Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Stromp László. Költözés más hazába

150 sokszor az elmés halott egyenesen úgy beszél, mintha ő volna maga Osiris, mert úgy hiszi, hogy e kegyes quiproquóval hamarább czélt ér. Hanem hát persze a 42 biró élén Osiris dönt — s ha az Ítélet kedvező, akkor a halott, illetőleg „élő" nyomban átjut az Aarru völgyébe, a melynek örömeit és boldogságát az egyptomi hivő magának teljesen a földi élet analógiájára, csakhogy fokozottabb mérvben s szenvedés nélkül gondolta; ha pedig az Ítélet kedvezőtlen, akkor az elitólt bűnös számára beállt a második, a végleges meghalás, a poklok 75 lépcsőjének rettenetes fokozatain át, melyeknek kínjaihoz csak a Dante fantáziája alkotott foghatót. A boldog halottak egyik jutalma az is, hogy Ka-juk olykor megjelenhet bármely földi testben, tehát mintegy vizittet tehet e földön — ós épen ez volt oka azon általános felfogásnak, mintha az egyptomiak a lélekvándorlás tanát vallották volna: holott e tantól a bűnhődés eszméje elválaszthatlan s ezért, mint láttuk, consequensen csak a hindu nép vallásos világnézetében jutott kifejezésre. íme szemben a testnek lehető gyors elpusztításával, miként azt a hindu népnél láttuk, az egyptomiaknál viszont a testnek örök conserválására irányuló törekvés: mindakettő a maga helyén és alapjáról nézve consequens és érthető. A brahmán testét hamu alakjában rövid pár óra alatt széthordja a szél : II. Ramses pedig, a nagy faraó, a kinek idejében vonultak ki a zsidók Egyptomból, ez idő szerint, mint a gizehi múzeum 5233-ik számú ritkasága várja a Ka-ja megtértét, nagy sasorrával, vörös hajával méltó bámulat tárgya az utazó európainak ... A durva tudomány kegyelettelen kézzel kiemelte sírjából : nem félve Osiris isten büntető haragját, a kivel immár szintén csak mint az emberi vallásos művelődés nagy történeti múzeumának egy érdekes specialitásával foglalkozik . . . Az egyptomiak solarikus napimádó vallásos világnézetével a legnagyobb hasonlóságot mutatja a régi eráni vallás, a melynek alaphangulatát Ahura Mazdaónak (Ormuzd) a jó istennek fénye szellemtábora élén folytatott harcza képezte Auro Mainyus (Ahriman,) a gonosz szellem s ennek sötét szellemhada ellen ; s e küzdelemben minden igazhitű persának részt kellett vennie, a szent, a fényes Ahura Mazdao országának terjesztésére, mert e két nagy ellenséges principium harcztere az egész természet s első sorban épen az embervilág. E vallásos alapjelleme tette a persa népet egykor világhódító hatalommá, a mely elsöpörte az útjába eső országokat, megdöntötte, rabigába hurczolta Israeli s hatalmát éreztette Egyptommal és Görögországgal is. E küzdelem végső kimenetele kétes nem lehet s bárha a gonosz szellem most Ahura Mazdao jó teremtményeit megrontotta s a mindenséget két részre, jó és rossz világra szakította is, a mely két ellentétes világ ásvány, növény és állat s emberország összes teremtményein megosztozva viaskodik: végül mégis Anro Mainyusnak buknia kell s felragyog Ahura Mazdao örökkévaló birodalma. Ez ideál az, a mely Zaratusztra hivét Ahura Mazdaó táborában a harczra lelkesíti — s eszközei ez ideál elérésére : a természeti világban a SZÍVÓS, szorgalmas munka; a nemzetközi életben a nemes aczél, az erkölcsi életben pedig „a tiszta érzelem, igaz szó és jó cselekedet." Hiven harczolt: jutalma örök élet; hűtlen sáfár volt: büntetése örök kárhozat . . . Egyideig ugyan a halottak lelkei várakozni kénytelenek, a mig majd a gonosz szellem ideje letelik; de eljön a végleszámolás napja, a mikor majd Anró Mainyus. a gonosz szellemek egész hadával s összes földi fajzatával Ítélet elé áll s ez a világ az összes bűnösökkel együtt lángoló tűzben elég. E mindent elemésztő tűzben, mely azonban csak a gonoszaknak lesz fájdalmas, holott a jók jóltevő melegként fogják élvezni azt, tisztul meg végleg ez utóbbiak lelke s áthaladva a Cinvat borotvaél finomságú hidján, eljut Ahura Mazdao országába, a kinek most kezdődik a boldogok felett való végnólküli uralma. Ezen eszchatologikus tan alapján, a melynek egyes részletei feltűnő rokonságot mutatnak a bibliai végső ítélet tanával, a legbensőbb összefüggésben áll a persák temetkezési szokása. Minthogy a tűz, az éltető, — a föld, a tápláló, — és a viz, a megtisztító, mind tiszták : tehát már eredetileg Ahura Mazdao országához tartoznak ; azért Zarathustra vallása a halottaknak sem elhamvasztását, sem földbe temetését, sem vizbe sűlyesztósét nem engedi meg, hanem bizonyos magaslatokra tették ki azokat, hol a ragadozó madarak megemésztették. Manapság is Bombay-nak legnagyobb nevezetessége a hires „Néma torony," a melyen a város leggazdagabb osztályát képező parzik, Zarathustra vallásának epigónjai, temetkeznek s a mely egy viruló kert közepén emelkedik.