Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Utóanyakönyvezés - Tanító javadalmazására rendelt hagyomány illetékmentes - Áttérésre vonatkozó rendelet

<602 A katholikus papnak kötelessége mindazon gyermekeket megkeresztelni, kiket hozzá küldenek és pedig mindenféle „új rendre" való tekintet nélkül. Az egyedüli zsinórmérték e tekintetben a szülők akarata. A szülő a paphoz oda küldi gyermekét, a pap köteles azt megkeresztelni. Vannak ugyan szülők, akik csak azért küldik a jogilag protestáns gyermeket keresztelésre a katholikus paphoz, mert ott stólát nem kell fizetniök s mert úgy is tudják, hogy a gyermek kénytelen lesz törvény erejénél fogva protestánssá lenni. És a katholikus pap mégis tartozik ezt a gyermeket megkeresztelni, mert a keresztelés parancsa, abszolút parancs. Azon tehát a katholikus pap csak sajnálkozhatik, ha látja, hogy a protestáns lelkészek, akik a keresztelésért pénzt vesznek, anyagilag károsodnak, de hát ezt a dolgot végezzék el a saját híveikkel és ne a katholikus papok ellen vádaskodjanak. Különben valószínű, hogy a protestáns lelkészek e panaszkodása is csak arra való, hogy a saját elkereszteléseiket fedezzék. Jó lesz tehát, ha a katholikus lelkészek ébren vigyáznak és utána járnak a protestánsok újabb „elkereszteléseinek," mert ha nem csinálnának ilyeneket, nem kiáltanának oly hangos szóval." (Jó lesz ezt tudomásúl vennünk !) Megjelent: Német nyelvképző iskola, gyakorlati példákban. Olvasás, nyelvtan, és fogalmazás egyközpontú körökben, a polgári iskolák számára irta Szirmai József. 4 dik rész. Budapest, Franklin-társulat. 1898. Ára kötve 60 kr. Német olvasó- és nyelvgyakorló könyv, a népiskola III. és IV. osztálya számára, irta Klingenberg Jakab. Budapest Franklin-társulat. 1898. Ára kötve 50 kr. TUDNIVALÓK. Tanitók javadalmazásának javítására rendelt hagyományok illetékmentesek. (Az indokolásból: „Mert az 1868. évi 23. t, cz. 20. §-a szerint a tudományi, közoktatási ós közjótékonysági czélokra rendelt hagyományok illetékmentesek ; . . s mivel a tanitó a közoktatás érdekében működvén, a tanitó javadalmazására fordított összeg közoktatási czélra fordítottnak tekintendő.") Közigazgatási biróság. (18,262./897. p. sz.) Tekintettel arra, miszerint az 1894. évi 33. t. cz. végrehajtása tárgyában kiadott utasitás J23. § ának harmadik bekezdése szerint az ezen törvény hatályba lépte előtt történt, de a felekezeti anyakönyvekbe be nem jegyzett születések és halálesetek utóanyakönyvezése kötelező, tekintettel továbbá arra, hogy az utóanyakönyvezések körüli eljárás tárgyában kiadott 113,357./895. ós 10.221./896. számú belügyminiszteri körrendeletek értelmében az utóanyakönyvezés adatai hivatalból az anyakönyvvezetók által nyomozandók : ennélfogva az ezen czólból a nyomozás során hivatalból, hivatalos használatra beszerzendő okiratok és anyakönyvi kivonatok az elólhivatkozott utasitás 45. §-ának g) pontja értelmében illetékmentesek, úgy azonban, hogy a kérdéses okiratokon a beszerzés czélja mindig feljegyzendő. (Belügyminiszter, 91,856./898. sz.) RENDELETEK. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministernek 1898. évi 78735. sz. a. kelt körrendelete valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetből más hasonlóan bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetbe való áttérés — illetve abból való kilépés alkalmával az 1868. LIII. t. cz. 3. §-ának második bekezdése értelmében adandó nyilatkozat tárgyában. Valamennyi felekezeti főtiszt, egyházi főhatósághoz. Valamennyi köztörvényhatósághoz. Az 1868, LIII. t. cz. 1—8. § ai megszabjáfc amaz alapszerűségeket, a melyeknek betartása mellett a t. cz. 1. § a értelmében mindenkinek szabadságában áll más hitfelekezet kebelébe s illetőleg más vallásra áttérni. Különösen pedig a felhívott t. cz. 3. §-a rendelkezik az iránt, hogy az áttérni kívánó az áttérés iránt megfelelő módon s helyen első ízben tett nyilatkozatától számítandó tizennégy nap eltelte után a megtörtént első nyilatkozathoz képest megfelelő módon s. legföllebb 30 nap eltelte előtt áttérési szándékát újból kijelenteni tartozik ; mert az áttérés a felhívott t. cz. 6. 7. §-ai értelmében csak ezen alakszerűségek betartása, illetve az ennek alapján nyert két rendbeli bizonyítvány előmutatása folytán nyer befejezést s lesz a t. cz. 1. § ának rendelkezéséhez képest alakilag is érvényes. Ujabban ismételten előfordult oly eset, hogy az áttérni kívánó fél a felhívott t. cz. 3. § a értelmében másod ízben is kijelentendő áttérési szándékát, az első nyilatkozat tételétől számított 14-ik napon jelentette ki, s igy az ily utóbbi kijelentés — az imént felhívott §. második bekezdésében foglalt ama szabálynak, hogy a másodízben teendő nyilatkozatnak az első ízben tett nyilatkozattól számítandó tizennégy nap eltelte után, — tehát a naptári tizenötödik napon — kell történni, — meg nem felelt, s ehhez képest az áttérés az idézett t. cz. 1. §-a értelmében megengedett áttérésnek nem volt tekinthető.