Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Gaál Mihály. Lelki Óra

de az énekek elrendezésében, rendszerbe foglalá­sában a hasonlat csütörtököt mondott. Az órának „első fertálya" után nem következik a második, harmadik és negyedik: hanem napszaki (reggeli, déli, esteli) énekekre következnek a bűnbánati éne­kek, ezekre az ünnepköri (adventi stb.) énekek. Azután Keresztviselésrül, Boldogságrűl, Házasság­rúl szóló és Halotti énekek. Ennek ellenében az Új-Zengedező az egyházi évkorból indul ki, kezdve ádventi énekekkel, azután könnyű áttekintésben adja az egyházi évkör ünnep nélküli szakára eső énekeknek változatos tartalmát a nélkül, hogy a hittan és erkölcstan minden ezikkelyére kiterjesz­kednék. Ezen most már közérvényü rendszeren csak a győri énekes könyv változtatott, kezdve szin­tén reggeli énekekkel, melyek a hit- és erkölcs­tudomány rendszerébe be nem illettek, s melyet oly casuistikus aprólékossággal visz keresztül, hogy egy nagy csomó énekre volt szüksége, mely különben csak a lomot szaporítja. Egyik oka lehetett az Uj-Zengedező elterje­désének, annak teljessége is. Mert 606, a Tolda­lékkal együtt 634 énekből a buzgó lélek köny­nyebben kiválaszthatta a maga kedves énekét, mint a Lelki Óra 438 énekéből, melyek számozva sin­csenek. Igaz, hogy a kevesebb ének a mai világ­ban előny volna, midőn az énekes könyvek egyre zsugorodnak, nemcsak a hivek közönye, hanem az énekvezérek szánandó járatlansága folytán is, a kik még nem is szégyenlik nyilvánosan beval­lani, hogy 30—40 éneken túl tanitani már nem képesek és bátran követelik, hogy ne is legyen az énekes könyvben több, mint a mennyit ők tud­nak. Megjegyzem itt. hogy szomszédomban van egy tanito, a ki a dekánus kérdésére : mely éne­kekben gyakoroltattak a tanulók, oda teszi a vas­kos Cithara Sanetorumot azzal, hogy tessék bár­mely éneket kivánni, mert tanitványai az egészet tudják. És valóban úgy is van. Az ón Iiiveim pe­dig nagy hálával veszik, ha a vasárnapi dél-esti istenitisztelet alkalmával új éneket tanulhatnak. Az első versszak után a többit már buzgón éneklik. No, nagy egyházban, hol az éneklők az orgonát túlharsogják, ez nem menne oly simán. Ezeknek kapcsán azon alkalomból, hogy az egyetemes gyűlés hajlandónak mutatkozott a cho­rálok d a 11 a m a i n a k egyöntetű rendezésére se­gédkezet nyújtani, az illető munkásokat bátorko­dom figyelmeztetni, hogy a magyar, latin, német, cseh és franczia dallamok egymásközti arányát igyekezzenek megtartani, nehogy a német dalla­moknak, melyek — közbevetőleg mondva — a magyar énekkel kevósbbé harmonizálnak, olyan invásiója történjék, mint a Kis János-féle győri énekeskönyvben történt. Nem csuda, ha ez a ger­mán izű énekeskönyv az éneklési kedvet nem emeli, hanem inkább lohasztja. Legszebb és a magyar éneknek legmegfele­lőbb dallamok még mindig a régi latin dallamok, melyekből az 1569-ki debreczeni énekes könyvben is 18, a Cithara 8anctorumban pedig 53 találta­tik. Ezekhez legközelebb állanak a régi huszita dallamok, melyeket Haan az ő csabai énekes­könyvében a magyarosodó tót hivek örömére bő­ven alkalmazott, s melyekből én 48-at ismerek. Á franczia dallamokból talán elég volna ez a hat: Perelj Uram perlőimmel. Az Ur én nékem őriző pásztorom. Oh seregeknek Istene. Mint a szép hűvös patakra. Dicsérjétek az Urat. Magyar dallamokúi azokat ismerem : Paran­csolá az Augusztus császár. Krisztus Urunknak áldott születésén. Ez esztendőt megáldjad. Jövel Szentlélek Úristen, lelkünknek vigassága. Jövel Szentlélek Úristen, töltsd be sziveinket épen. Örül mi szivünk mikor ezt halljuk. Mondjatok dicsére­tet. Ne szállj perbe én velem. Szivem megaláz­ván te hozzád megyek. Már elmegyek az örömbe. Minden e földön csak elmúlandó (Batizi András: Jámbor házasok meghallgassátok nótájára.) Di­csőült helyeken. Összesen tizenkettő. A ki többet ismer, vagy ezeket kifogásolja, szóljon I GAAL MIHÁLY. BELFÖLD. A beszterczebányai ág. h. ev. gymnasium meg­ható ünnepélyt ült okt. 30-án, király Ö Felségé­nek szobor ajándéka alkalmából. Megelőző isteni tisztelet után az ifjúság az egyház tanácstermébe vonult, a hol a szózat eléneklése után Varga Mihály igazgató megható szavak kíséretében felol­vasta a kir. kéziratot. Ezután S t o 11 m a n n IV. o. t. Fejesnek „A tizek szobra-' cz. alkalmi köl­teményét szavalta. Majd Dr. Hazslinszky Re­zső tanár mondta el ünnepi beszédét. Kifejtette, hogy a korona és a nemzet összeölelkezése és egyetértése a legnagyobb erőssége a trón szilárd­ságának és a haza boldogságának egyaránt. Is­mertetve a szobrokban megörökítendő tizek órde-

Next

/
Oldalképek
Tartalom