Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Név nélkül: - A közoktatás statisztikája

{628 gör. katfiolikusoknál pedig csak 7 százaléka magyar. A görög keleti intézetek hallgatói viszont tisztán oláh anyanyelvűek. A hallgatók felekezet szerinti megosztását tekintve nagy, az összes népességben elfoglalt számarányukat, messze meghaladó aránynyal szerepelnek az izraeliták az összes tudományszakokon. A hittani intézeteket itt figyelmen kivül hagyva, öszszes felső tanintézeteink hallgatói között ugyanis 25*86 százalók esett az izraelita vallású hallgatókra, a kik ezzel a róm kath. felekezet kivételével az összes többi felekezeteket túlszárnyalják, különösen erős arányt foglalva el az orvosi karon (44*36 százalék) és a műegyetemi hallgatók között (39*02 százalék,) mig az izraelita felekezet aránya az összes népességben az 1890-ik népszámlálás szerint 4*67 százalék volt. Külön említést érdemel e mellett, hogy mig az izraelita hallgatók aránya az összes karok és tudományszakok hallgatói között úgyszólva stagnál, sőt egyes tudományszakokon, mint éppen az orvosi karokon és a műegyetemen inkább csökken, a jogi és államtudományi karokon határozottan emelkedik, a mennyiben arányuk az 1881/85. évek átlagáról 1898 ra csaknem megszakítás nélküli emelkedéssel 17"27 százalékról 22*11 százalékra növekedett. Az izraeliták mellett még a protestáns felekezetek vannak erősebb arányban képviselve felső intézeteink hallgatói között, mint az összes népességben, igy a reformátusok 16'35 százalékkal az összes népességben elfoglalt 14*59 százalékos arányukkal szemben, az ág. hitv. evangélikusok 9'75 százalékkal (7 78 százalékkal szemben) és az unitáriusok 0 88 százalékkal (0*41 százalókkal szem ben.) A reformátusok különösen a bölcsészeti karon (21*90 százalékkal) ós a jog- és államtudományi karokon (17"84 százalék) foglalnak el nangyobb arányt, mig az ágostai hitv. evangélikusok eléggé egyenletesen oszlanak meg az egyes karokon A római katholikusok (40.18 százalókkal) kisebb arányt foglalnak el, mint az összes népességben, a melyben reájuk 47 93 százalék esik. A gyógyszerész hallgatóktól eltekintve, a kik között abszolút többségben vannak (53 94,) arányuk legnagyobb a bölcsészeti karon (47*83) százalék, az után a jog- ós államtudományi karokon (41-50 százalék,) mig a műegyetemi hallgatók között csak 36*22 százalék, az orvosnövendékek között pedig <ísak 26*92 százalék esik reájuk. Jóval az országos népességben elfoglalt arányszámuk alatt maradnak még a görög katholikusok (3.49 százalékkal 10*94 százalékkal szemben) ós a görög keletiek 3*49 százalékkal 13*62 százalókkal szemben.) A hazai felső tanintézetekről közölt adatok nem nyújtanak azonban teljesen kimerítő képet egyetemi ifjúságunk számáról, a mennyiben annak tekintélyes része külföldi főiskolákon végzi tanulmányait vagy legalább is azok egy részét. Ifjúságunk leginkább az osztrák, a német birodalmi és a svájczi egyetemeket és műegyetemeket látogatja, e főiskolák idevonatkozó adatai tehát, a melyek rendelkezésünkre állanak, eléggé tájékoztatók e részben. Ezek szerint a nyári félévet tekintve a lefolyt tanévben, az osztrák egyetemeknek 692, a német birodalmiaknak 128, a svájcziaknak 22, az összes megjelölt külföldi egyetemeknek 842 magyar honos hallgatójuk volt, A tanulók legnagyobb része 353 (42 százalék) az orvosi karokra esik, de jelentékeny számmal vannak a jog- és államtudományi karokon is 242 (92 százalék), mig a bölcsészeti (16 százalék), valamint a hittudományi karokon (12 százalék) számuk csekélyebb. Figyelemre méltó azonban hogy számuk, mely az 1880—90. évek átlagában még 1.373-at tett, egyre csökken, a mit főkép az orvosi karok hallgatóinak számában mutatkozó nagy csökkenés magyaráz meg. Kétségtelenül ugyanaz az ok : az orvosi pályán nyilván uralkodó nehéz meg^lhe tési viszonyok, idézte ezt első sorban elő, a mely idehaza is apasztja orvosnövendékeink számát. A jog- és államtudományi karok hallgatóinak száma ezzel szemben az utolsó 8 év alatt úgyszólván állandó emelkedést mutat, a mi természetesen szintén első sorban arra vezetendő vissza, hogy egyetemi ifuságunk körében általában nő azok száma, a kik a jogi és államtudományi képzettséget igénylő pályákra mennek. Ugyancsak műegyetemünk hallgatóinak szaporodásával kapcsolatban nő a külföldi műegyetemek magyar honos hallgatóinak száma is. B hallgatók száma 285 volt, 20 százalékkal több mint az 1881—90. évek átlagában. Technikai pályára készülő ifjúságunk a külföldön a bécsi műegyetem mellett legnagyobb számban a müncheni ós a zürichi műegyetemet látogatja. A magyar anyaország középiskolái közül a gimnásiumok a lefolyt tanévben 4 gyei szaporodtak, a mennyiben Désett és Temesvárott két új, állami intézet állíttatott fel, a beregszászi és nagy-