Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Gaál Mihály. Lelki Óra

már az 1566-iki váradi és az 1569-iki (a magyar t. akadémia által 1892-ben hú másolatban kiadott) debreczeni énekes könyvekben is előfordulnak és közös énekei voltak a minden idők folyamában magjelent magyar énekes könyveknek egész a jelen század elejéig. Ezek tehát a Lelki Órában [külön kimutathatók. Most az a kérdés, mely új elemmel járult a Lelki Óra az evang. énekgyűjtemény gyarapításához? s melyek azon énekek, melyek az Uj-Zengedezőben a Lelki Óra szerkesztőinek köszönhetők? A Lelki Óra már a ezírnlapján igéri, hogy benne sok német, deák és cseh nyelvekből ennek előtte nyomtatásban nem láthatott új isteni dicséretek feltaláltatnak. Oly máig használt német eredetű énekek, melyek sem az 1694., sem az 1696. lőcsei kiadásokban elő nem fordulnak, melyek tehát a Lelki Óra szerkesztőinek művei lehetnek, a következők: Adjunk hálát az Urnák, mint kegyelmes Atyánknak. Magasztallak én tégedet. Mennynek földnek teremtője. Szivem szerint Ur Isten. A nap immár elenyészett. Krisztus ártatlan bárány. Mit hajtok világnak. Mind jó a mit Isten tészen. — Van még egynehány, mely most módosított alakban fordul elő, mint: Oh felséges Isten (most: Isten óh szent Isten.) Mit miveljek én Istenem (most: Óh én bűnös jaj mit tegyek.) Óh világ hamis hivsága (most: Te világ szép ékessége.) Minden testnek meg kell halni (most : Minden ember csak halandó.) Senki sem tudja végóráját (most: Ki tudja mely közel végórám.) Ah, Ah örökkévalóság (most: Örökkén! óh mennydörgő szó.) A mi a deák énekeket illeti, találunk a Lelki Órában latin énekeket teljes szövegükben, még pedig a Zengedezőben is közölt — Spiritus sancti gratia pünkösdi éneket fordítás nélkül, jeléül annak, hogy a latin szöveg éneklése az akkori deák világban nálunk is közönséges vala. Találunk továbbá latin szöveget nyomban közölt magyar fordítással. Ilyen a Zengedezőből ismert: Nobis natus est hodie — Ma gyermek nekünk születék és Surrexit Christus hodie — Jézus Krisztus feltámada. De legsajátságosabb a következő ének, mely latin szavakkal kiegészített magyar szöveget mutat, igy: In dulci jubilo Zengjen vig énekszó, Mi Megváltónk nyugszik In praesepio, Es fénylik mint a fényes nap Matris in gremio. Alpha est et 0, Alpha est et 0. Egyszerű fordítás, mely a fordított szöveg j ílzésével közöltetik : Audi benigne Conditor —• Hallgass meg minket Ur Isten, — és Jam ter quaternis trahitur — Mostan eljöttek az idők. Van több latin eredetű ének is, mely máig énekeltetik, de latin eredetük ki nem mutattatik, tehát régi fordítások, mint: Krisztus ki vagy nap és világ. Eltévedtem mint juh. Vedd el Ur Isten rólunk haragodat. Küldé az Ur Isten. Most jő népnek megváltója. Csillagoknak alkotója. Jézus édes emlékezet, stb. Végre cseh eredetű énekek, melyek az eredeti szöveg megjelölésével közöltetnek, mindössze 10 db. Ezekből az Uj-Zengedezóbe átment kettő : Óh kegyelmes Jézusunk és Előtted állok drága Jézusom. Mind a kettő gyönyörű melódiával. Ez utóbbi valahogy helyet nyert a Dunántúliban is, bizonyosan a nélkül, hogy tudták volna, miszerint ez ének Ka link a Joakim, 1673-ban száműzött püspöknek szive vérével Íratott. Megvan a Lelki Órában Lányi Illés püspök éneke, az élőbbről már átültetett: „Gyötrődjék az én lelkem" kezdetű és két mellőzött éneke : lm látod virág voltát (Ted vidis rozkos sveta) és Igy kell-e mégis maradnom (Takliz ja predcet v úzkosti). Megvan Zábojnik György püspök (f 1672) egy éneke: Patientia oly füvecske. Különben van több magyar énekünk, melynek huszita vagy tót eredete kimutatható. Ilyenek : Adjunk hálát az Úrnak mert érdemli. Óh felséges Atya Isten. Vigan énekeljünk. Hirdetek ti néktek. E szomorú napot. Teremtő Istenünk stb., melyek e könyvben is találhatók. Kitűnvén ekkép a Lelki Órának becses tartalma és sokoldalúsága, felmerül a kérdés: miért nem vált ez a könyv azzá, a mivé vált a 13 évvel később megjelent Uj-Zengedező, az evang. egyház, általánosan elfogadott és huzamos ideig használt énekes könyvévé? A gátló ok többnemű. Külső és belső. A külső az, hogy Brewer Sámuel lőcsei, később Lan derer Mihály pozsonyi és kassai, majd pozsonyi és pesti nyomdájával nem versenyezhetett egy külföldi nyomda, melynek termékeit az akkori közlekedés mellett csak bajjal lehetett a hazába szállitani. A belső okok pedig magában az énekes könyvben rejlenek. Maga a czím sem találó. A czímben ugyan indokolva van a Lelki Óra, mint a mely az üdvösség útjára mutat és ütésével bűnbánatra serkenget (noha a zenélő óra talán még nem volt divatban) ;