Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Temető - Semberi Imre

<603 Hogy elejét vegyem mindama káros követ­kezményeknek, a melyek az ily érvénytelen átté­résből az érdekelt telekre nézve származhatnak, a szóban forgó nyilatkozat átvételére jogosított illetékes lelkészek (rabbik,) az illetékes egyházi (illetve világi) hatóságok által figyelmeztetendók volnának arra, hogy hasonló esetekben a szabály­szerű második nyilatkozat, illetve az áttérés érvé­nyességének érdekében különösen tartsák szemük előtt azt, hogy a szóban forgó második nyilatko­zatnak az első nyilatkozattól számitandó tizennégy nap eltelte után kell történni. S az áttérés befejezését a többször felhivoti t. cz. 6. 7."§-ai értelmében az a lelkész (rabbi) is, a melyiknek vallásfelekezetébe az illető fél át akar térni, csak akkor tekintse érvényesnek, ha a felmutatott bizonyítványok a fent kivánt határidót beigazolják. Az 1895. XLIII. t. cz. 21. 22. §-ai az 1868. LUI. t. cz. 1—8. szakaszaiban foglalt rendelkezéseknek hatályát minden bevett és tör­vényesen elismert vallásfelekezetre kiterjesztette, a felhivoti t. cz. 23. §-a értelmében pedig arra, a ki a bevett, vagy törvényesen elismert vallás­felekezetek valamelyikéből kilépni óhajt, az 1868. LIII. t. cz. 1 — 5. és 7. §-ai nyernek alkalmazást azzal a módosítással, hogy az „áttérés" szó he­lyett „kilépés" értendő, továbbá, hogy az idézett t. cz. 4 és 5. §-aiban említett bizonyítványok az illetékes első fokú közigazgatási hatóságnál mu­tatandó k fel. Mindezekhez képest, de már az 1895. XLIII. t. cz. 5. § a értelmében is nyilvánvaló, hogy valamely bevett vagy törvényesen elismert vallás­felekezetből való kilépés, illetve az ebbeli szán­dék kijelentésének érvényessége, a határidő szem­pontjából is ügy ítélendő meg, mint az áttérésnél. T E M E T o. .1 Sembery Imre 1803-1898. Fáradt és megterhelt jövevény vaía e földön felsó-szűdi Sembery Imre. a nagyhonti ev. es­perességnek hat évtizeden át munkás s a selmeczi ev. lyceumnak félszázados áldozat­kész érdemes felügyelője, a ki f. é. október havá­nak 18-án Istenben elszenderült. Holtteste a szúdi családi sírboltba helyeztetett el nyugalomra okt. 20-án. A gyászszertartást Haendel Vilmos főes­peres végezte F u c h s z János bagonyai és Schulcz Samu egyház-maróthi lelkészek segéd­lete mellett. A főesperes emelkedett hangú gyász­beszédet mondott, a sírnál pedig H en ta 11 er Lajos orsz. képviselő hatásos szónoklatban mél­tatta az elhunyt férfiú hazafiúi érdemeit. A gyá­szoló rokonságon felül a végtisztességnél jelen voltak Laszkáry Gyula kerületi egyházfelügyelő, Laszkáry Pál esp. másodfelügyelő, Horváth Miklós kir. tanácsos, Czibulya László alispán, Hederváry Antal, Ivánka Zsigmond, Pong­rácz István tábornok, Bartakovics Ágost cs, és kir. kamarás, Marek Károly főszolgabíró, Totovics Kálmán főszámvevő és többen. Az ev, lelkészi kaiból azonban fenti hármon kivül többen nem voltak. E hibát — melyet némileg ment a szakadó eső talán — jóvá tették f. é, nov. 24-én, a mikor a S emberi emlékét is megtisztelni hiva­tott rendkivüli esperességi közgyűlés alkalmára szép S7ámmal sereglettek össze, hogy leróvják a kegyelet adóját a régi egyházi felügyelő munkás iránt, kinek működését emlékbeszédben feltárni iparkodott alulírott. Az Úr házában — nem emberiinádás mód­jára, de a munkát megillető tisztelettel — emlékez­tünk meg egyházmegyénk s vármegyénk neveze­tes eme históriai alakjáról, a ki töméntelen vihart látott s megérzett száz éves tölgyként helyén nagy szilárdan oly sokáig állott ! Hát igen! 5 év híján 100 év előtt született Sembery Imre Szúdon, mint S e m b e r y László s Ivánka Apollónia gyermeke. Eljátszván gyer­mekkora játékait, ifjúvá, majd férfiúvá növekedett test s főleg lélekben. Mert teste gyönge, lelke mindig erős vala. Sokat olvasott s sokat tudott is. S a mit tudott, annak alkalmazásához látott s értett is. Különben pedig, a mint ismertük a eddigi életerői rajzolása szerint is jellemző őt, éles ész, jó logika; élénk s ruganyos szellem; haté­kony szónoki erő ; csöndes nyugodt beszéd, de a mellett komoly hideg modor, továbbá minden ön­hasznot visszautasító puritán tiszta felfogás, mely­lyel nem fért össze a népszerűség hajhászása : ime ilyen volt nagyjából Sembery Imre. Családot is alapított. Első neje : garamszeghi G é c z y Johanna ; a vele kötött házasságból szár­mazott Sembery István, kinek szintén hasonnevű fia van. Góc zy Johanna halála után másodszor is megnősült Szúdnak dúsgazdag ura, mainthali Meiszell Irén úrnőt vévén feleségül, a ki most özvegyen maradott. De nemcsak családot alapított, hanem, — s ez tette őt nagygyá — munkamezőt keresett és talált is, még pedig a politikai és az egy­házi pályán. A politikai téren jelszava volt: kitartani az elvek mellett rendületlenül. Ezt tartotta, mint a függetlenségi párt állhatatos hive,

Next

/
Oldalképek
Tartalom