Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Pivnicza

<555 teljesen alárendeljék a pápai hatalom uralmának, melyet pedig a történelem elitélt: először határozottan tiltakoztam ellene, aztán pedig ott hagytam az egyesületet, melyben tisztességgel tovább nem maradhattam benn." (Vájjon nálunk a „kath. körök," a „fogyasztási szövetkezetek" mire szolgálnak? A linczi „Montagsblatt" egy róm. kath. pap következő nyilalkozatát közli: ..Kényszerítve vagyok e helyen kinyilvánítani, hogy liebenaui (Felső-Ausztriában) állásomat szabad elhatározásból hagytam el és távoztam Drezdába. Mivel én azt az állást sem egyéni, sem vallási, sem politikai meggyőződésemmel egyezőnek többé nem találtam, továbbá azt sem, hogy a róm. kath. egyház szolgája legyek : érett megfontolás után azon eredményre jutottam, hogy protestánssá leszek, stb." IRODALOM. Az országos középiskolai tan ár egyesületi közlöny 2 száma most jelent meg, mely részletesen ismerteti az egyesületnek Debreczenben 1898. évi július 4. és 5-én tartott 32. évi rendes közgyűlését. Sok kérdés, eszme merült itt fel, melyre nézve megállapodásra jutván a közgyűlés, határozatairól felterjesztést fog intézni a vallás- és közoktatási ministériumhoz. A közgyűlés kimagasló mozzanatát Boethy Zsolt elnök megnyitó beszéde képezte. Eseményszámba mennek ezek a beszédek tartalmuknál s az előadás formájánál fogva. Magukba foglalják az egyesületnek lefolyt évi működését, megjelölik azon eszméket, melyek irányitólag hassanak annak jövő évi tevékenységében. Az idén rámutatott azon örvendetes jelenségre, hogy az egyesület, a magyar nemzeti műveltség egysége előmozdításában s megszilárdításában folytatott munkája közben fölé tudott emelkedni a szenvedélyek országos hullámzásának. Az egyházpolitikai harczok bomlasztó zavarai közepette nem felejtkezett el, hogy az egyetlen czól : az édes haza jólléte s ez odaadó munkát követel minden magyar tanártól. Az egyesület, a körök, tantestületek lelkesen és kitartó buzgalommal vettek részt a középiskolai tantervek revisiójában. A tapasztalat tanulságai és a didaktikai készültségről a culturpolitikai helyes felfogáson alapuló nézeteknek, gondolatoknak, javaslatoknak nagy értékű anyagát szolgáltatták. A középiskolai tanári kar közvéleménye meghallgattatást nyert az országos közoktatási tanács tárgyalásain. Figyelmeztet, hogy ezt a munkát folytatni kell. midőn a középiskolának nagyobb szervezeti reformjáról van szó az egységes jogosítás alapján. A tervezetben alaptypusúl a latin iskola mutatkozik. Nagy hatással, beható érvekkel fejtegette, hogy a mi magyar műveltségünk : középiskolánk, az uralkodó viszonyok közt legkevésbbé szakadhat el szellemi fejlődésünknek attól a régi. gazdag és tiszta forrásától, melyet a római világ s ennek igazi kulcsa : a latin nyelv nyújtanak. Veszedelemmel járna ez különösen a nemzeti nevelés szempontjából. S miután felhozza a latin tanitás mellett a sűlyos okoknak egész tömegét, szükségesnek véli, hogy iskolánk nyitva tartsa és tőle telhetőleg gondozza az egyetemes műveltségnek azt a forrását, mely a nemzeti lélek harmonikus fejlesztésére is oly kiválóan alkalmas Irodalmi műveltségünknek egyetlen olyan torrása, mely a világculturával is öszszekapcsol, magyarságunkban is erősit, a latin irodalom, melyet a közoktatási tanács javaslata az egységes jogositásű középiskola minden változatában az akadémiai képzés egyetemes feltételéül helyesen és jogosan kiván kötelezővé tenni. A közgyűlés folyamán utalás történt arra a hátrányos helyzetre, hogy a nem állami iskoláknál működő tanárok sem az állami, sem a magán vasutakon nem kapják meg azon kedvezményeket, melyeket az állami tanárok, sőt a nem állami közigazgatási tisztviselők is kapnak, jóllehet a tanár akármely alapból íentartott iskolánál működik, egyforma munkása a közművelődésnek és a közügynek. Külföldön mindennemű iskola tanára megkapja a lehető legnagyobb kedvezményeket, sőt nálunk kedvezményt kapnak a külföldi tanárok, mig a magyar tanár nem mind kap. Lépések történtek már az ügy elintézésére, de siker nélkül. A közgyűlés elhatározta, hogy az ügyet az egyesület igazgatósága továbbra is napirenden tartsa s illetékes módon addig szorgalmazza, mig a jogos kivánság teljesítve nem lesz. Tárgyalás alá került továbbá a pápai tanári körnek azon inditványa, hogy eszközölje ki az országos középiskolai tanáregyesület választmánya a vallás- és közoktatási meg a pénzügy minister úrnál, esetleg az országgyűlésen, hogy a nem állami tanárok nyugdíjjogosultsága méltányosabb alapon nyerjen megoldást; a nem állami tanárok ugyanis rövidséget szenvednek a nyugdíjazásnál és adófizetésnél az 1894. XXVII. t. cz. 8. § ának intézkedésével. Ezen törvényczikk rèndelkezése értelmében a nem állami tanárok öszszes javadalmazásának 20°/

0-a lakbérnek tekintendő, az összeg az egészből levonandó s az igy fenmaradó összeg ugyanazon beszámítás alá esik, mint az állami fizetés; ennek következtében megtörténhetik. hogy a nem állami tanár a nyugdíjazásnál 80—100 írttal kevesebbet kap, mint az ugyanazon javadalommal biró állami tanár. Minthogy ártörvény revíziójára kilátás nincs, az egyesület azt határozza, hogy az egyházi legfőbb hatóságokat kéri fel, hogy igyekezzenek saját isko-