Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Dr. Pröhle Vilmos. Az evangelium Japánban

(Síi az ó hosszúbárdos harezosai — köztük sok deli leányzó — szamuraíhoz illó halálmegvetéssel harczoltak, maguk sem tudták miért, talán csak a hősi halálért. S hogy a tragédia annál búsabb legyen, az utolsó rohamra testvér öcsese, az ifjabbik Szaigo, akkor császári vezérőrnagy vezette a mikado katonáit. Szaigo Takamori, az utolsó szamurai, maga is a csatatéren halt meg s lett a japánok bámult és imádott nemzeti hősévé, miután sirba vitte magával Japánnak regényes lovagkorát zordon, de vonzó ideáljaival. Szaigo lázadása részben a keresztyénség ellen is. reactió volt, miután már hiábavaló volt annak politikai okokból való pártolása : a nyugati hatalmak csak akarták elismerni Japánt egyenlően jogositott félnek a nemzetközi érintkezésekben. Azonban, a mily buzgón dolgozott a mikado kormánya a modern japán állam megalapításán, a mily ernyedetlen szorgalommal igyekeztek rövid néhány év alatt elérni az európaiak évezredes cultúráját, oly buzgalommal, odaadással és Isten segedelmébe vetett hittel dolgoztak a keresztyénség apostolai a sokszor felmerülő nehéz körülmények között. Egyre jobban szaporodtak a hittéritők, az iskolák, melyekbe végre nem keresztyének is szívesen küldötték gyermekeiket. Egyre szaporodtak a kezdetben kicsiny, de egyre növekvő gyülekezetek, melyek közül több nemsokára igyekezett önállóságra vergődni. Az igazi bő aratás azonban akkor következett el, midőn született japánok léptek a hittérítők soraiba s a megalapított papi iskolák benn" szülött papokat küldhettek a megalakult gyüleke' zetekbe s ekészült a Szentírásnak teljes, classi. eus, japán fordítása. Ha japán születésű hittérítő kről van szó, első helyen és feltétlen tisztelettel kell megemlékeznünk Nisima Hardy Józsefről, kinek lángoló lel" kesedése, a kormány tagjaira való befolyása adta a legnagyobb lendületet a japán missiónak. Nisima, szamurai család sarjadéka, 1843. születet

4 Annakában, Kozuke tartományban. Korán megtanult hollandul s mint fiatal hajóskapitány, később angolul is. Már akkor elkezdett kételkedni nemzeti isteneiben s midőn egy missionariostól irt földrajzi vezérfonal bevezetésében e szavakat olvasta: „Kezdetben teremté Isten a mennyet és a földet," mély gondolkozásba esett az egy igaz Isten kiléte fölött. Egy barátja alkalomadtán bibliai történeteket adott néki, azon megjegyzéssel, hogy olvassa el ezt a különös könyvet. E történetekben megtalálta az Istent, a kit keresett s feltámadt lelkében a vágy, hogy felkeresse a keresztyén nyugatot. Még mindig halálos büntetés volt kiszabva arra, a ki hazája földjét elhagyja. Nisima elhagyta szülei házát s Hakodatéba indult. Onnan éjnek idején, csónakon, zsákok közé rejtőzve ment egy idegen hajóra, mely Sánghai-ba indult. Sánghaiban Bartlett kapitány vette hajójára s elvitte Bostonba s hajója tulajdonosára Hardyra bizta, ki buzgó tagja volt a congregationalisták társaságának. Hardy családjában az ifjú Nisima új otthonra talált s maga Hardy gondoskodott theologiai kiképeztetéséről. Bartlett kapitány feljegyezte az ifjúnak egy imádságát, mely igy szól : „Oh Isten, kérlek, tekints reám, kérlek, hallgass meg engemet : szivem hajt, hogy a Bibliát olvassam, s igaz műveltséget szerezzek a Biblia alapján I" 1868-ban N. Gr. Olark-nál, az American Board titkáránál töltött egy éjszakát s midőn másnap reggel a családi ájtatosságot végezte, hitbuzgalma mindenkit könnyekig meghatott, maga pedig arra kérte Clarkot, hogy eszközölje ki hittéritői küldetését hazájába. 1871-ben Mori Arinori, a későbbi közoktatásügyi miniszter, akkor japán nagykövet Washingtonban, arra szóllitotta fel Nisimát, hogy csatlakozzék Ivakurához tolmácsul. Ivakura társaságában utazta be az Egyesült Államokat és Európa főbb városait s igy ismerkedett meg a legkiválóbb japán államférfiakkal : Pto gróffal, Inoueval. ökuboval, kik később nem egyszer támogatták terveit s hajtottak kéréseire. Midőn Amerikába visszatért, az volt a fővágya, hogy Japán civilisatióját is a Szentírásra alapítsa s teremtsen az ő hazájában is theologiai főiskolát. 1874. okt. 9 dikén, midőn az American Boari évi ülésén hittérítőül Japánba rendelték, felállt és oly elragadó lelkesedéssel beszélt tervéről, hogy egy japán theologiai főiskolára azonnal rendelkezésére bocsátottak 3500 dollárt. Japánba visszatérve, egyenesen szüleihez ment s rábírta őket, hogy sinto szentségeiket megégetvén a keresztyén hitre térjenek. Már 1875 ben megalakult a tervezett főiskola Kiötoban, a japán buddhisták Rómájában, Dösisa név alatt. E főiskolának később még sok viszontagságot kellett átélnie a kormány ellenséges magatartása miatt s nemsokára Nisima halála után keresztyén jellemét is elvesztette, de emelő,