Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Egyházi adó behajtása

<577 dísztermében. Az előadást két, meglepően szépen sikerült élőkép — „Jancsi és Juliska álma" — előzte meg. Az élőképet, iskolánk növendékeiből alkotta össze Oeschger Adél polg. iskolai tanítónő, oly remek ízléssel, hogy a dísztermet betöltő közönséget perczekig tartó tapsokra ragadta s örömkönnyeket csalt a boldog szülők sugárzó szemébe. A színdarabot: „Melitta herczegnő" czim alatt Csengey Gusztáv theol. dókán irta. A gyöngéd ifjú szivekre oly üdvös hatású, a felnőttekre pedig tárgyánál fogva oly érdekes színműben Flórián Lujza, M aló ter Erzsike, Mause r Anna, Hartmann Margit, H u s z Edit és K rieb el Etelka működtek közre. A ki ismeri Csengey költői lelkének a gyermek csillogó szép kedélyvilágában oly otthonos üde frisseségét, egyszerűségét és mélységét, az méltányolhatja azt az igaz, megható, lelkes tüntetést, melylyel a jótékonyság oltárán áldozó közönség újra meg újra ünnepelte a szerény, igénytelen költőt. A színdarab után Mai éter Aranka és Husz Editke énekeltek egy tréfás duettet. A délutáni 5 órától •esti 8 óráig tartó szép sikerű estély rendezésében legtöbbet Oeschger Adél úrhölgy fáradozott, kinek fáradhatatlan buzgalmát, rokonszenves egyéniségét, rendező tehetségét az élvezetet nyújtó színjáték juttatta kifejezésre. A rendezés technikai részét Husz Ármin, az egyház újonnan választott pénztárnoka és May er Endre a nőegylet fáradhatlan lelkes titkára látták el, minden irányban sikeresen, sok utánjárással, nagy áldozatokkal. Az est jövedelme meghaladja a 220 forintot. A nő egylet elnöknője dr. Mosánszky Győzőnó és egyik választmányi tagja dr. S z t e h 1 o Jánosnó úrnők 100—100 frttal léptek az alapító tagok sorába. Az Isten áldása lebegjen e lelkes nők kicsiny seregén. Teljesüljön a nőegylet minden tagján az írásnak szava: „A ki ad a szegénynek, n e m 1 ó s z e n neki szüksége!" y. Mozgalmak az ev. lelkészek terhének könnyítésére. E lapok 46. számában megnevezett községekhez Fel ka is csatlakozott, mely önként magára vállalta a 60 frtnyi belépti dijt a nyugdíjintézetbe. RENDELETEK. Egyházi hatóságoknak egyházi adótartozás behajtására irányuló megkereséseit a közigazgatási hatóságok csak akkor kötelesek ós jogosultak teljesíteni, ha a behajtás végett kimutatott tartozás törvényszerű ós jogeiöá egyházhatósági határozaton alapul. (A belügyminiáternek 15,665/88. sz. a. K. vármegye közigazgatási bizottságához intézett rendelete.) S. Gyula, budapesti lakos azon panaszos kérelmével, hogy a es—i evang. reform, hitközség részéről ellene támasztott hitközségi adó-követelés behajtása körül az egyházi hatóság megkeresése alapján eljárt u—i járási főszolgabíró altal követett szabályellenes eljárás folytán szenvedett jogsérelme orvosoltassók, — az 5745/97. sz. alispáni határozattal első fokon ós az 1099/97. sz. közigazgatási bizottsági határozattal másodfokon is elutasittatván, s a főszolgabíró panasz tárgyává tett eljárása helyben hagyatván, panaszló S. Gyula a közigazgatási bizottsági határozat ellen hozzám felfolyamodással élt. — Ezen felfolyamoclás folytán a közigazgatási bizottsági határozatot az 1886: XXI. t.-cz. 10. §. alapján felülvizsgálat alá vonván. — a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetórtőleg következőleg határozok : A p—

i ev. réf. ».speresnek a es—i ev. ref. hitközség képviseletében az u—i járási főszolgabíróhoz 4489/93. sz. a, beadott kérvényében S. Gyula terhére felszámított 120 frt három évi hitközségi adó-tartozásból egy évi adónak megfelelő 40 frt kirovását ós az erre vonatkozó végrehajtási intézkedéseket érintetlenül hagyom ; ellenben a panaszolt eljárást egyéb részeiben, jelesen az ide vonatkozó közigazgatási bizottsági és alispáni határozatokat, a főszolgabírói intézkedésekkel együtt ezennel megsemmisítem. Indokolás : A p—i ev. ref. esperes 1893. október hó 22-ón 4489. sz. a. megkereste az u—i járási főszolgabírót, . hogy S. Gyula budapesti lakosra, es—i és f—i birtokai után a es—i ev. ref. hitközségben 3 évre kirótt évi 40 frtnyi, összesen 120 frtnyi, hitközségi adótartozást közigazgatási úton hajtson be. A megkeresésben nincs kitüntetve, hogy az adó-hátralék melyik évekre vonatkozik, és azért az évek a jelen határozat rendelkező részében sem voltak megjelölhetők. Az u—i járási főszolgabíró ezt a megkeresést a f—i községi jegyzőnek adta ki, a ki 1893. november 2-án azt jelentette, hogy S. Gyulát a követelésbe vett 120 frt befizetésére felhívta, ez azonban a fizetést megtagadta, és kifogást emelt a követelés jogossága ellen, azt adva okul, hogy ő reá jogerősen csupán egyszer, egy évre vettetett ki 40 frt hitközségi adó, tehát ő csupán csak ezzel az összeggel tartozik, az ezt meghaladó követelésnek pedig semmiféle jogalapja nincs. A főszolgabíró közölte a fél által az adó-követelés jogossága ellen támasztott kifogást a megkereső egyházi hatósággal s miután ettől azt az újabbi értesítést vette, hogy a 3 évi adótartozás tényleg fennáll, s a fél által felhozott kifogások alaptalanok : — az eljáró főszolgabíró az iratokat a hivatalánál alkalmazott közigazgatási végrehajtónak adta ki, a ki a helyszínére kiszállva, S. Gyula ellenében a zálogolást foganatosította 120 frt egyházi tartozás és 8 frt 52 kr. eljárási költség erejéig. S. Gyula a zálogolásról értesittetvén, a követelésbe vett 128 frt 52 krnyi összeget letétbo