polgári iskolai oklevelet. A növendékeknek anyanyelv szerint 68'5 százaléka magyar, .11*3 százaléka német, 10'5 százaléka oláh, 8'3 százaléka szerb, 3 4 százaléka tót, 1*6 százaléka ruthén és 0'5 százaléka horvát volt, hitfelekezet szerint 54'8 százaléka róm. kath., 12"5 százaléka ev. réf., 10'2 százaléka görög keleti, 88 százaléka ág. hitv. evang., 7"0 százaléka gör. kath., 5-5 százaéka izraelita és 1*2 százaléka unitárius. Mindenesetre érdekes jelenség, hogy daczára annak, mi kép a szükséglet nem tart lépést a képzett tanitók és tanitónők számával, a képzőintézetek növendékeinek száma mégis nemcsak nem csökken, hanem inkább emelkedik. BELFÖLD» Zelenka püspök Eperjesen. Az eperjesi evang. gyámintézeti nőegyletet, May er Endre tanár nemes lelkének ezt a legédesebb gyermekét az a kitüntetés érte, hogy annak deczember 16ikán a collógium nagytermében válogatott közönség előtt tartott estéjén a tiszai evang. egyházkerület lelkes és fáradhatatlan főpásztora Zelenka Pál püspök tartott felolvasást a szent földről. Úgy maga a felolvasás, mint főleg annak szerzője fordulópontot ielezhet a máris sok sikerrel és elismeréssel működő fiatal gyámintézeti nőegylet életében. A közönség valóban sokat tanult és épült abból a felolvasásból, mely rövid időn a derék fia által máris kiadott útleírással egyetemben önállóan is meg fog jelenni. Az útirány — Bpest, Konstantinápoly, Jaffa, Jeruzsálem, Kairó, Alexandria, Nápoly, Róma, Ancona, Fiume, Budapest — megjelölésével egy rövid pontban végzett, hogy aztán annál behatóbban foglalkozzék a szent föld, s különösen Jeruzsálem leírásával, illetve az ott nyert benyomásokkal és tapasztalatokkal. Finom megfigyelő képesség, gazdag bibliai, történeti és ethno- ós topographiai ismeret, s különösen élénk vallásos érzék jellemzi a fel olvasást a maga összes részleteiben. Emberek és vallások jelen helyzetének és jövendő kilátásainak ecsetelésóben megkapok és vonzók voltak az ő képei. Különös elismeréssel szólott a németek ev.