Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Hetvényi Lajos. Bíráló bizottsági jelentés a confirmatói pályaművekről

31 nyokra teljesen reá illó tartalom. Ezt támogatja végül azon körülmény is, hogy az utóbbi ket éneknek egy és ugyanazon, egészen magyaros jellegű külön dallama van. Nagy Lajos chorálkönyvében a „Minden e földön csak elmúlandó" dallamának szerzőjéül is Aáchs Mihály van felvéve. S én sem tartom lehetetlennek, sót némi valószínűséggel bir, hegy az eredeti énekszöveg s a hozzá teljesen illő külön eredeti dallam egy sziv és lélek munkája. Eme szép eredeti magyar dallamunk lágy hangnemben van irva, s megtartja a magyar népdalok ama szokását is, hogy a kezdő motívumot a quintában imitálja. A dallam sokkal szebb úgy, ha tíz szótagot énekelünk egy sorban és nem ötöt. A „Szivem keserűségét" dallamára Aáchs a „Sollt es gleich bisweilen" német dallamot használta fel egy szótaggal megkurtítva. Ez is igen szép dallamunk s magyar gyülekezetünkben ma is igen kedvelt és népszerű. (Folyt, köv.) Bíráló bizottsági jelentés az „Evang. Egyház és Iskola" szerkesztője által kitűzött konfirmációi tankönyv pályázatáról. (Folytatás.) 3. Jelige: „Meg kell újulnotok a ti elméteknek lelke szerint. Ez a munka nagy szorgalomra vall, a tárgy beosztása, menete helyes, arányos. A kérdések világosak, a feleletek is kerekdedek, úgy hogy a gyermek nagyobb nehézség nélkül megtanulhatja. Egyes meghatározásai azonban helytelenek. P. o. azt mondja, hogy „Krisztusnak a halált azért kellett elszenvednie, mert Isten igazságosságát az emberek sok nagy bűnéért csak az Isten Fiának halála engesztelhette ki." Mint több munkában, úgy ebben is a „Our Deus homo ?" theoriája kisért. Mint fentebb emiitettük, ez határozottan keresztyénellenes tan. mert kizárja a hit által való megigazulás tanát s a megigazulásnál kizárja Istennek kegyelmét. Mert lia Krisztus Helyettünk elszenvedte a büntetést, akkor nincs szükségünk arra, hogy hit által a szentlélek segitő erejével Isten kegyelme útján elsajátítsuk Krisztus érdemeit, nem szorulunk Isten kegyelmére, mert ha Krisztus lefizette helyettünk a váltságdijat, akkor Istentől követelhetjük a mi jussunkat s Isten nem lesz többé a mi szerető mennyei Atyánk. Továbbá az Anselm-féle theoria magával Istennek igazságosságával is ellenkezik. Továbbá lényeges hiba az is. hogy a keresztségnek kegyelem-eszközszerü jelentőségét nem emeli ki. -— Bibliai tájékozatlanságra mutat az, midőn azt mondja, hogy „Eszter könyve" a perzsák elleni győzelmes háborút beszéli el és az „Énekek éneke" a házas élet boldogságát festi." Bibliai tájékozatlanságra vall az az állítása is, hogy a gyülekezet előtt történt hitvallás szokása az apostoloktól maradt ránk, mert az első keresztyének közül csakis azok járultak az Úr asztalához, a kik bebizonyították, hogy ismerik az Üdvözítő tanítását és fogadást tettek, hogy Jézus Krisztus üdvözítő evangéliumához örökké hivek maradnak." Itt az úrvacsorájához járulást összetéveszti az egyházba való felvétellel. — Fogalmi tévedés p. o. az, midőn ezen kérdésre: „Mitől származnak a ker. erények?" — igy felel: „A ker. erények a ker. ember kötelességeinek teljesítéséből származnak." A kötelességnek teljesítéséből még nem származik erény ; az erénynek másik feltétele az erkölcsi indító ok. Ezeken kivül még hibája, hogy a melegséget, a bensőséget, a meggyőződés és őszinte hit erejét nélkülözi. Mindazáltal mind terjedelem, mind stiláris korrektség, mind gyors menet és világos előadás tekintetében a többi pályaművek között kiváló helyet foglal el s igy figyelemre méltó, tekintetbe vehető munkának Ítéljük ; de jelen alakjában kiadásra nem alkatmas. 4. Jelige: „Hagyjátok a gyermekeket hozzám jönni, mert ilyeneké a mennyeknek országa. Ezen munkának már czime is feltűnő : „Az evangyeliomi ker. vallás, egyháztörténelmi keretben." Az előszóul irt utasításban meg akarja okolni, hogy a confirmátiói oktatás anyagát miért foglalta egyháztörténeti keretbe ; de érvei egyáltalában nem bizonyítanak eljárása helyessége mellett A hitnek, a vallásnak rossz meghatározása után áttér a vallások ismertetésére. A zsidó vallást az ó-szövetségi történet, a ker. vallást pedig az új-szövetségi történet hiányos előadása és az egyháztörténet ismertetése által akarja a gyermek előtt feltoghatóvá tenni. Jézus tanítását 5 pontban foglalja össze, de ez az 5 pont is telve van hibákkal. A munka tárgya nem felel tehát meg a konfirm. káté követelményeinek ; az alak és előadás sem, a mennyiben az közlő, ez pedig olyan, hogy a gyermek nem képes megtanulni. Terjedelme ellen is van kifogásunk, a menynyiben rendkívül bő; ezt maga szerző is érzi, a mennyiben az előszóban utasítást ád arra nézve, hogy a konfirm. vizsgán mit szokott kihagyni. Erre vonatkozólag már fentebb megmondottuk véleményünket. Az a legérdekesebb az egész munkában, hogy egyháztörténeti keretben akarja a konfirm. tárgyát előadni, — a mi különben sem egyéb, mint