Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Adományok stb. - Otthon

Nagy Képes Világtörténet, 8-ik füzete, két ives füzet, tele tanulságos magyarázatokkal és gazdag képekben. Egy füzet ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Egyetértés. Szóts Farkas feltűnést keltő levelet tett közzé, a mostani válság idején az „Egyetértésiben. „Tisztelt szerkesztő úr! Az országos politika nagy kérdéseibe élethivatásom más irányú feladata miatt beavatkozni nem szoktam, most sem akarok; de e kérdések közt most egy oly komoly életkérdés kezd kiformálódni, mely közönyösen teljességgel nem hagyhatja azokat, a kik a haza sorsa iránt élénken érdeklődnek s különösen azokat, a kik a magyar protestáns egyház életéhez kapcsolt nagy nemzeti és kultúrális érdekeket szivükön viselik. Nyilt titok ma már, noha az illető vezérférfiak még gondosan leplezik (ámbár Zichy Nándor grof nem is igen leplezi,) hogy a parlamenti obstrnkcióra egyesült elemeknek egyik fontos czélja a protestánsokat s különösen a kálvinistákat leszorítani a hazai közélet teréről. Nem vallják be, talán tagadják is; de vak, a ki nem látja ezt a törekvést. Kezdik Bánffyn, folytatják a Tiszákon, végzik majd a többin. Végtörekvés : ha nem is a Kollonichék, de legalább is a Mária Terézia korának nemzetsorvasztó jellegét visszaállítani. A néppárt a tiszta reakció pártja. A nemzeti párt a néppártnak kissé ügyesebb, világjártasabb testvérbátyja. Az én egyszerű kérdésem az : vájjon szövetségben áll-e ezekkel a függetlenségi párt? Vájjon abból az 50 választókerületből, mely függetlenségi férfiakat küldött a parlamentbe, annak a 45 kerületnek a választói, a kik vagy mindnyájan, vagy tulnyomólag kálvinista s mind jó magyarok, kellőkép fel vannak-e világosítva az iránt, hogy mi a néppárt és a nemzeti párt végczélja, s hogy van e és mily szövetségben van ezekkel a függetlenségi és 48 as párt? Ez az én egyszerű kérdésem, t. szerkesztő úr! Egyházam vezérférfiai és magam is, nem minden aggály nélkül szemléljük az eszmék, irányok és törekvések mostani összezavarodását s talán nem is sokáig hallgathatnak már. Kérek és kérünk megnyugtató felvilágosítást. Szerkesztő úr ismeri nevemet, egyházi és irodalmi működésemet s bizonyos komoly kijelentésnek veszi tőlem azt, hogy engemet se nem egyéni szereplési vágy, se nem a ' függetlenségi párt iránti hideg érzület vezet ebben a felszólalásomban. u Ezen nyilt kérdésre az „Egyetértés" természetesen azonnal felel, s e válaszban kifejti, hogy a függetlenségi párt se a néppárttal, se a nemzeti párttal semmiféle szöveiségben nincs, de ha lenne is, ezt ók megakasztanák, mert az ó függetlenségi pártjuk 48-as és szabadelvű, a magyarságnak s a józan haladásnak erős bajnoka, Bécscsel és a felekezeti kizárólagossággal harczban áll, mig a másik két ellenzéki párt 67-es, s részben reakcziós, részben felekezeti, gyengén magyar s nem szabadelvű. A „Magyarország" válaszol erre ekkép : „A magyar protestantizmus ereje mindig az volt, hogy sorsát azonosította a magyar alkotmány sorsával s hogy a vallási szabadság küzdelmei egybefolytak a nemzeti szabadság küzdelmeivel. Így lett a protestáns autonómia a magyar alkotmány integráns részévé. Ma is két tábor áll szemben egymással. Az egyik tábor igy szól : Bécsben a birodalmi kapcsolatnak nemcsak szétszakítását meg nem engedik, hanem összébbhúzását kívánják; ezt keresztül kell vinnünk minden áron, ha az alkotmányos garancziák félretolásával, sőt az egész alkotmány megsemmisítésével is, mert csak igy maradhatunk mi hatalomban. A régi aulikus iskola ez, a melynek mai epigonjaiban az önérzet fogyását a szolgálatkészség megnövekedése pótolja. Ennek a tábornak vezérei a képviselőházban Bánffy Dezső, Tisza Kálmán és Asbóth János ; legexponáltabb alakja a főrendiházban gróf Esterházy Miklós Móricz. A másik tábor az alkotmányt védi, a mely sáncza a nemzet szabadságának, az egyén szabadságának s egyáltalán minden szabadságnak. Ennek a tábornak vezérei a képviselőházban Szilágyi Dezső, Kossuth Ferencz és Apponyi Albert; legexponáltabb alakja a főrendiházban báró Prótt a y Dezső. Vájjon melyik részen találhatja fel inkább Szőts Farkas úr a protestáns hagyományokat s melyik tendenczia követésével véli inkább elérhetni az igazi protestáns érdek kielégítését? Ez az igazi érdek természetesen nem lehet más, mint a minél tökéletesebb szabadság, nem pedig az, hogy magokat protestánsnak valló egyes férfiak hitsorsosaik hátán hatalmi pólczokra emelkedjenek. Szőts úr jól tudja, hogy eleink száz ós néhány esztendővel ezelőtt a II. József felvilágosodott abszolutizmusa által sem tévesztették meg magokat. És most fölülnének a Bánffy ohskurus abszolutizmusának, mely a bécsi katonai és klerikális körök kegyeit keresi? Ne az ellenzékek szövetkezésétől féltse hát Szőts Farkas a protestantizmust, hanem féltse azoktól a telhetetlen, önző individuumoktól, a kik előbb a protestáns autonomián ejtett sebek árán emelkedve hatalomba, most pedig a magyar állam alkotmányának vérét véve, akarják ezt a hatalmat megtartani." A „Budapesti Napló" szintén ezen ügyben igy nyilatkozott : „A protestáns érdekek nevében húzták meg a vészharangot, holott csak egyes személyek és