Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Homola István. Felekezeten kívüliek
természettel legtöbbet foglalkozó, elmélyedésre leghajlandóbb s újabban sorsával legkevésbbé megelégedett magyarság köréből, a nazarénus hit az ő kedélyükre hathatott legjobban. (Az az intensivebb, mélyebb vallásos érzület, az istentiszteletnél a liturgikus részlet tehát még sem oly nagyon kivetni való dolog a lutheránus eklézsiábari '? !) A felekezeten kívüliek közel fele része, 1540 ember jelent a református egyházra veszteséget, a legtöbb 810 a Duna és Tisza közéről való; magából Bács-Bodrog vármegye topolyai járásából 485 református hivő hagyta el egyházát. — A róm. kath. közül 923-an hagyták el felekezetüket; ezeknél is a Duna-Tisza köze mutat legmagasabb számot 553-at; Pestmegyének solti közópjárásából 153 r. katholikus lett felekezeten kivülivé. — Az ág. h. ev. egyház 755 tagot veszített el ; ebből a Tisza és Maros szögére esik 245, Torontálmegye panesovai járására 88. — A görög-keleti vallásból 717-en váltak ki; a legnagyobb rész 597 a Tisza-Maros szögéről való, a hol Torontálmegye panesovai járásából 166, Temesmegye kubini járásából 148 kilépés történt. — A görög-katholikus vallás mindössze 27 hivét veszitette el, a zsidó felekezetekből 28-an léptek ki. — Sértetlen maradt az unitárius egyház, melynek tagjai közül 1896-ban senki sem lett felekezeten kivülivé. Az unitárius egyház a vegyes házasságok alkalmával létesült, a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél is a legkevesebbet vészit. — Lásd erre vonatkozó statisztikai havi közleményeimet a budapesti „Protestáns Egyház és Iskolá"-ban. A református egyháznak nagyobb veszteségét még eklatánsabban megmutatják az arányszámok. — Ez a hitfelekezet az ország lakosságának 14.62%-át képezi, a felekezeten kivüliek számában pedig jóval több, mint kétszeres aránynyal, 38'59%-kal vesz részt. — A római katholikusok az országban 47'84%-kal, a felekezeten kivüliek között pedig 23'13%-kal szerepelnek. — A görög-katholikusok aránya Magyarország népességében 10"96°/ a, a felekezeten kivüliek között pe. dig csak 0'697 0. A görög-keletiek országos aránya l3'647o, a felekezeti kötelékből kilépettek között pedig 17-977o. — Az ág. h. ev. egyház az ország lakosságának 7-87o-át képezi, a felekezeten kivüliek számában 18"927»-ot ; a zsidók végre 4-67Va-nyi országos arány mellett a felekezeten kivüliek közt csak 0'7 7o-ot képviselnek ; — országos arányainál magasabban részesedik tehát a felekezeten kivül állók számában a két protestáns és a görög-keleti felekezet; alacsonyabb arányszámmal a római katholikus, különösen pedig a görög-katholikus és az izraelita vallás. Nem érdektelen adat a felekezetköziek viszonyainak teljes ismeretéhez az sem, hogy a férfiak jóval kisebb számban vesznek részt a felekezeten kivül állók számában, mint a nők. — A nők ezen túlsúlyának okát nem a vallási közönyösségben, nem is az egyházi adótól való félelemben, hanem a nagyobb hajlandóságban a rajongásra, a miszticzizmusra, a nagyobb szeretetben az új szekta iránt — találja Dr. B. L. — Az egész országban 1896. évben 1809 férfi és 2181 nő lépett ki felekezetéből. Azok közül a hitvallások közül, melyek nagyobb számban veszitették el hiveiket, csak a görög-keletinek nagyobb a vesztesége férfiakban, mint nőkben: ezeknél 391 férfi és 326 nő lépett ki. — A reformátusok vesztesége 617 férfi és 923 nő, a róm. katholikusokó 414 férfi ós 509 nő, az ág. hitv. ev.-é pedig 347 férfi és 408 nő. Feltűnő az is, hogy a fiatalabb életkor aránytalanul csekélyebb számban igyekszik megszabadulni régi vallásától, mint az idősebb kor. — Ennek az oka aligha más, mint hogy a fiatalabb korosztály már nem igen hajlik a nazarénus és baptista rajongásra, csak az öregebbek, a kik évekkel előbb csatlakoztak ezen új szektákhoz, azok ragaszkodnak hozzájuk még most is. — Különben valószínű még az is, hogy ott, a hol a nazarenusság még most is hódit, ott is éppen az öregekből újonczozta híveit, a sírja felé hanyatló kor lévén mindég a hajlandóbb a vallási rajongásra. A zsidók kivételével valamennyi hitfelekezetnél azt az arányt tapasztaljuk, hogy az idősebbek — jelesül a negyven évnél idősebbek — inkább hajlanak a kilépésre, mint a fiatalabb korbeliek. — Hogy a zsidóknál megváltozik az arány, az könnyen érthető abból, hogy náluk nem vallási rajongás, nem is a nazarénus szekta hódítása okozta ezt a kevés számú kilépést, hanem a zsidóság szélsőségekre hajló természetén kivül egyéb személyi okok, valószínűleg a megélhetés, boldogulás könnyitése, talán házassági érdek vagy más ilyesmi. — Mindezek a kényszerítő okok pelig
