Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Homola István. Felekezeten kívüliek

-— mondja Dr. B. L. — a legnagyobb mértékben megnyugtató és egyelőre semmi tekintetben veszedelmet nem igérő állapotokról referálhat ada tai nyomán. — Számadatai meglepetést hoznak de a jobbik irányban : nem százezrekre rug a fe_ lekezeten kivül állók száma, mint azt a törvényhozás előtt remélték — hanem nem is egészen négyezerre. A közhitelességű jegyzékekből gyűjtött adatokból a főeredmény az, hogy 1896-ban, a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény életbeléptének első esztendőjében — a mikor minden valószínűség szerint aránytalanul magasabb számokat lehetett várni, mint a következő évekre — mindössze 39Í0 egyén lépett ki felekezetéből. Ez a főeredmény megnyugtató meglepetésül szolgálhat, a részletek még több érdekes — és ép oly megnyugtató — vonással járulnak a felekezeten kivül állók viszonyainak ismertetéséhez. Feltűnő mindenekelőtt az, hogy a városi törvényhatóságokban csak 446-an léptek ki felekezetükből. — Magában Hód mező-Vásárhelyen azonban 227 volt a kilépettek száma, több mint fele a városokban összeirt összes felekezeten kivül állóknak. — Nyilvánvaló tehát, hogy a városi lakosság nem nagy hajlandóságot mutat a felekezetközi állásra. — A nagyobb intelligencziáju Pozsonyban, Kolozsvárott, Temesvárott egyetlen egy felekezeten kivüli sem találtatott 1896-ban; Kassán (róm. kath. férfi) és N.-Váradon is csak egyegy ember lépett ki a felekezeti kötelékből. — Budapest félmillióból, sokféle elemből álló, kevert népességéből mindössze csak 58 lélekkel szaporította a felekezetköziek számát. Ezek a számok meggyöngitik azt az aggodalmat, hogy a felekezeti kényszer eltörlése előmozdítja a vallástalanságot. A kettő, úgy látszik, független egymástól. A vallási közönyösség most is, mint régebben, az új törvény meghozatala előtt, megelégszik avval, hogy lelkiismeretében függetleníti magát egyházától, a szakítást formailag is megcsinálni, bár alkalma és joga van már rá, nem tartja szüKségesnek. — Ezt még előnyükre is magyarázhatják az egyházak: akármennyire meglanyhult is hiveik buzgósága, a legtöbbet mégis gondolkozóba ejti, hogy eltépje-e az utolsó szálat, a mi még egyházához fűzi? s a tradicziók, a vallás szeretete, talán a gyermekek érdeke is a legtöbbnél csakugyan erősebbnek mutatkozik a szeparatisztikus törekvésnél, ez az utolsó szál sértetlen marad. A kilépésre vonatkozó okokról a felvilágosítások egytől-egyig nemcsak gyanithatólag, hanem egész határozottsággal szólnak s azt a tanulságot eredményezik, hogy az 1896. év folyamán a felekezeti kötelékből kilépettek túlnyomó nagy részben a nazarénus és a baptista szekták hivei. — A legtöbb felvilágositó levél külön is hangsúlyozza azt, hogy a kilépők már régen, évekkel, sőt évtizedekkel előbb elszakadtak felekezetüktől, hogy a nazarénus vagy baptista szektákhoz csatlakozzanak ; a most bejelentett kilépés tehát csak formailag jelent az elhagyott egyházakra veszteséget, mert a tényleges veszteség már évekkel ezelőtt, apródonkint történt meg. — Kiemeli sok jelentés azt az érdekes körülményt is, hogy a nazarénus vallás terjedése a legutóbbi években nem hogy emelkedik, hanem határozottan csökkenő irányzatot mutat. Tolnamegyében 235 ember lépett ki felekezetéből. — Bács-Bodrog megyében 702, itt a topolyai járásban r. katholikus és református hivők közül 582. Feketehegyen 190, Ó-Moraviczán 230. — Tisza- Kálmánfalvai 31, — nazarénus. — Cservenkán 25. — Kis-Kőrösön és Vadkerten a baptisták hóditottak el 118 hivőt, Orosházán és vidékén 207. — Jellemző, hogy Debreczenből egyetlen felekezeten kivüli sem akadt, mégis kellő gondozásban van ott tehát az egyházi élet. — Annál több a kilépés a kis Csanádban : 466. Mindegyik a nazarénus gyülekezet hive, a legnagyobb rész magyar, körülbelül 80 oláh van és valamivel kevesebb tót. — Kunágota községben 96, Nagylakon 108 (!) a felekezeten kívüliek száma, Makó városban: 199 (!) — Torontálban 531 volt a kilépések száma. A pázdányi járás MagvarIttebe községében 76 ev. ref. vallású lépett ki a papjával való torzsalkodás miatt. — Erdélyre a mozgalom nem terjedt ki. — Itt mindössze 14 felekezeten kivülit irtak össze. — Fiúméban senki sem jelentkezett a felekezeti kötelékből való kilépésre. Az ország egyes hitfelekezetei közül csakugyan a református veszitette el legtöbb hivét. Ezt azonban — mondja Dr. Buday László — nem lehet a felekezeti kényszer eltörlésének rovására irni. — A veszteség régibb keletű s csak külső kifejezését nyerte most. — Nem az a néhány törvény»paragrafus, hanem más, messzebb fekvő okok emelik magasra éppen ennek a felekezetnek veszteségét. — Talán az, hogy hivei a