Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Publicanus. Házasságon kívül született gyermekek törvényesítése

1. Ha a természetes apa törvénytelen gyermekét akkor nemzette, mikor egy másik nővel (nem a gyermek anyjával) élt törvényes házasságban : ez esetben, habár később első neje halála vagy törvényes elválásuk után elveszi is a gyermek anyját, ezen utólagos második házasság által a gyermek nem törvényesithető, mert nem volt meg a nemzés idején az apára nézve a törvény által megkövetelt szabad, kötetlen állapot. Ilyen esetben hiába folyamodik az apa gyermekének törvényesitéseért. (Lásd a V. K. Min. 1896. márcz. 27-én 2230. sz. a. kelt rendeletét. Hivat. Közlöny 1896. 8. sz.) 2. Törvényes házassági viszony tartama alatt idegen férfi által nemzett gyermek a nemző atya által, az anyával kötött házasság következtében még az esetben sem törvényesithető, ha az előbbi férj a gyermek törvénytelen ágyból való származását birói úton állapította meg. (V. K. M. 1896. jul. 27-én 36,955. sz. a. kelt rend. Hiv. Közi. 16. sz. 1896.) 3. Azon törvénytelen gyermek, a kit állítólagos nemző atyja életében sem közokiratba foglalva, sem pedig ily nyilatkozat átvételére illetékes hatóság előtt élő szóval általa nemzetinek el nem ismert, utólagos házasság által nem törvényesithető. (V. K. M. 1897. febr. 5-én 5729. sz. a. intézv. Hivat. Közi. 1897. 4. sz.) Felmerülhet ez utóbbi pontnál az a kérdés, vájjon a házasságon kivül született olyan gyermekek, a kiknek születési anyakönyvébe a lelkész régebben, az újabb kormányrendeletek kiadása előtt és régi egyházjogi könyveink utasítása szerint irta be az utólagos házasság alapján való törvényesitést, valósággal a világi hatóság előtt is törvényesített gyermekeknek tekintetnek-e ? Szerintem a régi gyakorlat alapján, de meg ez újabb rendelet értelmében is, minthogy az anyakönyvvezető lelkész illetékes volt az élőszóval vagy Írásban kijelentett apai elismerésnek átvételére és a törvényesitésnek bejegyzésére, a fentebbi módon törvényesített gyermeket a világi hatóság is törvényesítettnek fogja elismerni. Visszahatólag, azt hiszem, a miniszter sem szabhat nias törvényt. S tudtommal csak a kilenczvenes évek óta kívánta meg, hogy a törvényesítési esetek elbírálás és határozat végett hozzá felterjesztessenek. Az 1893. éviJJJLA3. és 37,490. sz. rendeletekben mondatik kf, hogy a lelkész az anyakönyvekben miniszteri engedély nélkül semminemű kiigazítást, pótlást és legcsekélyebb bejegyzést sem tehet. Olyan esetekben, midőn a szülők utólagosan házasságra léptek, de a tör vény esi cés megtörténte előtt az anya halt el, az apa elismerése és vallomása alapján törvényesíttetik a gyermek. Ilyenkor azonban az anya részéről is hallgatnak ki tanúkat (nagyszülők, keresztszülők, rokonok, községi elöljáróság) a felől, hogy az anya is életében a férjet, tartotta-e a házasság előtt született gyermek természetes apjának. Hà a szülők a gyermekek nemzése után mással kelnek össze és csak ezen házasság megszűnése után kötnek egymással házasságot, azért ez által a korábban együtt nemzett gyermekek mégis törvényesíthetek. (Kovács A. jogtana 634. 1.) IV. Miként kell az elrendelt törvényesitést az egyházi an y a k ö n yvekbe bejegyezni? Törvényes és törvényesített gyermek. Az 1895. okt.. 1. előtti egyházi anyakönyvek állami intézkedés alapján bírván közokirati hitelességgel, önként következik, hogy az ezekben eszközlendő utólagos bejegyzések alakszerűségét is országos törvény, illetve ezen alapuló kormányrendelet szabályozza. Az elrendelt törvényesítések bejegyzésénél a miniszter a következő szabályok megtartását követeli : 1. Minden utólagos bejegyzés, tehát a törvényesítésre vonatkozó bejegyzés is az illető anyakönyvi tétel „Jegyzet" rovatába iktatandó. 2. Az eredeti bejegyzések a többi rovatokban épségben hagyandók. Azokhoz sem hozzá jegyezni, sem azokból törölni, sem megjegyezni, hogy „ez eredeti bejegyzések épségben hagyása mellett." S valahányszor a miniszter az általa bekívánt újabb kivonatból azt látja, hogy a lelkész az eredeti bejegyzéseken mégis változtatott, (mert ez is megtörténik,) jön a „megrovási kaland," újabb intézményt küld s ugyancsak bajos lesz az újabb helyesbítő szavaknak a rendesen szűk „Jegyzet" rovatban helyet szorítani. 3. A törvény esítésre vonatkozó leiratban szószerint közölve vannak a bejegyzendő szavak. Rendszerint így: „A gyermek az ág. h. ev. anyának a természetes atyával r. kath. vallású Kis Ferenczczel Karakó-Szörcsökön 1890. nov. 2-án kötött házassága folytán törvényesíttetett." 4. E mellett hivatkozni kell a miniszteri in-