Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Publicanus. Házasságon kívül született gyermekek törvényesítése
tézvóny keltére és számára ilyenformán : „Bejegyeztetett a vallás és közokt. m. k. min. 1897. május 7-én ...sz. a. kelt rendelete alapján. 5. A miniszteri intézvény hitelesített másolata a mellékletekkel együtt a lelkészi irattárban őrzendő meg. Ilyen bejegyzés mellett az anyakönyv s ennek újabb kivonata világosan feltünteti azt. hogy a gyermek mint törvénytelen született s csak utólagos házasság által törvényesíttetett. Ez kellemetlen dolog a szülőkre s az illető felnőtt gyermekre nézve is. Kérik a lekészt, adjon nekik olyan keresztelő levelet, a melyen a „törvénytelen" szó nem szerepel. A lelkész hajlik a kérésre és ilyenkor követi el a szabálytalanságot. A miniszter szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy az anyakönyv és a róla kiadott kivonat világosan feltüntesse : mi volt az eredeti bejegyzés és mi volt az utólagos. Folyamodtak már azért is a ministerhez, hogy engedje meg oly kivonat kiállítását, melyben az eredetileg törvénytelen származás feltüntetve nincsen. A miniszter megtagadta a kérést. Határozatát azzal indokolta, hogy a törvényesítésnek a „Jegyzet 1 , rovatba való beiktatása folytán az anyakönyvnek egyetlen eredeti bejegyzése sem törölhető, illetve nem jöhet változtatás alá ; de meg a törvényes születésű és az utólagos házasság által törvényesített gyermek közt különösen az első szülöttségből származó jogokat illetőleg lényeges külörnbség van; és az utólagos házasság által törvényesített gyermekek nem „törvényes", hanem „törvényesített" gyermekek. (V. K. M. 1895. évi 69,937. sz. intézv. Hiv. Közi. 1896. 2. sz.) Jól emlékszem arra, hogy évekkel ezelőtt egyházi lapjainkban tekintélyes helyről azt ajánlották, hogy az ily utólag törvényesített gyermekek számára ne anyakönyvi kivonatot, hanem születési bizonyítványt állítsunk ki, melyben a gyermek törvényesnek írható s így nem kell az apja bűnéért szégyenkeznie. A miniszter fentebbi rendelete értelmében ez nincs megengedve. Különben is a világi hatóság a születés igazolására mindenkor kívánhat teljes szövegű anyakönyvi kivonatot. Y. A törvényesítés czéljából kiadott anyakönyvi kivonatok. Ezek kiállítási díja ós bélyegmentessége. A hivatalosan bekért újabb keletű kivonatok. A törvényesítés czéljából benyújtott kérvényt, mint láttuk, több anyakönyvi kivonattal kell felszerelni. Ilyenek : a gyermek születési, a szülők házassági és esetleg az anyának halotti anyakönyvi kivonata. Ezek a kivonatok a felek kívánságára bélyegmentesen állíthatók ki. Valamint bélyegmentes maga a kérvény is. De az iratokra reá kell írni a kiállítás czélját és a bélyegmentességet biztosító §-t. Vájjon hát ez melyik? A bélyeg-mentesség tekintetéből a törvényesítés úgy vétetik, mint anyakönyvi bejegyzés vagy kiigazítás. Már pedig erről az 1894. évi XXXIII. t. cz. 32. §-a ezt mondja: „Az anyakönyvi bejegyzések, valamint a rájuk vonatkozó tárgyalások díj- és bélyegmentesek." A „díjmentes" a polgári anyakönyvvezetőt illeti, a ..bélyegmentes" minket is. Részletesebben magyarázza e törvényczikket a belügyminiszter 60,000'895. számú utasítása, melynek 99. §-a szerint: „A kiigazítás kérdésében tartott közigazgatási eljárás során az összes beadványok, felvett jegyzőkönyvek, hozott határozatok, általában az egész eljárás az A. T, (1894. XXXIII. t. cz.) 32. §-a értelmében bélyegmentes." Igaz ugyan, hogy e törvény és rendelet legközelebb a polgári anyakönyvvezetésre vonatkozik, de a dolog természetéből folyik, — mint ezt a pénzügyminisztérium egyik magas szaktekintélye a bélyeg- és illetéktörvényeket magyarázó legújabb művében ki is mondja, — hogy „az 1895. okt. 1. előtti egyházi anyakönyvek kivonatai bélyegmentesek, ha oly czélokra állíttatnak ki, melyre a polgári anyakönyvekből vett kivonatokra nézve is bélyegmentesség van biztosítva." A törvényesítéshez megkívántató kivonatokat tehát ilyen felirattal kell ellátnunk: „Anyakönyvi bejegyzés (vagy kiigazítás) czéljából az 1894. évi XXXIII. t. cz. 32. §-a (vagy a 60,000/895. sz. belügyminiszt. utasítás 99. §-a) alapján belyegmentes." Az ily czélra kiállított kivonatok tehát bélyegmentesek. De nem kötelezhető a lelkész arra, hogy a kivonatokat magán felek számára ingyen, díjmentesen állítsa ki. Joga van itt minden egyes kivonatért a hiványilag megállapított kiállítási díjat szedni. Szegényeknek azonban, kiket talán a
