Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Kérdések, válaszok - Magán vagyona után tartozik-e adót fizetni a lelkész és a tanító?

-»83 dával a vallásosságban, munkaszeretetben, lelkiismeretességben, pontosságban, modorban, józan, mértékletes életmódban, mindez pedig jöjjön nálok őszinte szívből, akkor ennek hatása versenyez a többi nevelő, gondozó eszközzel Indítványaim: d) Az ifjúsági istentiszteletekre vonatkozólag : 1. A középiskolai ifjúsági istentiszteletek ne katechizáeziók, hanem tulajdonképeni istentiszteletek legyenek. 2. Álljanak ugyanoly elemekből, mint a gyülekezettek, de a beszéd az ifjúság felfogásához mért legyen. 3. Tartassanak a téli időszakban lehetőleg minden vasárnap, a karácsonyi és húsvéti szünet alatt csak ha a szükség kívánja. 4. A hol a tanulók a gyülekezet istentiszteletének nyelvét nem értik, tartassanak az egész iskolai év alatt. 5. Tartassanak a viszonyokhoz képest, de lehetőleg akkor, mikor a gyülekezeti fóistentisztelet van, t. i. vasárnap délelőtt. 6. Idegen középiskolába járó ev. ifjak oly helyen, a hol középiskolai ev. istentiszteletek tartatnak, utasíttassanak ezekre. 7. Tartassanak lehetőség szerint a hét másnapjain is intézeti ájtatosságok. 3) Az ifjúság lelkigondozására nézve : 1. A tanulók elókérdezése a vasárnapi beszédből szükséges. 2. Az ifjúság a tanári karral legalább kétszer járuljon évenként úrvacsorához. 3. Az úrvacsorát lehetőleg a vallástanár szolgáltassa ki. 4. A deprecatió az úrvacsorát megelőzőleg szükséges. 5. A coníirmatiói oktatást végezheti kivételes esetben a vallástanár, de a confirmatió cselekvénye a lelkész teendője legyen. 6. Az ifjúság olvasmányainak ellenőrzése s vallásos erkölcsi irányú lapok és iratok terjesztése az ifjúság közt szükséges. 7. A gyám intézeti gyűjtések fentartandók. a segélyezés irányuljon első sorban szegény, szorgalmas, jó viseletű ev. tanulókra ruhanemüekkel, könyvekkel, rajz- és Íróeszközökkel s a segélyre forditandó összeg fölött a tanári kar döntsön. 8. A tanulók látogatása szükséges. 9. Mindenek fölött a példa legyen a Ielkígondozás főeszköze. Kérdés. Tudom, hogy pap ós tanitó papi és tanitói javadalma után rendszerint nem fizet párbért vagyis egyházi adót. Kérdem : magánvagyona utun, mely után állami és községi adót fizet, ezután nem tartoznék-e egyházi adót fizetni? BELFÖLD. „A jótéteményben pedig ne restüljünk meg," az apostolnak eme szavát vette jelszóul ama nemes és jótékonyság gyakorlásáról ismeretes emberbarát, Glück Frigyes, ki a pestmegyei domonyi evang. egyházat kétségbeejtő szorult anyagi helyzetéből, párját ritkitó áldozatkészségével kimentette. Ezen egyház, mely egy világi lisztviselőjének hűtlen gondozása folytán 60,000 forintnyi kárt szenvedett, az anyagi tőnk szélére jutott. Torony és templom tetőzet oly rosz volt, hogy a becsurgó eső viz a 120 éves boltozatot is átáztatta, ajtó, ablak, padok szószék elkorhadva és az alig 700 lelket számláló egyházközség mit sem tehetett, mivel 3000 forintnyi iskolaépitési adósság súlyos teherként nehezedett rája. És ha tekintetbe vesszük, hogy az egyháztagok 10$ községi. 20$ egyházi és 150$ iskolaépitési, tehát 225$ pótadót fizetnek, könnyen átlátható, hogy az egyház vigasz és reménynélküli nyomoiuságos jövőnek néz elébe. A nyomorúságos állapotnak ilyetén idején az isteni gondviselés a tőnkre silányított egyháznak Glück Frigyes személyében hatalmas megmentót támasztott. Áldott emlékű felügyelőjének báró R a dvánszky Jánosnak halála után, ki egymaga 800 forintnyi alapítványt tett, árván maradott az egyház. Felügyelót kerestek, de okkal-móddal el lettek utasitva, látván az egyház kiáltó Ínségét. Szilárd János az egyház körültekintő lelkésze hallván Glück Frigye?, budapesti presbyter és szállodatulajdonos jótékonyság gyakorlásáról ismeretes jó hírnevét, magával vivén hat presbytert, fölkeresték Glück Frigyest, föltárták előtte az egyház Ínséges helyzetét, a felügyelői tisztség elvállalására kérték őt. Szeretetteljes fogadtatás után biztató Ígérettel távoztak. Az új felügyelő augusztus hó 27-én érsezett Domonyba, kíséretében jóságos neje, egyetlen leánya, édes anyja és testvére. Szeretetteljes és ünnepélyes volt a fogadtatás és a hivatalba iktatás cselekvénye. Az új felügyelő látva az egyház szánalmas szomorú helyzetét, meg nem futott, hanem a templomra mutatva annyit mondott: „e templom egy óv lefolyása alatt Isten nevéhez méltó fényben fog ragyogni." A felügyelő meg-