Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Hörk József. Templom és hazafias ünnepély

Tizenhatodik évfolyam. 20. szám. Orosháza, 1898. május 19. EVANG. BGfHAZ ES ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . . O frt. Fél évre ... 3 . Negyed évre 1 frtPiO kr. Egy szám ára IS kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal Ennél kisebb 8 frt » « , 1 Bélyeg külön 30 kr. Templom és hazafias ünnepély. A „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap" 1871. jún. 25-diki, 26-dik számában a 814—818. lapon •őszintén és nyiltan, részletesen kifejtett öt okból mondottam el, miért nem való a politika a szószékre. — Szabad legjen ezen maholnap 27 esztendővel ezelőtt megirott czikkem bevezetését egykét szó bepótlásával, — de a lényegnek teljesen érint3tlen hagyásával — újra elmondanom : „Mint az isteni eredetű vallás az emberi intézmények közül, úgy az egyházi szószók a többi szószékek közül eredete, tárgya, illetőleg czéljánál fogva kiválik. A vallás tárgya isten s üdvünk. A szószékek tárgya különböző, sokszor nem tiszta czélok elérése s csak az egyházi szószék az, melynek egy és ugyanazon tárgya és czélja van mindig s ez az istenországának terjesztése, épitóse, a vallásosság emelése. Csakis ezen czólból állíttatott ez fel és nem másért. Épülni, vagyis : megnyugodni, új életerőt, új hitet, új életet ölteni jár templomba az ember; még pedig az örök, az isteni igazságok tárházából, a szentirásból, melyet az egyházi szószéken a lelkész magyaráz, megvilágosít, alkalmaz. Az örök, az isteni igazság egy, isten parancsolata egy, az erkölcstan, a hit szava is egy. (Eplies. 4. V. 4. 5. 6. különösen V. 5., Róm. 10. V. 12., Galat. 3. V. 28.) Ezek felett kételkedni ugyan lehet, de azokat megtagadni még senkinek sem sikerült. Ezek az egész emberiség örök birtokai, (1. Kor. 12. V. 13. stb.) úgy, hogy csak szánnunk lehet azokat, a kik ez örök igazságok felől tudattal, sőt talán sejtelemmel sem birnak. A politika azonban változó, a nézetek nagyon különbözők ; a politika tárgya nem isten, sem pedig az erkölcs, tehát nem a hit, a hitélet s így a politika az egyházi szószékre nem tartozhatik." Haza, győzelem, királyérti esedezések nem politika!" . . . — Aiáirom ma is ezen 27 évvel ezelőtt mondott szavaimat, irott czikkemet. 1882-ben, Eperjesen nyomatott és kiadott „Liturgika, vagyis az istentisztelet elmélete" czimű művemnek II. rósz. I. fejezet 13—18. §-aiban „az istentisztelet lényegéről" szólván, a 15-dik §-ban kifejtem, végeredményképen kihozom, hogy „a keresztyén istentiszteletnek alapja a Krisztus és az ő egyháza, vagyis a Krisztusban megjelent isteni kegyelem és az egyház, mint ezen a Krisztusban megjelent isteni kegyelem működési tere. Ezt nyújtja nekünk az isten és mi, kik mint szomjazok az élet, a szellemi élet tiszta forrásához kívánkozunk, hálával fogadjuk az isten jótéteményét és kitárjuk előtte sziveinket, odaadjuk néki magunkat ; — vagyis : az isten részéről jő a felhívás, az ige, az áldás, a kegyelem, az üdv stb., — az ember részéről az istenhez való csatlakozás, a hit, — a kérés, könyörgés, hála és fogadalom, — ós mindennek felajánlása istennek. — És épen ez utóbbi által tágul az ünnep köre, mert a mint a vallás bennünket a természetes, az e világi életből az isteni életbe vezérel : az isteni életben való részvételünk ismét e világi életünkre is kell, hogy á 1 d ó 1 a g és igy ós ez által m e gszentelőleg hasson. A miből consecratiók ós dedicatiók == felszentelések következnek, a mennyiben azon idő, az egyházi év, azon tér, a templom stb., azon személy, a pap, és azon tárgy (res sacrae), a melyekben és a melyek által az isteni ünneplés eszközöltetik, elkülönittetnek a természetes állapottól, czóltól ós használattól, — és a mennyiben azután mindennek, tehát az egész földi, emberi állapotnak részesülnie kell az isteni áldásban és védelemben, tehát a tűzhelynek = a háznak, (a ha-