Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Dengeleg

{584 köszönve az egyház bizalmát, bátorító biztató sza­vakat intézett a gyülekezethez, végezetül szivére kötötte gyülekezetének a vallásosságot és a hazá­nak szeretetét. Kijelentette, hogy biztos tudomása lóvén arról, miszerint a szükségletekhez képest csekély pénzalappal rendelkezik az egyház, ó ezen összeget akkép egészíti ki, hogy egy év lefolyása alatt teljesen helyreállított templomban dicsérhes­sék az Urat. Az egyház beérte a könyörület ala­mizsnáival is, hogy a templomot a szükséghez re­noválhassák, s ime most a felügyelő áldozatkész­sége az Úr házát királyi fényes palástba öltözteti. Szó helyett beszéljenek a számok : 1. Két előcsarnok, sekrestye, a templom és torony talak c/,ement vakolása . . 2744 frt 85 kr. 2. Ács munkálatok .... 881 „ 99 „ 3. Templomi székek, ablakok, ajtók 916 „ 40 „ 4. Uj oltár, szószék .... 1360 „ — „ 5. A templom kifestése . . , 450 „ — „ 6. 7 templomi ablak üvegezése 600 ., — „ 7. 4 oltári gyertyatartó és feszület 265 „ — „ 8. Sorompó az oltár előtt . . 60 „ — „ 9. Uj toronyóra 600 „ — „ 10. A régi harangok felszerelése 170 „ — „ 11. Uj iskola berendezése . . 400 „ — „ 12. 1000 darab gyümölcsfa a hi­vek között kiosztva . . 200 „ — „ Összesen 8648 frt 24 kr. Ezenkívül szép és diszes csillár és a temp­lom márványkövezet, melynek árát nem tudom. Jelentékeny számok ezek. Ezenfelül az új felügyelő két elődjének néhai báró Eadvánszky Jánosnak és Brüll Miksá­nak emlékét a templom falába illesztett két már­ványtáblával örökítette meg Jellemző, hogy midőn a hivek új felügyelőjük jótékonyságát megörökí­tendő egy harmadik márványtáblát szándékoztak a templomba illeszteni, ez határozottan tiltakozott: ha az egyház ezt tenné, jövőben mindennemű ösz­szeköttetést megszakítana vele. De Glück Fri­gyes jótékonysága másutt is nyilatkozik. Már évek előtt 5000 frtot adott a budapesti új templom felépítéséhez. Az ország és a főváros legtöbb humánus in­tézeteinek tagjai között az elsők sorában foglal helyet. Mint szállodás, a „Pannónia" szálló tulajdo­nosa a pinczér-tanoncz iskola szellemi megterem­tője. A vendéglős ipar fellendülésének vezérfélfia, lelkes előharczosa a magyar kulturának. E hivalkodó világ közepette csendben és zaj­talanul," kerülve szinte a nagy nyilvánosságot, bő kézzel ösztja emberszerető lelkének áldásos jótéte­ményeit. Tevékeny tagja az emberbaráti irgalmas­ságot gyakorló egyesületeknek és egy hozzá ha­songondol kozású és érző emberrel pedig egy oly nemes emberbaráti intézményt tart fenn, a miről a legtöbb embernek tudomása sincs. E férfiút jótékonyságának ilyetén gyakorlása közben érte a királyi elismerés, ó felsége a Fe­rencz József-rend lovagkeresztjét adományozta neki. Templomszentelés Dengelegen. Nehezen várták a dengelegi ág. h. ev. egyház hívei no­vember hó 5«ének felvirradását. Ugyanis ezen a napon, mint a templomszentelés emléknapján szentelte fel Wladár Miksa nógrádi föesperes, Wallentinyi Samu helybeli és Mihalovics Samu béri lelkészek közreműködésével közel 1000 frtnyi költséggel díszesen renovált templomukat. — Az ünnepély külső lefolyása a szokott módon ment végbe. A liturgiát a helybeli lelkész végezte, a fölszentelő beszédet — szívből szivhez szólva — szeretett főesperesünk tartotta, a szószékről pedig a béri lelkész beszélt magyar nyelven, szólva a szívről, mint az Isten templomáról. De nem csupán az ünnepély külső lefolyása az, a miről itt megemlékezni akarok, hanem annak feltüntetése, hogy mire képes egy aránylag kis egyház, ha a vezetők mindegyike hiven kitart a maga helyén. A nehéz küzdelmek árán önállósí­tott egyház (előbb Sziráknak filiája) hitbuzgó és fáradhatatlan lelkészének vezetése alatt csakhamar felvirágzott s ma egyike a legrendezettebb egy­házaknak. Tagjaiban ól a munkás, az áldozatkész szeretet, mely úgyszólván évről-évre talál hol ja­vítani, hol alkotni valót, s nem nyugszik meg addig, mig tervét végre nem hajtotta. E téren elismerésre méltó példát mutatott az egyháznak felügyelője, nagyságos Dessewfty Ödön, köké­nyesi földbirtokos, ki most is a legnagyobb kész­séggel fizette meg a reá kivetett 309 frtnyi ösz­szeget. — Elismerés illeti az egyház lelkes taní­tóját, Honéczy Sándort, a ki megmutatta, mi­képen kell a fogékony gyermeki szivbe már ko­rán belécsepegtetni az egyház iránti szeretetet s magyarul tanítani a tót szülők gyermekét nem anyagi jutalomért, nem is hiú dicsőségvágyból a vallásosság rovására, hanem kellő tapintattal és szakavatottsággal. Neki köszönhető, hogy a magyar istentisztelet az egyházban rendszeresittetett. A gyülekezetet átható szellemnek tanúbizonysága, hogy a hívekre kivetett összeg Mladoniczky György egyházgondnok ós Benderik Mihály egyházfi buzgólkodása következtében az utolsó krajczárig befolyt, s hogy a hajadonok minden külön felszólítás nélkül egy értékes oltár és szó­székteritővel járultak hozzá az Úr házának díszí­téséhez s a templom körüli tisztogatást is ők végezték. S áll a templom, hirdetve a szeretet Istené­nek jóságos cselekedeteit. Álljon is az idők vége­zetóig, hogy a késő nemzedékek is dicsőíthessék benne a Mindenhatót, s magasztalhassák az Ő atyai kegyelmét! A dunamelléki ref. lelkészek értekez­letén Lévai Lajos a szórványok lelki gondozá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom