Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Válóper folyama alatt vagyonjogi viszonyok szabályozása

családok hatalmi érdeke van veszedelemben. A jatholikus ultramontanizmus veszedelmével rémítgetik a könnyenhivőket, azzal gyanúsítva az ellenzéket, hogy küzdelme a protestáns férfiak ellen irányúi és a katholikus felekezeti reakczió szolgálatában áll. A mostani rendszernek és az azt támogató érdekszövetségnek ez a frivol kísérlete mindenesetre a várt eredmény nélkül fog maradni. Hiszen már nem új ez a játék, a melyet protestáns érdekek nevében űznek azok, a kik a protestáns érdekek védőiként szerepelnek, s a valóságban mindig a hatalom javára kívánták a protestantizmust fruktifikálni. Ezért mindig az volt a törekvésük, hogy a protestáns egyházat és a protestánsokat mennél nagyobb függésbe hozzák a kormányhatalommal, a mint ez legutóbb a nem katholikus lelkészek kongruájának rendezésénél is kitűnt. Az igazi protestáns érdekeknek, a protestáns egyház függetlenségének igazi védői akkor heves támadásokkal illették a törvényjavaslatot azért a rendelkezéseért, a mely feljogosítja a kormányt, hogy az állami segítséget, a birói eljárás minden garancziája nélkül, politikai megbízhatatlanság czimén megvonhassa." TUDNIVALÓK. Tanítónő áryáinak a törvényszerű gyámi pénzen felül anyjuk félévi fizetésére és lakpónzére, az elhunyt tanítónő férjének pedig 3 havi temetkezési járulókra törvényes igényük van. (986./898. k. sz.) (Az indokolásból: Tekintettel arra, hogy a nyugdíjra jogosított tanitó özvegyét és árváit az 1868. 38. t.-czikk 140. §-a és az 1893. 26. t.-cz. 1. §-a értelmében, a törvényszerű özvegyi ellátáson és gyámpénzen kívül, félévig még az elhalt tanitó egész fizetése és lakása is megilleti; tekintettel az 1891. 43. t.-cz. 6. §-ának a rendelkezésére, mely szerint a nő tanítók a férfitanitókkal az ellátási igény elbírálásánál úgy a jogok, mint a kötelezettségek tekintetében egyenlőknek tekintendők, azzal a kivétellel, hogy férjeik utánuk nyugdíjban nem részesülnek s csupán a havi fizetésüket kapják meg temetkezési járulók fejében ; az árvákra nézve pedig ez a kizáró kivétel ki nem terjesztetik, tekintettel arra, hogy ez a 3 havi fizetésnek avagy nyugdíjnak megfelelő temetkezési járulék a hátramaradt férjnek képezi meghatározott czélra rendelt járandóságát, melynek köteles kielégítése az árvák törvényszerű igényeit semmi körülmények között sem teheti kérdésessé; tekintettel arra, hogy ugyanezen törvényczikk 8. § a szerint a nőtanitó árváinak, ha atyjuk életben van, még állandó ellátásuk is oly módon állapítandó meg, mintha atyjukat özvegyi ellátás illetné meg: semmiképen sem volna tehát indokolható, hogy az időleges illetmények tekintetében, tudniillik anyjuk félévi fizetése és lakpénze szempontjából más eljárás követtessék; tekintettel végül arra, hogy az ezen czimen a törvény rendelkezéséhez képest kiszolgáltatandó járandóság az elhunyt tanítónőnek nem a férjét, hanem az árváit illeti meg, s ennélfogva az atya életben létére és viszonyaira való minden tekintet nélkül volt az ezek javára megállapítandó : a vallás- ós közoktatásügyi m. kir. miniszter törvényesen és helyesen rendelkezett, midőn P. város törvényhatóságát a panasz tárgyát képező félévi fizetésnek ós lakpénznek az árvák részére való kiszolgáltatására kötelezte, minélfogva a bíróság a panasznak helyt nem adhatott s mint alaptalant, el kellett azt utasítania.) Az állandó törvényes gyakorlat szerint a házasfeleknek szabadságában áll úgy a válóper megindítása előtt, mint annak folyama alatt a házassági vagyonjogi kérdéseket szerződésileg szabályozni, ily szerződés létrejöttekor pedig a felek vagyonjogi viszonyainak szabályozására egyedül a megkötött szerződés az irányadó, és valamikóp az 1894. évi 31. t. cz. 82. §-a megengedi, hogy a felek a válóperben a tartás iránt külön egyezkedhetnek, sőt hogy a nő a tartásról 1er"Is mondhasson, ép úgy nincs kizárva, hogy a házasfelek ily egyezséget az ideiglenes női tartás tekintetében is köthessenek. (Ouriai határozat. 1898. május 26., I. Gr. 114.) ÜZENETEK. F. G. A folyó év első negyedére be van fizet ve. — M. B. A beszédgyüjteménybe jó beszédeket akarok bevenni; ez az irányadó; a többit — beszédje válogatja. — S. L. A „kivánt" előfizetőknek fele is jó volna! Hiszen az egyházmegyei felügyelök közül is csak tíz járatja a lapot, 29 nem járatja ; söt van kerületi felügyelő is, a ki nem tartja szükségesnek, hogy az egyház állapotát ezen a módon is megismerni igyekezzék ; hanem azt bizonyosan elvárják, hogy az ö nézeteiknek irányadó tekintélye legyen a gyűlés tagjai előtt s talán azt is, hogy ér demeiket dupla krétával jegyezze a történetíró! — D. L. Annyi tárczaszerü, de mégis lapunk komoly irányának megfelelőbb közlemény várja régen a sort. hogy szives küldeményének nem tudok egyhamar helyet szorítani. A többit — köszönöm. Kényes feladat, de meg kellett mondanom, ha ellenségeim számát megtízszerezem is vele ! Rettenetes a lelkészeknél is a közöny ós az — Opportunismus; mintha nem is nekünk szólna kiváltképpen, hogy a ki az eke szarvára veti a kezét, ne nézzen azokra, a mik utánna vaunak ! A kegyre néznek, nem a kötelességre! — K. S. Megjelenik. — K. A. Nemsokára megjelenik. Orosházán nyomatott Veres Lajos gyorssajtóján.