Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Pivnicza

Iáik tanárainak lakbérét az 1894. évi t. cz. 8. §-ának szellemével összhangban megállapítani, vagyis odahatni, hogy a lakbér az összes javadalmazás­nak 20%-áig mindenütt kiegészittessék. K. „Cirkeyné Listy." „A nem katholikus lel­készek részére országos törvénynyel biztosított segélyt illetőleg a nyitrai esperesség a követke­zőleg nyilatkozott: a törvényt, mely által az úgy­nevezett nem katholikus lelkészek fizetése ren­deztetik, veszélyesnek tartja az egyház autonomi ájára és sértőnek azokra nézve, a kiket segélyezni szándékozik; elvárja a kerületi és az egyetemes gyűléstől, hogy megtiltsa a lelkészeknek, hogy ilyen az egyház jogait és jó hírnevét mélyen sértő segélyért folyamodjanak és a törvény oly­nemű módosításán fog fáradozni, mely szerint az állampénztárból a kormánynak beleavatkozása és a lelkészi állás méltóságának megsértése nélkül az egyházi hatóságok útján adassék a lelkészek­nek a segély; a maga részéről kéri az ő elöljá­róit, hogy tagadjanak meg minden együtt műkö­dést abban az esetben, ha az egyházmegyének egyik vagy másik tagja — várakozása ellenére — részesülni akarna ezen a papi méltóságot mé­lyen sértő segélyben." A llli királynénk. A magyar népnek és ifjúságnak irta Böngérfi János; ifj. Nagel Ottó kiadása. Ára 40 fillér. Minden eladott pél­dány árából 4 fillért a szobor alapnak ad. Több szép képpel díszített élvezetes olvasmány. Evang. Confirmanden-foiiclileim YOII G. Beloliorszky. Achte, wesentlich verbesserte Auflage. Neusatz. Preis 20 kr. Koren Pál tanulmánya, „Mi okozta a re­formaiiót?" mint külön lenyomat az „Evang. egy­ház és iskoládból, megjelent s kapható nála Csa­bán 5 krjával ; tiz példány megvétele esetén a postai vitelbért ó fizeti. Különös pártolásra és a nép között való buzgó terjesztésre ajánljuk. Protestáns új képes naptár. Ára 40 kr. Megszokott beosztásával, tartalmával, képeivel az idén is bizonyosan megnyeri közönségét. ! TEMETŐ. Sálltha Zsigmond, a losonczi egyház te­kintélyes tanácsnoka okt. 30-án 56 éves korában meghalt. ÜZENETEK. A hátralékos előfizetőket (előfizetés és hátralék !) ismételten kértem, hogy szíveskedje­nek tartozásukat törleszteni. A helyzet kényszerít reá. Köriilbelől annyi előfizetőnk van csak, hogy a kiadásokat fedezi a bevétel, — ha befolyik. Október elején mégis mintegy 700 frt volt hátralékban, né­mely része még 1886-ból! Én tehát türelemmel vár­tam, hogy kiki tudni fogja kötelességét (mert tartozás lefizetése mégis csak kötelesség!) s mikor teheti: lefizeti a dijat. Végre is munkán, felelősségen, gondon kivül nem áldozhatok tetemes pénzt is a lapra, mely nem az én ügyemet, hauem az egyház ügyét szolgálja s abban nagy részt a legszegényebb lelkészek ügyét is híven szolgálta. Méltányos, hogy az év végéig mindenki lefizesse a dijat, ha nem előre, legalább utólag. Már ez is oly kedvezménj'', a mit más lapok nem szoktak megadni. Felszólításom­nak furcsa eredménye lett, olyan, a milyent éppen lelkészektől nem érdemeltem volna előzékeny várako zásom után. Némelyik nem is hederint reá ; másik pénzt nem, de tanácsot küld; pedig én nem tanácsot, hanem pénzt kértem; a küldött tanácsot nem hasz­nálhatom, mely szerint a czimszalagra nyomassam rá az előfizetés lejáratának idejét; hiszen az előfize­tés legnagyobb része negyedévenkint jár le, ne­gyedévenkint újra nyomatni a szalagokat költséges: nincs is erre szükség, hiszen a lejáratkor utalványt küldök, megirva, hogy az kap utalványt, akinek előfizetése lejárt ; nem azért marad hátralékban egy része az előfizetőknek, mintha az idő lejártát nem tudná; a lapban utalvány által, később külön levélben, most végre utánvételes levélben kértem a dijat, mégis háralékban marad egy része, pedig fáradságos, költséges is ám a levelek irogatása, küldözgetése; legjellemzőbb azok eljárása, a kik most azon ürügy alatt tagadják meg a fizetést, mert a lap megrendelését nem újították meg: mi­nek küldtem?! Ilyen eljárást nem vártam volna. Hi­szen a lapot mindig elfogadták, szokás és törvény szerint megrendelőknek kellett őket tekintenem ; má­sok meg azért haragudtak meg, ha a lap küldését megszüntettem. Mit tegyek hát: küldjem, ne küld­jem ? Mintha én azt távolból kitalálhatnám, hogy me­lyik előfizetőnek mi volna kedve szerint? Bizony na­gyon nehezítik az ilyen kellemetlenségek a közügy szolgálatát! Lelkes testületnek máskép kelleoe eljárni az ő érdekeiért önzetlenül küzdő szerkesztővel szem­ben ! — K. A, Kellő időben megjelenik; köszönöm; máskor is szívesen fogadnánk egy-egy napirenden levő tárgyról eszmecserét keltő czikket. — K. E. Köszönöm. — Cz. L. Köszönöm; sajnálom, hogy az egyházi irodalom terén nélkülöznünk kell ; itt minden egyes erőre szükség van ! — P. S. Nagyon köszönöm, mentül előbb. — B. P. Levél ment. — B. J. Rendben van most már. — P. V. Nagyon szívesen. — D. E. Büszkén vágja ki, hogy után­véttel nem járat lapot; de hát miért nem fizetett előre? A ki olyan büszke: ne vegyen igénybe hi­telt — kéretlenül. Tessék megpróbálni : küldenek-e más lapot évnegyedeken keresztül — fizetés nél­kül? A helyett, hogy előzékenységemet megkö szönné: még megneheztel, ha a fizetés teljesítésére kérem negyed ízben! Ugyan ugyan! — T. B. Tu­domásul veszem ; a félreértés onnan származott, hogy az 1896-ra való előfizetést csak 1898-ban kül­dötte meg. Ilyen előfizetéssel nem lehet a prot. irodalmat fentartani. Orosházán nyomatott Veres Lajos gyorssajtóján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom