Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Traub–Pukánszky B. Róma ellen. Ism. Sz. M.

<565 lajdonosától ajándékba kapott és birtokba vett, ev. templom épittessék, hogy abban isten igéjét a vallás hitbeli alapján német nyelven hirdessék s az isten nevét német nyelven dicsőitsék. Isten kegyelme megengedte nekem, II. Vilmos német császárnak és porosz királynak, hogy az elődeim által megkezdett művet befejezzem, s ma, az áldott reformátiő emléknapján drága nőm, Augusta Viktória felséges császárné és királyné jelenlétében s az ev. keresztyénség képviselőinek részvétele mellett imájuk által kisórve, a templom felavatását eszközöljem. A Megváltóhoz czimzett templom legyen a neve, hogy az által is nyilvánvalóvá legyen, hogy én s mindazok, kik velem a reformátió művében istennek kegyelemtényét látják és ahoz hálásan ragaszkodnak, a valóban megfeszített és feltámadott Jézus Krisztusra, mint egyetlen üdvözítőnkre tekintsenek s a benne vetett hit által igazakká legyenek és üdvözüljenek. E templomnak egyúttal azon a helyen kell állania, hol egykoron a johanniták a kereszt jelvénye alatt szeretetmunkájukat folytatták s arról tettek bizonyságot, hogy à hit és a szeretet elválaszthatatlanok s hogy a Krisztusban csakis a szeretetben tevékeny hitnek van értéke ós foganatja. Hálás szivvel kérjük az istent, hogy tartsa meg mindörökké egyedül üdvözítő igéjét, hogy itt és mindenütt tisztán hirdessék azt s a szeretet sok gyümölcsét teremje, hogy neve dicsőíttessék. országa eljöjjön és akarata meglegyen. Építse föl s védje drága ev. egyházunkat s áldja kegyelmének teljességéből német hazánkat. Innen e Jeruzsálemről emeljük föl szemeinket az ott fönn levő Jeruzsálemre. Urunk és üdvözítőnk adjon mindnyájunknak, kik hozzá fohászkodunk, erőt a hitben és a szeretetben való járásra, hogy egykoron bemehessünk ama felsőbb isteni városba, az ő dicsőitésére most és mindörökké." Hasonló kegyes vallásos szellem hatja át azt a táviratot is, a melyet a császár Krisztus sirja templomának meglátogatása után a badeni nagyherczeghez intézett, s mely is igy hangzik: „Épen a Krisztus sirja templomából jövök. Az a gondolat, itt lehetni, a hol a legnagyobb csuda törtónt, az emberiség megváltása üdvözítőnk halála által, valóban megindító és fölemelő." Kath. alattvalóihoz is a megváltóhoz való ragaszkodását emelte ki az az apostoli császár, ki tettével megmutatta, hogy mint a német keresztyének fejedelme keresi az összekötő kapcsot a kelet és a nyugat között, s biztosította az eretnek protestánsok számára is a jogot a szent város megváltó emlékeihez. Ez oldalról tekintve valóban érdekes keleti útja miatt Vilmos császár az egész prot. világ tiszteletét és háláját vívta ki. magának. Ilyen keresztyén fejedelem példányképül szolgálhat a többieknek. Mint értesülünk, a Krisztustemplom leHcészi lakának fölépítéséhez ez idén a Gusztáv Adolf egyesület 35,000 márkát ajándékozott. Facta loquuntur I (Eperjes.) Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. RÓllia ellen. Az ágost. hitv. evang. és a róm. kath. egyház váltanai. Irta Traub T. stuttgarti lelkész. Forditotta Pukánszki Béla theol. tanár Pozsony. Kiadja Hollerung Károly pozsonymegyei esperes lelkész Modorban. 1898. 89 lap. Ára finomabb kiadásban 50, különben 30 kr. Néhány évvel ezelőtt történt, hogy a „Prot, irod. társaság" egyik választmányi ülésén Gryurátz Ferencz egy a művelt közönségnek szólló s a Róma s az ev. keresztyénség ellentéteit liiven föltüntető polemikának a megiratását indítványozta. Már akkoriban gondoltunk néhányan arra, hogy Tsc h ackert göttingai tanárnak jeles polemikáját kellene magyarra fordítanunk, a melylyel nagy szolgálatot tehetnénk művelt magyar prot. közönségünk egyháziasságának. A fordítás még mindég késik, ép azért a legnagyobb örömmel kell üdvözölnünk Traub művének Hollerung K. „ B e t h á n i a - f ü z e t e k" irodalmi vállalatában való megjelenését, a melynek tiszta jövedelmét a lelkes irodalombarát „az ev. lelkészek számára építendő üdülőhelyre" kívánja fordítani s erre a czélra való tekintettel mi is különösen ajánljuk e művet a lelkészeknek, felügyelőknek és gymn. vallástanároknak szíves figyelmébe s a hivek között való tömeges terjesztésére. Traub iratára valóban szükség van nálunk különösen. Hiszen — mondja helyesen az előszóban — az a szellem, a mely ma a római egyházban uralkodik, teljesen különböző a miénktől. A bennünket Rómától elválasztó legfontosabb ellentétek kerülnek tárgyalás alá. A róm. s az ev. egyház symbólikájának polemikai alakban in nuce való előadásával van itt dolgunk. Becses szolgálatot teljesíthet az a lelkészeknek a confirmátiói oktatásnál s a gymn. hitoktatóknak a vallástanitásnál. Mert hát igaz marad, mit nekünk Tschackert annyiszor mondott a hallei kathedráról, hogy a ki Rómát nem ismeri, az evang. egyházat sem ismeri. Annaic valójában való megismerése symbolikus könyvei nyomán s gyakorlati egyházi következményeiben képezi épen Traub művének legerősebb oldalát. A miért is végig kiséri az olvasót az egyház, a hierarchia (itt részletesen ismerteti a vatikáni zsinat határozatait,) a szentírás és a hagyomány, a szentek és Mária, a megigazulás ós a jó cselekedetek, a szentségek, a keresztség és bérmálás, az úrvacsorával kapcsolatos