Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Lukácsy Imre. Németalföld és a békecongressus

violyai 22 szám. Orosháza, 1899. június 1. i. EGYHÁZ BS ISKOLA Előfizetés dija : e frt. 3. Negyedévről frt£40 kr. Egy szám ára 12 kr. Egész évrö.v Fél évre:.- s MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal Ennél kisebb 8 frt « . 1 , Bélyeg külön 30 kr. Németalföld és a békecongressus. Mióta a békecongressus Haagában összeült, azóta Európa, sőt az egész világ figyelme a kis Németalföldön függ. Megérdemli, hiszen az egész emberiséget legbensőbben érdeklő tanácskozások folynak határain belül. Emlékezzünk meg róla mi is. Hollandia neve előtt megszoktuk a „kis" jelzőt. Európai birtoka alig több 30 ezer km.

2 nél. Lakóinak száma nincs egy észen 5 millió. Igaz, hogy Indiában több, mint 1 millió 800 ezer km.

8 terület fölött rendelkezik, melyen 33 millió ember él, de ebből mindössze egy millió a holland, a többi benszülött; igy hát a holland nép maga kicsiny; ha létszámát tekintjük. Aaonban nézzük meg virágzó kereskedelmi, tudományos, művészi, ipari ós fejlett valláserkölcsi, egyházi életét, akkor egyszerre igen is nagy nemzetnek fogjuk azt találni. Uralkodó vallás benne a protestáns. Számuk 2 millió 800 ezer, mig a katholikusokó másfél millió. Tudjuk, hogy a holland nép közel rokona a németnek ós angolnak: a kettő között mintegy átmenetet képez úgy nyelvi, mint faji sajátságokban. Benne egyesül a germán faj terjengő elmólódése az angol számitó, gyakorlati szellemével. Látható e tény különösen a vallásos élet terén. A theol. elvont tudományok művelésére alig van alkalmasabb talaj egész Európában az u t r e c h t i ós 1 e i d e n i egyetemeknél : Egy Kuyper, Doedes, van Oosterzee, Schölten, Kuenen, vágy Tiele, La Saussaye neve minden theologus előtt ismeretes világszerte. A hollandusnak legnagyobb büszkesége theologiája, ettől nem kimóli az áldozatot. Emelésére, terjesztésére nagy alapitványokat tesz, melyek a haza határain kivül is éreztetik jótékony hatásukat. Utrechtben pl. van egy alapitvány — Stipendium Bernardinum — melynek kamataiból évenkint 14 német ós 3 magyar lelkósznövendék nyer 1000—1000 frtot, hogy tanulmányait Hollandia valamelyik egyetemén folytathassa. Hogy bennünket segitenek, azon nem csodálkozhatunk, de hogy Németország 33 millió prot. hivóről ily bőkezűen gondoskodjék az a maroknyi holland, — ez meglepő, megható, tiszteletet keltő jellemvonás. A vallásos élet elméleti oldala mellett a gyakorlatit sem hanyagolják el. Úgy a bel, mint a külmissió támogatására sok szellemi ós anyagi áldozatot visznek. Indiai birtokain 100 hittóritő működik s a megtért benszülöttek száma 260,000 körül van. A holland nagyon vallásos nép, de vallásosságából csaknem teljesen hiányzik a pie ti s mus, az a lágy, érzelemhez szóló elem, mely úgy a német, mint az angol vallásosság lényeges alkotórészét képezi. Úgy látszik, hogy a nép hűvösebb véralkata sem nem kivánja ezt, sem nem alkalmas hozzá. Mig Angolországban a Kr. üdvösség közlő ereje teliti meg s foglalja le a hivek kedélyét ós akaratát; addig itt inkább az Isten végtelensége ós hatalma előtt borul le a nép imádattal. A gondolkodó szellemnek s az önerejéből szüntelen működő akaratnak nincs oly nagy szüksége — ha szólhatunk igy — a Kr. közvetitó erejére minden alkalommal, mint az angol kedólyi életnek. Talán innen magyarázható meg az a józanabb, hidegebb vallásosság, melylyel Németalföldön találkozunk. A hollandusnál az akarat megindításának nem annyira az érzelem, mint inkább az ész az eszközlője. Azért az unatkozás legcsekélyebb jele nélkül két óra hosszáig is elhallgat valamely száraz dogmatikus predikatiót; ós ne higyjük, hogy az ilyen beszédnek nincs gyakorlati eredménye. Ha a holland valamit igaznak, jónak talál eszével, annak megvalósítására nem kell őt semmiféle megindító