Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Pukánszky Béla. Az anyag, a bűn és a halál eredete az ó-testamentom szerint

dományi világnézetükre vonatkozólag műveikben és a nevüket viselő iratokban találunk, minden kétséget kizárólag megállapíthatni három tényt, a mely bennünket jelenleg érdekel. Először, hogy ezen világnézetük nagyon kezdetleges és fejletlen volt, s egyáltalán nem állott magasan koruké fölött. A föld nagyságára, a naphoz ós a többi égi testekhez való viszonyára vonatkozó képzeteik sem pontosabbak, sem részletesebbek nem voltak koruk miveltebb népeinek hasonnemű ismereteinél ; a természeti jelenségeknek, szélnek, esőnek, viharnak magyarázatában szintén koruk naiv álláspontján maradtak. Másodszor, hogy az a kérdés: honnan ered az anyag, a melyből a teremtmények formáltattak, egyáltalán föl sem merült náluk. Végül harmadszor, hogy azon eszméjük alapján, a melyet Jahvéről, a világ uráról maguknak alkottak, a prophetizmus legkiválóbb képviselői az utóbbi kérdésre válaszul bizonyára azt adták volna, hogy az anyag is Jahve teremtménye. A teremtés műveinek létrehívása és azok felsorolása kivált a költőknek adott fenséges leírásokhoz kínálkozó kifogyhatatlan gazdag és magasztos tárgyat. S tényleg az ó-testamentom szent könyveiben számos költemény és költői szakasz maradt reánk, a melyek ezen themának kidolgozásai. Különösen gazdag ilyen leírásokban Ijjob könyve, a párbeszédekben is, de főleg a műnek befejezésében. Az ilyen leírásoknak terjedelme is legnagyobb, jelen czélunkra is legtanulságosabb példáját tartalmazza az első theophania

3). Ez is, a többi rokontárgyú költemények és szakaszok is bővebb és részletesebb rajzát tartalmazzák ugyan a teremtés folyamatának és a teremtmények felsorolásának, mint a próféták alkalomszerű nyilatkozatai, de általában a mindenség alkotásának ugyanazon naiv felfogásából indulnak ki, mint amazok. A föld fundamentomának lerakását egy óriási épületéhez hasonlónak irják le; a mérlietlen óceánt, mint szoros korlátok közé rekesztett szilaj tömeget; a fényt, a világosságot és sötétséget, mint finom anyagot, a melyek időnkint a számukra kijelölt utakon táraikba vonulnak vissza. Ezen költői leirások szerzőit is ugyanazon gyakorlati czél vezeti, a mely a prófétákat: a teremtés műveinek ós csodáinak felsorolásával, a természet titokzatosan ható erőinek, rejtélyes je3) Ijj. 38, 4—39, 30. — A Zsoltárkönyv e tárgyú költeményei közül legyen elég a 104. Zsoltárt raegemliteni. lenségeinek s örök rendjének rajzával megfelelő, vagy legalább megközelítő fogalmat akarnak kelteni az olvasóban a teremtő nagyságáról, hatalmáról és gondoskodó szeretetéről. Az ő képzeletük ós speculátiójuk szárnya még szintén akad meg azon kérdésben, hogy hát a teremtmények anyaga honnan ered. A teremtés lefolyását valamennyi izraeli irók között legrészletesebben rajzolja az „Őstörténet könyvének" szerzője, vagy az úgynevezett papi iró, és a Jahvista. A két rajzot most a Genesis első fejezeteiben egymás mellett találjuk

4). Az utóbbi, mely a Hexatecuh prophetikus elbeszéléseinek első Jahvés szakaszát képezi, az Őstörténet könyvével való egyesítésekor, sőt már előbb, a Hexateuch történetének régebbi folyamán némi változásokat szenvedett,

5) s egyes világos nyomok arra engednek következtetni, hogy az eredeti elbeszélés részint bővítve, részint megrövidítve lett. Igy mindjárt a Jahvistát jellemző istennév, -a mely az Őstörténet könyvében a Mózesnek lett első kijelentésig

6) sehol sem fordul elő, a megelőző perikopában sem, a melyben pedig kétségtelenül Izrael istenéről és ennek művéről van szó, rendesen módosítva van, s az elbeszélés jelen alakjában többnyire Jahve isten összetételben lép fel. Ez az összetétel nem magától a Jahvistától ered, hanem a Hexateuch valamelyik szerkesztőjétől, a ki ezen módon akarta a két névnek feltűnő és semmi átmenet által sem közvetített váltakozását kevésbé felötlővé tenni. De Goeje után számos magyarázó

7) idegen eredetű bővítésnek tekinti az Eden kertjének helyrajzát is, a mely közelebb meghatározza az első ember első lakhelyét, s fogalmat ad annak termékenységéről.

8) A kertet egy négy ágra szakadó folyam öntözi meg. Az elsőnek neve Pison; ez körülfolyja Havila földjét, a melynek legnevezetesebb termékeit a leírás szintén felsorolja. A második folyó a Gichon, a mely Kus földjét futja körül; a harmadik a Hiddegel, a mely Assurtól kelet felé folyik, a negyedik a Phrat. E négy név közül a két utolsónak, a Hiddegelnek ós Phratnak jelentésére nézve nincsen <) Gen 1, 1-2, 4 a) ós 2, 4 b-25. 5) Lásd a Commentárokat, küln. D i 1 l-jn a n n, Genesis 6, 40 kk. 6) Ex. 2, 6 kk. 7) A Genesis kritikai szövegének legújabb kiadója is 1» Ball, The Book az Geuesiz. Critical edition etc. (The Saceed Broksof the Old Test.) 2. 47 1. 8) Gen. 2, 10—14.